A termék, ami jószerivel „csak” azért különbözik a többitől, mert drágább. Ugyanakkor mégis finomabb lehet egyeseknek a fair trade termékek fogyasztása, mivel ezzel egy globális probléma kezelésének a részesévé válhatnak. Megkóstoltunk pár méltányos kereskedelemből származó kávét, egyúttal szemléltettük ezen árucikkek jelentőségét.

Méltányos kávé? Hogy mi?! – futhat át a hazai „átlagfogyasztó” agyán, amikor először meghallja ezt a kifejezést. Pedig itt az ideje, hogy megismerkedjünk a fogalommal, hiszen a környezet- és egészségtudatos táplálkozással párhuzamosan arra is oda kellene figyelnünk, hogy a helyi munkaerő megfelelő bért kapjon azokért a termékekért, amelyeket megtermel számunkra.

De mi is az a fair trade?

Alapvetően nem új dologról van szó, a fair trade gyökerei egészen az 50-es évekig nyúlnak vissza, ugyanis 1958-ban nyílt az első bolt, amely a méltányos kereskedelem elvei mentén kezdett működni. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak és a gazdák tisztességes fizetést kapnak, a megfelelő körülmények között dolgozhatnak, az általuk előállított termékek biztonságos, az egészségre nem ártalmas munkafeltételek mellett készülnek, továbbá van beleszólásuk a munkahelyük működésébe – foglalta össze a Tudatosvásárló.hu.
Fontos tényező, hogy a méltányos kereskedelem kevésbé terheli a környezetet, és jó minőséget garantál, hiszen a termékeket nagyrészt kézi munkával állítják elő. Támogatja az integrált mezőgazdasági rendszereket, így megőrzi az egészséges ökoszisztémát, és csökkenti a káros kemikáliák használatát. A méltányosság jegyében a helyi közösségek és a fenntartható gazdaságok épülnek, illetve a fair trade tervezhető termelést jelent a gazdáknak, és közelebb hozza egymáshoz a különböző kultúrákat.

Ha kicsit jobban belegondolunk, akkor ezen feltételek evidenciának tűnhetnek, igen ám, de az olyan alapvető élelmiszerek, mint a narancs, a banán, a tea, a kávé és a kakaó a harmadik világbéli országokból jönnek, ahol a munkakörülmények a fejlett nyugat-európai piacokétól messze elmaradnak. Éppen ezért fontos az, hogy a vásárlói szokásainkkal hatással lehetünk arra, hogy a föld egyik, tőlünk távol lévő pontján miképpen éljenek az emberek.
Ráadásul ez egyben azt is jelenti, hogy a fair trade termékekért elkért összeg az valójában a reális ár, amit fizetnünk kellene, ha nem spórolnának az előállító országban sem a munkaerőn, sem a fenntarthatóságon.

Hogyan találom meg a fair trade termékeket?

A probléma ott kezdődik, hogy a fogyasztók nem igazán vannak tisztában a fair trade termékek mibenlétével. Különböző, méltányos kereskedelemmel foglalkozó programok és szervezetek vannak (fair trade, UTZ Certified, Rainforest Alliance), amelyeknek külön-külön megvan a védjegyük, ezeket kell a termékek csomagolásán keresni. Érdemes odafigyelni arra, hogy a cégek saját auditálási rendszerek mentén történő márkajelzésekkel próbálják megtéveszteni a fogyasztókat.
Érdekesség, hogy a fair trade termékek forgalmazása 2017-ben a nyolcszorosára nőtt a megelőző évihez képest hazánkban – olvasható a Trademagazin.hu-n. Világviszonylatban az érintett árucikkek kereskedelme meghaladta a 8,4 milliárd eurós értéket, ami 8 százalékos növekedést jelent, továbbá több mint 30 000 különböző fair trade minősített termék érhető el világszerte 150 országban, beleértve Magyarországot is.

A legnépszerűbb cikkek a kávé, a kakaó, a csokoládé, a tea, a banán, a méz, a virágok, a gyapjú, sőt mi több, egyre gyakrabban feltűnik az arany is alapanyag vagy ékszer formájában. A Tudatos Vásárlók Egyesületének 2014 óta vannak erről adatai, az első mért évben 68 millió forintos forgalmat hozott az ágazat, ami 2016-ra a hétszeresére nőtt, 2016 és 2017 között ismét meghétszereződött, így meghaladta a 3,6 milliárd forintot.

Miért egyek, igyak fair trade élelmiszereket?

Ez a kérdés ugyancsak megfordulhat az „átlagfogyasztó” fejében, amikor a fair trade termékekről hall. Igaz, a fentebb szemléltetett tendencia azt mutatja, hogy egyre többen vásárolnak méltányos kereskedelemből származó árucikkeket az országban, azért az sejthető, hogy a lakosság jelentős része még csak nem is hallott róluk.
Ennek több oka is van: először is a fair trade mint fogalom nemigen terjedt el még hazánkban, nem lehet óriási kampányokat látni a televíziókban, hogy „ezt a banánt vedd meg, mert akkor a munkásnak is jó lesz!”. Ráadásul még a cégek sem kaptak rá a propagálására, feltehetőleg azért, mert még nem jelent nekik gazdasági előnyt a kereslet-kínálat alakulása. Szerencsére, ahogyan a környezet- és egészségtudatos termékek esetében is látható fejlődés mutatkozik meg, feltehetőleg előbb vagy utóbb a fair trade árucikkeknél is be fog következni ez a változás.

Ugyanakkor a terjedést leginkább azt gátolja, hogy ezen termékek jelentős árkülönbséggel operálnak. Előfordulhat, hogy egy egységnyi nem fair trade őrölt kávéhoz képest az egy egységnyi fair trade őrölt kávé ezer forinttal drágább, ami sok vásárlót elriaszthat. Ekkor érdemes azt mérlegelni, hogy az adott terméket mennyi idő alatt fogyasztjuk el, mert például pont a kávék esetében elképzelhető, hogy napi két-három adag elfogyasztásával számolva egy hónapig is kitarthat egy csomag, így a plusz ezer forint – jobb esetben – nem annyira megterhelő a pénztárcánkra nézve.
Más, ha például csokoládéról vagy gyümölcsről beszélünk, ami a gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) halmazán belül is a „megveszem, megeszem” kategóriát képviseli. Persze minél többszöri vásárlásról van szó, annál kevesebben fognak méltányos termékeket vásárolni, ettől függetlenül aki megteheti, annak érdemes ragaszkodnia ehhez a csoporthoz, hiszen a beszerzés bővülésével egyenesen arányos az előállítók részesedése is.
Tehát a fair trade termékek vásárlása elsősorban egy érzékenységi kérdés, amivel a jóindulatú fogyasztótársadalom azt akarja elérni, hogy a szegény országokban, ahol az előállítás zajlik, a munkaerő a megfelelő fizetést kapja, és a megfelelő körülmények között dolgozhasson. Könnyen előfordulhat, hogy a nem méltányoshoz képest ízben, állagban és másban sem fog különbséget tapasztalni az, aki méltányos cikkeket vásárol, ettől függetlenül mégiscsak finomabbnak érezheti azt a terméket, amelyet nem a modern rabszolgaság elvei mentén gyártanak le.