Home»First Class»Mennyire tudatosak a hazai élelmiszerláncok?

Mennyire tudatosak a hazai élelmiszerláncok?

1
Shares
Pinterest Google+

Magazinunk fennállása óta több alkalommal írtunk már az élelmiszeripar kérdéseiről, szóba került például, hogy vajon meddig lesz elegendő élelme az egyre csak növekvő lakosságnak, mivel pótolható majd a fehérje, ha egyszer elfogy a hús az asztalunkról, és hogyan hat az ipari élelmiszer-előállítás a földünkre és az egyre nehezebben fenntartható környezeti egyensúlyra. Felkerestük a hazai négy legnagyobb áruházlánc képviselőit, hogy az élelmiszer-pazarlásról és a társadalmi felelősségvállalási programjukról kérdezzük őket, közülük a Lidl nem kívánt élni a lehetőséggel. Ugyanakkor kiderült, hogy az Aldi, a Tesco és a SPAR is sokat tesz az ökológiai lábnyomának csökkentésért. De vajon elég lesz-e ennyi erőfeszítés? 

 Aldi – méhfarmok és naperőművek

 A német alapítású diszkontáruház-lánc 2008 óta van jelen Magyarországon – kiszorítva az addig hasonló profillal hazánkban működő Jééé, Plus és Profi élelmiszerláncokat. A közkedvelt és egyre több üzlettel országosan is jelen lévő üzletlánc láthatóan komolyan veszi a fenntarthatóság, a tudatosságra nevelés és az élelmiszer-pazarlás visszaszorításának kérdéseit. Az évek során optimalizálták a logisztikai rendszerüket, környezetkímélő hűtési technikát alkalmaznak, 2017 óta pedig átálltak a zöldenergiára, valamint méhcsaládokat is telepítettek biatorbágyi logisztikai központjuk mellé, hogy az általuk összegyűjtött anyagok vizsgálatán keresztül felmérhessék a mikrokörnyezet változásait. Ez évtől a működésük is karbonsemleges, és dolgozóikat is edukálják, valamint önkéntes lehetőségekkel biztatják őket a fenntarthatóság személyes átélésére és fontosságának hangsúlyozására. Ennek kapcsán 2017-ben csaknem 120 bokrot, cserjét és fát ültettek az Aldi 50 dolgozójának segítségével négy általános iskolában, az ország több pontján, amelyet az idén is folytatnak.
„Az élelmiszertermékeink gyártása során, a szállítási lánc teljes folyamata alatt figyelembe vesszük a fenntarthatóság és az állatjólét ökológiai és társadalmi kritériumait. Partnereink együttműködésével és megbízható szervezetek tanúsítási rendszerén keresztül biztosítjuk, hogy alapanyagaink fenntartható forrásból származzanak” – írják válaszukban.
Az élelmiszer-felesleget a többséghez hasonlóan az Aldi is a Magyar Élelmiszerbankkal közösen adományozza a rászorulóknak. Eddig 170 ezer kilogramm élelmiszert adományoztak ily módon, amelyet 23 ezer család vett igénybe.
A műanyagszennyezés kapcsán beszámoltak a szintén egyre általánosabbnak mondható módszerről, hogy fizetőssé tették a műanyag zacskókat, amelyek után környezetvédelmi termékdíjat is fizetnek, továbbá árusítanak újrahasznosított anyagól készülő táskákat is. Továbbá figyelnek termékeik csomagolásának optimalizálására, csökkentve a csomagolóanyagokból származó feleslegképződést, amelyhez nemzetközileg kidolgozott stratégiát követ a hazai leányvállalat is.

Továbbá célkitűzéseik között az Aldi Magyarország elindította többlépcsős zöldprogramját. „Vállalatunk ökológiai lábnyomának minimalizálása érdekében környezetpolitikánk egyik fontos célja, hogy az üzletekben történő, következetes energiamegtakarítás mellett az üvegházhatású gázok kibocsátását jelentős mértékben csökkentsük. 2017. január elsejétől logisztikai központunk, központi irodaépületünk és majdnem az összes áruházunk teljes áramigényét Magyarországon előállított zöldárammal fedezzük, szén-dioxid-kibocsátásunkat szinte nullára tudtuk csökkenteni. Következő lépésként felmérettük a karbonlábnyomunkat, és semlegesítési projektek támogatásával ellentételeztük azt (Scope 1, 2). 2018 nyarán üzembe helyeztük az Aldi első magyarországi naperőművét Sopronban, amelyet hamarosan a budaörsi követ” – számolnak be válaszukban környezetkímélő stratégiai lépéseikről és beruházásaikról.
Mint megtudtuk, az Aldi Magyarország külön CSR-osztályt tart fent (a CSR a „corporate social responsibility” rövidítése, magyarul „társadalmi felelősségvállalás”), amely munkáját olykor külsős szakértők bevonásával segíti. CSR-tevékenységük keretében több szervezetet támogatnak, és működtetik a Szövetség az Ifjúságért elnevezésű programjukat, valamint folyamatosan képezik területi vezetőiket is az üzletekben fellépő túlfogyasztások hatékony és gyors felismerésére, illetve azok elhárítására. Természetesen szelektíven gyűjtik a hulladékot, amit vásárlóiknak is lehetővé tesznek, legyen szó akár máshonnan származó hulladékok elhelyezéséről. „Vásárlóink számára tavaly és idén is összeállítottuk edukatív jellegű 50 tipp és trükk kiadványunkat energiahatékonysági és CO2-csökkentési témában, ezek ingyen elvihetők boltjainkból. A zöldáram program keretében ingyen játszhattak vevőink és munkatársaink is egy úgynevezett szabadulószobában” – írják.
„Azzal, hogy időről időre növeljük a hálózatunkat, új boltokat építünk, árut szállítunk, és hogy a hét minden napján vásárlóink rendelkezésére állunk, mi is hatással vagyunk környezetünkre és az éghajlatra” – ismerik el, ezért az Aldi-Dél vállalatcsoport nemzetközi klímastratégiája szerint a cégcsoport valamennyi országában működő leányvállalata (vagyis a magyarországi is) 2020-ra az eladótéri négyzetméter arányában 30%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2012-es bázisévhez képest – ez másfélszerese az Európai Unió 2020-ra kitűzött, 20%-os csökkentési céljának, derül ki megküldött válaszukból.  Boltjaikat LED technológiájú világítórendszerek beépítésével nyitják meg, de üzleteik a kezdetektől fogva hővisszanyerő rendszerekkel felszereltek, vagyis hűtőberendezéseik leadott hőjét fűtőenergiaként használják, amely jóval gazdaságosabb is. A logisztika optimalizálása érdekében nemcsak a kihasználatlan fuvarok számát csökkentik, de valamennyi kamionjukat három különböző hűtőzónával szerelték fel, így különböző hőmérsékletet igénylő termékek is egyidejűleg szállíthatókká váltak.

Tesco – 31 millió adag étel a rászorulóknak

Az idehaza talán a legnépszerűbbnek számító, angliai székhelyű kiskereskedelmi élelmiszerlánc még 1994-ben jött Magyarországra, és bár hazai megítélése nem mondható a legkedvezőbbnek, a három központi épülettel, országosan száznál is több hiper- és szupermarkettel jelen lévő áruházlánc 20 ezer hazai munkavállalónak biztosít megélhetést.
A vállalat a legfontosabb CSR-ügyei között említi az élelmiszer-pazarlás csökkentését, ezt a Magyar Élelmiszerbankkal 2007 óta folyatott együttműködésük is igazolja, 2014 óta pedig folyamatosan vezetik be hipermarketeikben a keletkező élelmiszer-felesleg napi szintű gyűjtését és elszállítását. „Magyarországon már 140 áruházunkból 2014 szeptemberétől 2018 áprilisáig összesen közel hatmilliárd forint értékben adtunk át élelmiszert, ami több mint 12 717 tonna adományt jelent. Ez több mint 31 millió adag ételnek felel meg” – írják. „Ezeket 350 karitatív szervezeten keresztül több mint 300 000 rászorulóhoz juttatjuk el ingyen” – mondja Cseh Balázs, az Élelmiszerbank elnöke. – „Indulásunk óta, évről évre növelve a begyűjtött élelmiszer mennyiségét, összesen 50 000 tonna élelmiszert osztottunk szét. Ebben együttműködésünk kezdete óta jelentős szerepe van a Tescónak is, amely már több mint 11 500 tonna élelmiszerrel járult hozzá munkánk sikeréhez.” Emellett igyekeznek csökkenteni a saját működésükből származó élelmiszer-hulladék mennyiségét, együttműködve szállítóikkal és a termelőkkel, hogy kevesebb hulladék keletkezzen az ellátási láncban, és támogatják a vásárlókat is, hogy otthonukban is csökkenthessék az élelmiszer-hulladék mennyiségét. „2015 októberében egy, a témával foglalkozó nemzetközi konferencián nagyratörő célt jelentettünk be, miszerint egyetlen falat, fogyasztásra alkalmas élelmiszer sem veszhet kárba a közép-európai üzletágunkban. 2016-ban pedig elköteleztük magunkat amellett, hogy a nemzeti kormányokkal és civil partnereinkkel együttműködve 2020-tól az összes közép-európai áruházunk jótékony célra ajánlja fel az élelmiszer-felesleget, a már nem értékesíthető, de még fogyasztható élelmiszereket pedig rászorulóknak juttassuk el” – tudatták.

Szállítóikkal együttműködve 2017. január 24-én teszt jelleggel elindították a Perfectly Imperfect programot, amelynek keretében olyan terményeket is átvesznek a szállítóiktól, amelyek esztétikai okokból kívül esnek termékspecifikációikon. A kínálat kezdetben 12 magyarországi áruházban volt megtalálható, majd a termékek 2017 szeptemberétől valamennyi hazai hipermarketben elérhetők. A formára, méretre vagy súlyra eltérő, de minőségileg hibátlan és élelmiszer-biztonsági szempontból emberi fogyasztásra tökéletesen alkalmas zöldségek és gyümölcsök átvételével termelői oldalon csökkenthető a pazarlás mértéke. 2013 óta már 45 hipermarketből és 11 kisformátumú boltból adományoznak éléelmiszert állatmenhelyeknek és vadasparkoknak.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ZÖLDÜGYEINK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

A kapitalizmus után a CSR jön

Következő cikk

Egészségmegőrzés, fittség és diagnosztika –A munkavállalók legjobb társa lehet a Fitpuli