Sztrájkban ég az egész világ
Legalábbis a Tesco dolgozói biztosan. Az elmúlt hetek, hónapok az áruházlánc és a szakszervezetek képviselői között zajló bértárgyalásokról, illetve az első történelmi jellegű, országos szintű „munkakerülésről” szólt.
A sztrájk, az angol strike szóból ered, amelynek rövid jelentése a következő: több, munkaviszonyban álló munkavállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés, amelynek célja a bérek emelése, a körülmények javítása vagy más szociális jog kivívása. Ennek számos formája lehetséges, többek között általános, teljes, lassító, harci, ülő, védekező, vad, illetve demonstrációs.
A sztrájkoló és a sztrájkot „elviselő” félnek a munkabeszüntetés ideje alatt együtt kell működnie. Ekkor a munkavállalók nem dolgoznak, a munkáltatók pedig – értelemszerűen – nem fizetnek. Mivel ez a folyamat legitim, ezért az alkalmazottakkal szemben nem lehet a részvétel miatt intézkedést végrehajtani, papíron. Pórul járnak azok a dolgozók, akik nem vesznek ebben részt, hiszen a munkáltató kötelezheti őket arra, hogy elvégezzék azokat a feladatokat, amelyeket a sztrájkolók nem látnak el.
A magyar törvény szerint ugyanakkor a munkabeszüntetésnek nincs helye igazságszolgáltatási, rendészeti szerveknél, fegyveres erőknél, testületeknél, valamint polgári, nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Az államigazgatásban dolgozók csak rögzített szabályok mentén szüntethetik be a munkát, az áram-, víz-, gázszolgáltatók, valamint a közlekedési, távközlési alkalmazottak esetében pedig csak akkor kerülhet sor sztrájkra, ha elégséges szolgáltatást tudnak nyújtani a lakosságnak, annak ideje alatt.
Nem lehet „otthagyni csapot, papot”, ha érvényes kollektív szerződés megváltoztatására irányul vagy veszélyeztetné az életet, a testi épséget, a környezetet vagy elemi kár elhárítását gátolná. Jogellenes az alkotmányba ütköző vagy politikai célú sztrájk, sőt egyes országokban a munkabeszüntetés intézménye be van tiltva.
Nem vicc!
Történelmi jelentőségű munkabeszüntetésre került sor szeptemberben 9-én Magyarországon. Azon Tesco alkalmazottjai szálltak szembe munkaadójukkal, amely cégről egyébként sem túl jó a közvélemény. Az áruházlánc sajtóosztálya szerint 206 üzletéből este hét órakor 27 (12 hipermarket, 15 kisbolt) zárva tartott, mert a megfelelő kiszolgálás hiányában nem tudták fogadni a vásárlókat. A munkáltató elmondása szerint az áruházak 10%-a „nem üzemelt” és összesen 25%-ában volt tapasztalható valamilyen fennakadás.
Gondok voltak az online kereskedéssel is, a cég honlapján történő felhívást a hvg.hu szúrta ki, a portál szerint egyes csomagok kézbesítése csúszott, illetve nem érkezett meg, de előállhat olyan helyzet is, hogy azokat a rendszer törölte.
A tárgyalások és a munkabeszüntetés ideje alatt komoly figyelmet kapott Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke, aki vállvetve szállt sztrájkkampányba a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ). Elmondása szerint mintegy 120 hipermarketben és kisboltban a munkavállalók több mint 80%-a, ezres nagyságrendben támogatta a kezdeményezést. Ez azt jelentette, hogy a Tesco egyértelmű üzenetet kapott az alkalmazottai elégedettlenségéről. Bubenkó Csaba ezután a lehetőségek újraértékeléséről beszélt, a dolgozók pedig biztosították arról, hogy akkor is hajlandóak folytatni a sztrájkot, ha annak idejére nem jár nekik jövedelem.
Síró diákok
Azért nem kell félteni a Tescót sem. Bár Karsai Zoltán a KASZ sztrájkbizottságának elnöke azt nyilatkozta a megmozdulás után, hogy megváltoznak a tárgyalási feltételek, a multinacionális vállalat a következő közleményt adta ki a kormányközeli Magyar Időknek:
„A Tesco vezetősége, melynek Pártos Zsolt ügyvezető igazgató úr szintén tagja, természetesen tisztában van a Magyarországon kialakult helyzettel. Továbbra is várjuk a szakszervezetek képviselőit az általuk kezdeményezett szeptember 11-ei egyeztetésre, mert a nyitott kérdések rendezésének helye szerintünk a tárgyalóasztal mellett van.”
A helyzetet súlyosbítja, hogy a vállalatnak vizsgálatot kellett folytatnia az egri egységében, mert diákmunkásokra gyakorolt félelemkeltésről szóltak a hírek. Először azt lehetett olvasni, hogy az áruház vezetője kényszerítette őket a munkára, ami miatt többen sírva fakadtak. Ez a történet végül azáltal eszkalálódott, hogy az érintett diákok a cég kommunikációs vezetőjének, Hevesi Nórának (úgy, hogy ő nem volt jelen) azt mondták, valójában a sztrájkban résztvevő dolgozók helyezték őket nyomás alá. „Felszólítom egyúttal a szakszervezeti vezetőket, hogy felelős viselkedéssel tartsák kordában az indulatokat, intsék mérsékletre a sztrájkoló kollégákat, és tudatosítsák bennük, hogy ahogy a vállalat és annak vezetői nem helyezik őket nyomás alá, nem fenyegetik, és nem akadályozzák őket a sztrájkban való részvételben, úgy ugyanez a viselkedés várható el a munkabeszüntetést választó munkatársaktól is. Arra kérek mindenkit, hogy senki ne feledje, függetlenül attól, ki vesz részt a sztrájkban és ki nem, mindannyian emberek vagyunk, munkatársak vagyunk, a sztrájkot követően is egy csapatban fogunk dolgozni.” – olvasható a kommunikációs vezető közleménye. Bár nem áll módunkban megkérdőjelezni a szakember állítását, abba érdemes belegondolni, hogy mi a valószínűbb ebben a helyzetben: egy áruházlánc vezetője, vagy a sztrájkban érintettek helyeznek nyomást a diákmunkásokra?
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ismerten lépett már fel multinacionális cégek ellen – gondoljunk csak a Heineken vs Csíki Sör ügyre, amelyről több ízben is írtunk –, így nem csoda, hogy a támogatásáról biztosította a Tesco alkalmazottait. „A kormány továbbra is elkötelezett a 2010-ben megfogalmazott kereskedelempolitikai akcióterv végrehajtása mellett. Eltökélt szándékunk egy olyan, egészségesebb szerkezetű intézkedéscsomagot javasolni az Országgyűlésnek, amely a munkavállalók védelmére és a fogyasztók érdekeire fókuszáló hazai kereskedelmi szektor létrehozása felé hat.” – olvasható a miniszter közleménye a Magyar Időkben, amelyet a KDFSZ-nek címzett. A miniszteri levél szerint a kormány fontosnak tartja a bérfelzárkóztatás, illetve a létszámhiány problémájának rendezését.
Ingyen csoki és kóla
„Nem hiszem, hogy sztrájkkal kellene megoldani a problémáinkat. El kell mondani, amikor őszintén megkérdezik a dolgozókat, és mindenki elmondhatja; egyébként szoktak ebből változások is következni” – vélekedett Diószeginé Koleszár Ildikó, a siófoki Tesco Expressz üzletvezetője. Hiába a hangzatos felszólalások az alkalmazottakat ez nem hatotta meg, sőt még az ingyen csokoládé és kóla sem, amelyet az egyik áruházban próbáltak rájuk sózni annak érdekében, hogy magura öltsék az egyenruhát.
Amire ők és a szakszervezetek valójában vágynak az a 25%-os béremelés, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatottak fizetése is közelítse meg a bruttó kétszázezer forintot, továbbá, hogy a munkavállalói létszám 15%-kal emelkedjen. Követeléseik között szerepel még az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15%-os korlátja a teljes munkavállalói körön belül, valamint a cég költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30%-ra emelése.
A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin KÍSÉRLETEZŐK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
A szerző
