Befejezi a kultikus magyar cég, vége a Szarvasinak. Több százan vesztették el a munkahelyüket.  Befejezi a termelést a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt., az összes, mintegy 400 alkalmazottat elbocsátottak – tudta meg a Klubrádió. Sajtóértesülések szerint a kávéfőzőket és lámpákat gyártó társaság már egy ideje nagy bajban van, ami miatt már októberben leállította a …

Romlások és javulások, gyerekesség és felnőtté válás, lecsúszás és talpra állás, korrupció és becsület – és a folyamatos lavírozás a tisztességtelen és a tisztességes lét között. Csak néhány ellentétpár azok közül, amelyek köré csoportosítható az Aranyélet. Az HBO saját gyártású sorozata október 14-én harmadik, egyben befejező évadához ért. Sokat sejtet az évad szlogenje: „Az örökség utolér”. Ónodi Eszter ezt úgy fordítja, hogy „mindenki megkapja azt, ami jár neki”. De mi mindenen kell ehhez keresztülmenniük a karaktereknek? Hogyan változnak? És vajon mi lehet a sorozat sikerének a kulcsa?

Az idén húszéves Noreg ügyvezetője, Kőrös Zsolt szerint a megbízhatóság és a szakmaiság segítette őket az eredményeikhez. Az információbiztonsági cég ügyvezetőjével a második X alkalmával beszélgettünk.

Nemrégiben ment egy reklám a tévében, amelyben egy nagypapa mesél az unokájának: „Rögtön meghódítottam a nagyit. Írtam neki egy levelet, és azonnal válaszolt – egy héten belül.” Igen, ezek voltak azok a boldog békeidők, amikor még nyugodtan tervezgethettünk. Akkoriban egy szervezet vezetése még bőven szánhatott időt arra, hogy leüljön, és végiggondolja, hogy öt vagy tíz év múlva mivel foglalkozzanak, milyen termékekkel álljanak elő, és ehhez milyen erőforrásokra lesz szükségük. A vezetés új kihívása, hogy az elképesztő tempót diktáló jelenben miként lehet úgy irányítani egy szervezetet, hogy képesek legyünk felvenni a ritmust a gyorsan pergő változásokkal. Különösen nagy feladat ez az innovációra alapozó szervezeteknél: ma már egyetlen, dinamikusan fejlődő cég sem engedheti meg magának azt a hosszú és kényelmes utat, amely régen elvezetett az ötletládától a vezetőség döntéséig. Ha a jól megszokott módszerekkel szeretnénk dolgozni, akkor valószínűleg az ötlet már a megvalósítás kezdete előtt elavulna. Vagy ami még rosszabb: hiába jutott időben az eszünkbe, megcsinálná előttünk valaki más.

Ez volt a Sziget: 2018.08.10., péntek

Az elmúlt kormányzati ciklus során a Városliget átalakítása körüli munka kiemelt figyelmet kapott, sok támadás érte, amiért – a beruházás ellen tiltakozók véleménye szerint – „felforgatják” Budapest legnagyobb összefüggő parkját. A Liget Projekt ezzel szemben értéket teremt, amelyet komoly szakmai egyeztetés előzött meg. A beruházásról dr. Gyorgyevics Benedeket, a Városliget Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük.

A berni követ, a Félvilág és az Örök tél rendezője, Szász Attila Balázs Béla-díjas filmrendező új színvonalra emelte a magyar tévéfilmet, és állandó alkotótársaival együtt bebizonyította, hogy érdemes a kis képernyőre is moziminőséget gyártani. Legújabb alkotása, az Örök tél apropóján beszélgettünk.

Legtöbben a különböző méretű képernyők társaságában töltjük mindennapjainkat, ébredéskor az első érintést is a mobilunk kapja, hiszen miután telefonunkon kinyomtuk az ébresztőt, általában tovább böngésszük rajta a napi híreket és chaten vagy e-mailen tartjuk a kapcsolatot munkatársainkkal, barátainkkal. Életünkbe beépültek az okostelefonok, tabletek és notebookok, mi pedig egyre kevésbé tudunk vagy akarunk nélkülük létezni. De új függőségeink mennyire befolyásolják az életminőségünket? Kutatások szerint olyannyira, hogy vannak, akik előbb mondanának le a szexről, mint az okostelefonjukról.

A lassúság manapság szinte a luxus szinonimája, sőt, kifejezetten negatív képzetek társulnak hozzá, úgymint a lustaság, a rossz munkavégzés vagy éppen a tétlenség. Azonban aki egy kis időt tölt Krajcsó Nellivel, a Slow Budapest mozgalom megalapítójával, teljesen más szemszögből tekint majd a lassítás témakörére.