Legyen szó regeneratív orvoslásról, személyre szabott medicinák meghatározásáról vagy rehabilitációs robotikáról, a 3D nyomtatás olyan szintet ért el mára, amelyről pár éve még csak sci-fikben olvastunk. Lehetővé vált összetett formájú, méretarányos szerveket nyomtatni, olyan egyszerű szövetekből, mint a porc, vagy épp olyan bonyolultakból, mint a tüdőszövet, hogy életünk hosszát minél tovább kitolhassuk, és egészségesebb, jobb életet élhessünk.

1995-ben a Massachusetts Institute of Technology (MIT) két hallgatója, James Bredt és Tim Anderson átalakítottak egy tintasugaras nyomtatót úgy, hogy az nem tintát fecskendezett a papírra, hanem egy speciális ragasztó egymásra épített rétegeiből létre hozott egy térbeli tárgyat, ezzel áttörést értek el a 3D nyomtatásban. 2015 nyarán, az amerikai Food and Drug Administration (FDA) a világon elsőként engedélyt adott egy olyan gyógyszer forgalmazására, melyet 3D nyomtatási technológiával állítottak elő. Ma már lassan általánossá válik a protézisek 3D nyomtatása, sebészek orvosi fémből nyomtatott implantátumokat helyeznek be, sőt a nem túl távoli jövőben transzplantációra alkalmas emberi szöveteket – például tüdőt – is nyomtathatunk, hogy minél tovább élhessünk.

CSAK BÍRJUK TÜDŐVEL!

Annak az akadálya ugyanis, hogy 120 évig éljünk, legfőképpen a tüdőnk, mert egyszerűen elhasználódik. Prof. Dr. Pongrácz Judit, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar orvosi biotechnológia MSc szakjának vezetője kutatócsapatával komoly eredményeket ért el a gyógyszerkutatásban és az egyéni terápiás módszerek tekintetében a tüdőbetegségeket illetően. A tüdőrák egy végzetes betegség, és Magyarországon a világon a legnagyobb az ebből bekövetkező halálozások száma. A kutatócsoport arra kereste a megoldást, hogy a különböző szöveti elváltozásokra hogyan lehetnek hatással. A páciensekből szerzett egyedi szövetminták alapján felépítik a sejtek közötti kapcsolatot, ami így egy 3D-s tüdőszövetmodell lesz, és ezen vizsgálják meg, hogy melyik terápiás szer hatékony az adott esetben. Ezt a technológiát hasznosítja a Humeltis Kft. a személyre szabott terápia kialakításában, illetve a gyógyszergyártásban. A végső cél egy ténylegesen működő tüdőszövet létrehozása, ami szöveti regenerációra, transzplantációra is alkalmas.

 

NYOMTATOTT VÉGTAGOK ÉS KLINIKAI MEGOLDÁSOK

Az E-nabling The Future elnevezésű projekt (http://enablingthefuture.org) csapata azt tette lehetővé, hogy közönséges 3D filametből olcsó műkezet nyomtassanak rászoruló gyerekek részére. A projektet bárki támogathatja vásárlással, de adománnyal is, sőt 3D printert is lehet náluk vásárolni, amivel akárki nyomtathat. Ezek a kis műanyag kezek, amellett, hogy olcsók, krétát, poharat, egyszerűbb dolgokat lehet velük fogni, és boldoggá teszik a kis tulajdonosaikat. Ha pedig bármi bajuk esik, azonnal lehet nyomtatni másikat vagy csupán pótalkatrészeket hozzájuk. (Bővebben a Van élet az amputáció után – Végtagpótlás napjainkban című cikkünkben olvashat a projektről).
Itthon is vannak innovátor orvoskutatók, akik 3D nyomtatott művégtagokat készítenek. Tavaly a Pécsi Tudományegyetem munkatársai, Dr. Nyitrai Miklós professzor vezetésével, egy végtaghiánnyal született kisgyermeken segítettek 3D nyomtatott műkézzel, amit a Varinex Zrt. segítségével nyomtattak ki, és hogy mozgatható legyen, az e-NABLE Hungary csapata felhuzalozta.
A Pécsi Tudományegyetem 3D projektjében (PTE3D) lévő orvostudományi munkacsoport legfőbb célkitűzése a 3D technológiák klinikai alkalmazásának bevezetése, népszerűsítése az orvostudomány és a klinikum bármely területén. Céljuk különböző klinikai problémák direkt megoldása, továbbá újszerű 3D technológiákkal kapcsolatos kutatási projektek bevezetése, klinikai területről érkező problémák megoldása. További lehetőség nyílik klinikai felhasználásra alkalmas termék prototípusának fejlesztésére, új, innovatív, akár piacra vihető termékek bevezetésének előkészítésére. A munkacsoport 3D modellezéssel, sebészi tervezéssel, orvostechnikai eszközök kialakításával, műtéti sablonok, eszközök 3D nyomtatásával foglalkozik. Új kutatási témaként, a végeselem-módszeren alapuló szimulációk révén egyes betegségek által érintett szervek, szervrendszerek és struktúrák statikai, dinamikai, áramlástani elemzésére, illetve orvostechnikai eszközök tesztelésére nyílik lehetőség. A 3D nyomtatási és vizualizációs technológiákat alkalmazó interdiszciplináris kutatási, oktatási és fejlesztési központ kialakítása 2016-ban indult el, ami egy olyan komplex, interdiszciplinárisan felépített innovációs és szolgáltató centrum, amely a 3D vizualizációs és nyomtatási technológiákon alapszik. Tavaly 2 milliárd forintos EU-s támogatást nyertek, amellyel olyan fontos területeken segítik a fejlődést, az innovációkat, mint az orvosi oktatás, életmentés és a személyre szabott gyógyítás.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin GYÓGYÍTÓK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!