Arról már sokat olvashattunk, hogy Kína és az Egyesült Államok között folyik a szűnni nem akaró technológiai megmérettetés, például az okostelefonok terén, de ha kicsit félretesszük a fogyasztói szemléletet, akkor egy sokkal mélyebb környezetben találhatjuk magunkat. Multinacionális vállalatok, állami szervezetek munkáját, szó szoros értelembe vett számításait segítik a háttérben futó szuperszámítógépek, amelyek megfejtése, közérthető tálalása nem kis feladat.

A dolgok internete a hozzá nem értők, illetve a technológiai világban kevésbé járatosak számára talán érthetetlennek tűnik. Pedig az Internet of Things, rövidebb nevén IoT a jövőnket komolyan befolyásoló tényező lehet, már amennyiben engedünk a megállíthatatlanul hömpölygő fejlődésnek, és kihasználjuk a technológia nyújtotta lehetőségeket. Az összekapcsolt mobiltelefonok, órák, táblagépek, laptopok, intelligens asszisztensek és a további számtalan eszköz a világhálót és egyszersmind a bolygónk működését is egy magasabb szintre emelhetik. Hogy képet nyújtsunk, és tisztább megvilágításba helyezzük az IoT-t, Damsa Andreit, a JátékosLét Kutatóközpont szakmai vezetőjét kérdeztük.

Adattárház és üzleti intelligencia, avagy Data Warehouse és Business Intelligence. Az információtechnológia rohamosan fejlődő évtizedeiben ilyen és ehhez hasonló szavak árasztanak el bennünket. Mindez persze okkal történik, hisz ma, amikor már lépten-nyomon adatok vesznek körül bennünket, joggal merül fel a kérdés, hogy miként tudnánk azokat olyan helyen tárolni, ahol azok komplex módon, bármikor hozzáférhetőek lennének, mind a saját, mind a kollégáink számára, hatékonyabbá téve vállalatunk működését? Ennek a mikéntjéről beszélgettünk Kővári Attilával, a redmondi Microsoft által többszörösen is elismert BI Projekt Kft. mérnök-közgazdász alapítójával, aki immáron közel húsz éve foglalkozik Business Intelligence és adattárház-rendszerek tervezésével és megvalósításával.

Azt már megszokhatták a Business Class Magazin olvasói, hogy lapunk, sok egyéb más mellett, napjaink technológiai – mondhatnánk úgy is, hogy a negyedik, digitális ipari forradalom – témáit is górcső alá veszi. A robotika, az önvezető autók, a mesterséges intelligencia, a közösségi gazdaság, és még sorolhatnánk, már terítékre került a korábbi számokban, most viszont a Big Datáról „emlékezünk” meg.

Most, hogy nemrég az egész világot megrázta a WannaCry zsarolóvírus támadása, talán még jobban odafigyelünk személyes és nyilvános adataink tárolásának módjára. A vírus ugyanis legfőképp a WindowsXP és Windows7 felhasználóit érintette, ez pedig a Windows10 operációs rendszer megjelenése mellett is, hatalmas felhasználótábort jelent, ám nemcsak emiatt kapott ekkora figyelmet a médiában, hanem a hatalmas pusztítás okán is, hiszen a vírus több százezer gépet fertőzött meg. Magyarországon viszonylag kevés számítógép volt érintett, ám ettől még nagyon fontos, hogy tisztában legyünk pár alapvetéssel, hogyan tároljuk okosan és elzártan adatainkat.

2018. május 25-től kell alkalmazni a 2016. április 27-én az Európai Parlament és a Tanács által megalkotott 2016/679 rendeletet, a GDPR-t (General Data Protection Regulation), amely az 1995-től hatályos Adatvédelmi Irányelvet váltja. A GDPR a jogalkotók reményei szerint rendszerezettebb, átláthatóbb és a mai információs technológiáknak megfelelőbb szabályozási keretrendszert biztosít a természetes személyeknek a személyes adatok kezeléséről, védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról. 

Hogyan lehetünk objektívek egy szubjektív világban? Miként bízhatunk meg a digitális kultúrában? És hogyan lehet etikus egy hekker a digitális forradalomban? Többek között ezekről, no és persze arról is beszélgettünk Frész Ferenccel, a Cyber Services Zrt. CEO-jával és tulajdonosával, a KÜRT Akadémia Etikus Hekker képzés vezetőjével, hogy miért látták fontosnak, hogy az Akadémia falai közt etikushekker-képzést indítsanak.

Releváns kérdés lehet-e ez egyáltalán ma, az internettel átszőtt hétköznapjainkban? Bizony az, hiszen mindenki másképp hasznosítja a technológiákat, a kismamák pedig egy, az átlagnál jóval speciálisabb helyzetben lévő csoport. Az első pár hónapban szinte folyton a csecsemő körül forog az életük, így adódik a kérdés: hogyan illeszthető be két örömteli pillanat közé a digitális valóság? Ezt járta körbe három előadó a MeetOFF Tech és Kismamák című rendezvényén.

Formálódik a mobiltelefon-piac, sorra jelennek meg a pár dolláros készülékek, továbbá vannak találmányok, amelyek kifejezetten az „okosőrületet” kívánják megakadályozni, és akkor még nem is beszéltünk az eltűnő roamingdíjakról. A szegmenst érintő dinamikákról a Vodafone-t, a vezetékes telefonpiacról az Invitelt kérdeztük.

Reggel, felkelés után egy presszókávé, délután, az ebédhez egy cukormentes kóla, este a buli előtt egy tuttifrutti ízesítésű energiaital. Ismerős sorrend? A koffeintartalmú italok a mindennapjaink részévé váltak, melynek következtében az iparág cégei elé rengetek kiaknázatlan lehetőség tárult – vannak, akik a világuralomra törnek, és vannak, akik új vizekre eveznek. Górcső alá vettük, többek között a Starbucksot, a Coca-Colát, illetve a Red Bullt.