Minden felnőttben él még az a gyerek, aki egy nehéz hét után előkapná a sufniból kedvenc hősének kardját, és „párbajra hívná” barátait egy város melletti erdőben. Ezt az élményt nyújtják a klasszikusnak számító akciófilmekben megjelenő fegyverek tökéletes másolatai – a Sító kések. Az egyszemélyes vállalkozás kreatív tulajdonosával, Seres Lajossal az ötletéről beszélgettünk, és arról, hogyan jutott el a céljáig, miközben kipróbáltuk a Rambo-kések éles pengéit, magunkra kaptuk Amerika Kapitány pajzsát, és próbáltuk megemelni Thor vaslemezekből hegesztett, súlyos pörölyét.

Lehet még újat mutatni a társasjátékok piacán? A magyar fiatalokból álló Antler Games csapatának sikerült egy olyan egyedi koncepciót kitalálnia, amellyel alig néhány nap alatt elérte a Kickstarteren a kitűzött célját – és nem állt meg az első játék sikere után. Drozdy Andrással, a cég egyik alapítójával beszélgettünk.

A szakember még megélte az e-sportokat megelőző cyber games-időszakot, a Battlefieldben volt érdekelt, „tankozott”. Később lett a Battlefield.hu szerkesztője, főszerkesztője, majd tulajdonosa, most pedig a Magyar E-sport Szövetséget (HUNESZ) vezeti. A Magyar Nemzeti E-sport Bajnokság (MNEB) keretein belül 15 millió forintot osztanak ki. Biró Balázzsal a liga felépüléséről, a játékosbázis növekedéséről, valamint a karrierlehetőségekről is beszélgettünk.

Török Balázs, ismertebb nevén Kodiak a magyar e-sport legendás figurája, aki a Counter-Strike nevű videojátékban több csapatával is világszintű eredményeket ért el. Neki sikerült az a bravúr, hogy az aktív versenyzői pályafutása után is azzal foglalkozhat, amit a legjobban szeret. Streamel, többezres követőtáborral rendelkező YouTube-csatornát üzemeltet, edzősködik, és néha interjút ad. Röviden: minden tevékenységében játszik.

Ez csak rajongással és hozzáértéssel megy: a négy legnagyobb hazai képregénykiadó

A világ legismertebb és legsikkesebb alapdarabja kortól és testalkattól függetlenül minden nő ruhatárában megtalálható. Egyszerű szabásvonalai és kötetlen díszítései miatt szinte bármilyen eseményen megállja a helyét a kis fekete ruha. A könnyen felvehető, elegáns öltözék elterjedését a XX. század első felétől Coco Chanel nevéhez kapcsolják a viselettörténészek, a kialakulása és napjainkra gyakorolt hatása azért ennél összetettebb. Készen állnak arra, hogy egy stílusos időutazás keretein belül – a divat szerteágazó bugyrait érintve – megismerjék a kedvenc ruhadarabunk izgalmas történetét?

Mi a hús valójában? Íz, vagy inkább állag? Vajon a húskészítésnek kötelező feltétele, hogy állati eredetű legyen? A Beyond Meat által gyártott készételek közelebb hoznak ezen kérdések megválaszolásához – a Vegan Love élményvacsoráján jártunk.

Februárban egészen sokszor voltam színházban, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen megrendezett, művészeti egyetemek nemzetközi találkozóján (Festival Art Cinema Theatre = FACT) látott előadások mellett a karácsonyi ajándékjegyek legtöbbje is erre a hónapra szólt. Az egyetemen lévő külföldi előadások sajnos nem tettek rám mély benyomást, a budapesti „menő” kőszínházak (Katona, Örkény, Radnóti) egy-egy produkciója viszont annál inkább. Mégsem ezekről az előadásokról szeretnék beszélni, annak ellenére, hogy bőven lehetne elemezni őket, és a maguk nemében szinte tökéletes produkciók. Viszont legyenek bármennyire is jó kőszínházaink, oda kell figyelnünk a független társulatokra és az alternatív színházra. Pontosan olyan előadások miatt, mint a Tünet Együttes Sóvirága.

Nem lehet szem elől téveszteni őket, amikor megjelennek a Jurányi kávézójában – tényleg, mint két rocksztár a régi időkből, akár két Beatles-tagnak is elmennének. Zenekaruk, az Ivan & The Parazol néhány év alatt tett szert hazai és nemzetközi sikerre. A hatvanas-hetvenes évek rockzenéjét a kortárs zenei irányzatokkal ötvöző banda március 22-én jelenteti meg negyedik, Exotic Post Traumatic című nagylemezét, amelyet hosszabb szünet után a nagy múltú, Los Angeles-i EastWest Studiosban vettek fel. A zenekar két tagjával stílusuk alakulásáról, sikerük titkáról, új lemezük felvételéről és a hazai könnyűzeneipari helyzetről is beszélgettünk.

A millenniumokkal ellentétben a Z-erek születésük óta az interneten élnek, és 91%-uk azt állítja, hogy a vállalat technológiai eszközeinek és megoldásainak kifinomultsága befolyásolná a döntésüket egy-egy cég mellett. Ezenkívül jellemző rájuk a DIY-attitűd (Csináld magad!) a YouTube-oktatóvideók korszakának elindulásával, hogy egyszerre több szerepet tölthetnek be egy pozícióban, és a FOMO érzés (lemaradok valamiről) is meghatározó számukra. A munkaadóknak szembe kell nézniük a ténnyel, hogy ez a generáció már egészen más tapasztalatokkal, igényekkel és munkához fűződő viszonnyal lép be a munkaerőpiacra, mint elődei. De mit kezdjenek a munkaadók és a HR-szakemberek a lassan a munkavállalók közé becsatlakozó Z generációsokkal? Cikkünkből kiderül!