A vlogolás mára igen elterjedté vált – a közösségi média egyik izgalmas kommunikációs eszköze az influencerek közkedvelt terepe lett. Szűcs Gergely YouTube-csatornája, a Metaszkóp egy kiemelkedő kezdeményezés – népszerű kommunikációs elméletek átadására törekeszik különböző popkulturális referenciákon keresztül. Han Solo és a motivációelmélet, az Avengers és a szervezetfejlesztés, a Lannister testvérek és az önismeret. Izgalmas kombinációk, megnyerő, lelkesedő és okos előadó, hasznos tanácsok, fontos témák, és természetesen a felhasználói hit – mi kellhet még?

Évek óta él az az általános meggyőződés, hogy a jövő az internetes tartalmakban van, eltekintve annak káros vagy hasznos hatásaitól. A Facebook és a YouTube olyan kommunikációs csatornák, amelyeket manapság nap mint nap, rutinszerűen használ az ember. Pontosítva: felhasznál, így talán jobban értelmezhető, hogy míg korábban „fogyasztóként”, korunkban sokkal inkább „felhasználóként” vagyunk számon tartva. Akárhogyan is nevezzük magunkat, az biztos, hogy az internet uralja az életünket. A közösségi média alternatív valóságként működik, sokak számára pedig magát a valóságot reprezentálja – az elmúlt években terjedt el a mondás, hogy „ami nincs fent a YouTube-on, az meg sem történt, amit nem talál a Google, az nem is létezik, és aki nincs fent a Facebookon, az nem is ember”. A kijelentésben való őszinte hit talán túlzás, mégis, egy ilyen világban már nem feltétlenül egy szónoki beszéd, egy színházi előadás vagy egy elolvasott könyv fog minket a legjobban befolyásolni, hanem az úgynevezett „megosztott tartalom”: egy hír, egy kép, egy videó, egy bejegyzés vagy egy mém. Azokat az embereket, akik főként a közösségi médián keresztül kommunikálnak, és véleményükkel, viselkedésükkel hatással vannak embertársaikra, influencereknek nevezzük. Az influencerek – akik éppúgy lehetnek híres sztárok, mint a közösségi média szülte hirtelen-hírességek – sajátos látásmódjukkal, egyéni hangjukkal akár tömegek véleményét is befolyásolhatják.

Nem lehet véletlen, hogy a vlogot (azaz videoblogot) mint kommunikációs csatornát egyre többen használják, és immáron politikai eszközként sem utolsó – gondoljunk csak Vona Gáborra, akiből nemrég, lemondása után nem sokkal lett vlogger.

 

Mitől lesz valami jó és hangos?

Milyen lehet egy jó vlog? Az biztos, hogy több elengedhetetlen feltétele van. Kell hozzá egy megnyerő személyiség, a vlog arca, akitől minden átnyújtott információ hitelesen hangzik, és el is fogadjuk azt – tehát tulajdonképpen az influencer. A tartalom, amiről a vlog szól, érdekes, figyelemfelkeltő téma köré kell hogy szerveződjön. A vlognak nem szabad túl hosszúnak lennie (egy nyugodtan végignézhető adást olyan öt-tizenöt perc közé tehetünk). És talán a legfontosabb az, hogy a vlognak túl kell mutatnia azon, hogy valaki beszél egy kamera előtt – bár ez a vlog alapját képezi, mégis, ha csupán ennyiből állna, nagyon unalmas lenne.

Azt kell hogy mondjam, hogy Szűcs Gergely a fent említett kritériumokat nagyszerűen teljesíti. Ő az az ember, aki gondolt egyet, és Metaszkóp néven létrehozta saját YouTube-műsorát, amely különböző kommunikációs elméletek ismertetésével foglalkozik, referenciaként segítségül hívva olyan népszerű popkulturális tartalmakat, mint az Avengers (Bosszúállók) című film, a Star Wars-filmek Han Solo karaktere vagy a Lannister testvérek a Trónok harca sorozatból. A vlog az olyan komplikáltabb fogalmak közérthetőbb átadására törekszik, mint a motivációelmélet, a Johari-féle önismereti ablak vagy a szervezetfejlesztés fázisai. A Gergelyt is képviselő NuHeadz Talent Management sajtóközleményében a következő mondatokkal csábít: milyen motivációk vezérelték Han Solót, mielőtt úgy döntött, hogy segíteni fog Luke-nak? Milyen személyiségjegyek jellemzik a Trónok harca szereplőit? Mit árul el az Avangers csapata a szervezetfejlesztésről? A NuHeadz Talent Management, amely többek között a legnézettebb női YouTube-csatorna, az Anett és Ancsa két videósát, Pollát és Anettet is képviseli, hisz abban, hogy az egyedülálló, minőségi videós tartalmaké a jövő. Céljuk, hogy felkutassák és felkarolják azokat a friss és kreatív kezdeményezéseket, amelyek valódi értéket teremtenek a közösségi médiában. Ígéretes tehetségnek tartják Gergőt is.

Hogyan találkoznak a vlog általam felvázolt „kritériumai”, valamint Szűcs Gergely YouTube-műsora, a Metaszkóp? Az időtartam éppen ideális: a videók ideje nyolc és tizenöt perc között mozog. Gergely abszolút megnyerő személyiség – már a külső megjelenése figyelemfelkeltő, mégsem túlságosan kirívó. Tipikus „intellektuális stílus”: beállítottan csapzott haj, borosta, szemüveg, ing (amely néha ki van gombolva). A magyarázatait és saját beszédstílusát élvező, lelkesedő karakterként jelenik meg előttünk, aki szenvedélyesen, mégis az érzelmi kitöréseket kerülve mesél: ez az „arany középút” lehet szimpatikus a legtöbb embernek. Ne felejtsük azonban el, hogy ez az egyszerűség és természetes, emberi megjelenés is azonnal felvett szereppé válik onnantól kezdve, hogy a videót az emberek nézik. Világos, a vlogot el is kell adni. A témaválasztásról már beszéltünk, természetesen nagyon izgalmas a kommunikációelméletek átadása a popkulturális referenciák által. És az a plusz is megjelenik, amitől nem csupán egy kamerába beszélő emberről van szó. Ilyen például a háttér: stúdióban berendezett, de szobát idéző fal kék polcokkal, amelyeken karakterfigurák (például Batman, birodalmi lépegető) láthatók, a falon Vasember-maszk, a széles asztalon témába vágó könyvek, egy bögre (Trónok harca), és egy űrhajómakett (Star Wars) található. Emellett a bevágott Metaszkóp-logó, a különböző mémek, témához kapcsolódó filmrészletek, zenék, effektek mind-mind a vlogok elengedhetetlen kellékeiként elégítik ki a felhasználót. A következtetés az, hogy Szűcs Gergely egy rendkívül izgalmas vlogot hozott létre. De miről is szól ez a vlog pontosan?

Metaszkóp – nézői szemmel

Mindegyik részben a fókusz Gergelyen van, aki beszél hozzánk. Szuggesztíven van jelen, nem lehet nem rá figyelni, annyira uralja a teret. Ez az előtérbe helyezés az influencerjelleget is erősíti: a képernyőt uraló féltest célzottan nekünk beszél, és csak igazságokat mondhat. A struktúra a következő: a videók elején Gergely általában nagyon röviden összegzi, hogy miről lesz szó. Ezután az adott elméletről beszél, hol hosszabban, hol rövidebben, a videó második felében pedig mindig a popkulturális példákkal modellezi, szemlélteti azt. A videókban folyamatosan történik utalás arra, hogy a felhasználónak miért fontos, hogy az adott ismeret a birtokában legyen, ez azonban általában olyan közhelyekre egyszerűsödik le, hogy „jobb lesz nekünk”, „könnyebben válhatunk sikeressé”, „kevesebb gondunk lesz az életben”, amiket kétségkívül el is hiszünk. Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy ámítás történik, hiszen a Johari-ablak, a szervezetfejlesztés lépcsői Bruce Tuckman elmélete szerint vagy a motivációelméletek világos elmagyarázása által mindenképp tisztább képet kapunk valamiről (például önmagunkról), még ha a teljes igazságot – érthető módon – nem is birtokolhatjuk egy tízperces videó után. Az biztos, hogy hat ránk, és valamilyen képet kapunk ezekről az elméletekről. A példák hol rásegítenek az elméletre, hol nem (illetve éppen csak). A Lannister testvérek személyiségjellemzése például zseniális iránymutató, a példák alapján magunkra tudjuk vetíteni az önismereti ablak elméletet, amely előtte már általános példákkal ugyan elhangzik egyszer, mégis érthetőbb lesz Cersei, Tyrion és Jamie személyiségének boncolgatása által.

A teljes interjút/cikket olvassa el a Business Class Magazin xxx című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!