Bejegyzések innen:

First Class

Van annak valami diszkrét bája, amikor a főszerkesztő és a magazin fotósa reggel háromnegyed tízkor felkapaszkodik az etyeki Öreghegyre, mert borbirtokra az ember csak nem indulhat autóval. Tervünk beigazolódott, 11 órára már túl voltunk a vörösboros eljáráshoz hasonlóan, héjon erjesztéses módszerrel készülő testes és virgonc Királyleányka és a 2016-os hordós Chardonnay kóstolásán. A fogadtatás nem volt hétköznapi, először az új helyi négylábú jóbarát, Brúnó járult elénk, aki egy darabig a távolból figyelt mozdulatlanul, majd amikor meggyőződött ártatlanságunkról, elénk dobott egy fadarabot jelezvén, hogy nálunk a labda. Érthető: az itt megforduló turistacsoportok olyan alapkellékei az etyeki borvidéknek, mint a december eleji dér- és hócsipkedte dűlősorok. Bárhova néztünk, mindenfelé szőlőtőkék kanyarogtak, izgalmas látványt kölcsönözve a birtoknak még az oly rideg és undok ködös idő ellenére is. Brúnó tehát elénk szaladt, aki elődjétől eltérően, még nem szerepel egy boros címkén sem, nem úgy, mint Bijou, a nemrég elpusztult francia bulldog, akinek arcképe a Zöldveltelínit díszíti. Nem sokat váratott magára Hernyák Tamás szőlész-borász és tulajdonos sem, aki jobb szereti, ha Tomiként szólítják. Hamar be is tessékelt bennünket, kávéval kínált, majd bort nyitott és megrakva a tüzet, mesélni kezdett. Idillibb decemberi délelőttöt nem is képzelhettünk volna. Ahogy csordogált a bor és ürült a palack, úgy nyílt ki előttünk a 22 borvidék egyikének izgalmas és kísérletező története, amelyet a Hernyák család képviselője és örököse osztott meg velünk. Generációváltás, champagne-i klíma és a Junibor tagjainak véd- és dacszövetsége: sok mindenre fény derült a borászok új generációjának terveiből.

A digitális forradalom, amely évtizedek óta zajlik, jelentős változást eredményezett a világban. A digitalizáció felgyorsulása nagymértékben befolyásolja az üzleti, a tudományos és a társadalmi életet is. A dolgok internetre kerülése megváltoztatja a körülöttünk lévő világ működését, az infrastruktúrától kezdve az iparon át az egészségügyig. A jövő biznisze az emberiség és a technológia kapcsolatán alapul, ami az adatok intelligens feldolgozásával veszi kezdetét. Az ipar és a gazdaság fejlődéséhez – Széchenyi után szabadon – digitálisan kiművelt emberek sokaságára van szükség, hogy egy nemzet gazdasági ereje növelhető legyen.

Cselekvésre készteti a bankokat a bitcoinhoz hasonló blockchain-rendszerek elterjedése, hiszen sokaknak imponál a bürokrácia csökkentése. Az új technológia nyomása már érezteti hatását, ezért több mint húsz pénzintézet állt össze, hogy megalkossa saját kirptopénzét, amelyről a Bitcoin Bázis alapítóját, Fekete Balázst kérdeztük.

A szükséges információk elérhetősége a szakemberek számára gyakran döntő fontosságú a gyógyítás folyamatában. A korábbi papíralapú és sokszor nehézkes rendszert idén novemberben felváltotta az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT), amely a várakozások szerint – informatikai szempontból – európai szinten is élvonalbelivé teheti a magyar egészségügyet. Vartus Gergelyt, az e-health koordinációjával megbízott miniszteri biztost kérdeztük az EESZT jelenlegi állapotáról, a tapasztalt nehézségekről és a távlati tervekről.

Legyen szó regeneratív orvoslásról, személyre szabott medicinák meghatározásáról vagy rehabilitációs robotikáról, a 3D nyomtatás olyan szintet ért el mára, amelyről pár éve még csak sci-fikben olvastunk. Lehetővé vált összetett formájú, méretarányos szerveket nyomtatni, olyan egyszerű szövetekből, mint a porc, vagy épp olyan bonyolultakból, mint a tüdőszövet, hogy életünk hosszát minél tovább kitolhassuk, és egészségesebb, jobb életet élhessünk.

Az egészségügy egy rendkívül szerteágazó terület, amit a technológia segítségével okosabbá lehet tenni – vallják a Bene Studiónál, ahol innovatív egészségügyi megoldásokat létrehozó cégek között segítenek integrálni az iparági tudást.

A cukorbetegség valójában nem egy betegség, hanem egy állapot, amelynek minősége nagyban múlik a betegek tudatosságán. A kegyetlen valóságon próbál segíteni több mint 30 éve a 77 Elektronika Kft., amely családi vállalkozásból nőtte ki magát globális vállalattá. A témával kapcsolatban Ági Tamás marketingvezetővel beszélgettünk.

A 45 éves múlttal rendelkező legendás Béres Csepp feltalálójának fiával, dr. Béres Józseffel, a Béres Gyógyszergyár elnökével beszélgettünk édesapja kutatói tevékenységéről, korát meghaladó felfedezéséről, az őt ért meghurcoltatásokról, a Béres márkanév kialakulásáról, a sikeres vállalkozás fennmaradásának titkairól, az üzleti modellről, a készítmények hatékonyságáról és hosszú távú terveikről.

Egy mérnöki szolgáltatásokat nyújtó cég egyik alapítójával beszélgettünk a kísérletezés fontosságáról. Varga Balázs, a MechatroMotive vezetője aktív társadalmi szerepvállalásban népszerűsíti a mérnöki szakmát és a vállalkozói létet. Mérlegre tettük az adatokat és az intuíciót, a mérnöki sikeresség tükrében.

Az utazás a kaland, a szabadság szinonimája, és sokunk fejében még mindig szorosan összefonódik a jó egzisztenciával. Azonban az utazási lehetőségek az elmúlt 5-10 évben elképzelhetetlen mértékben megváltoztak, a régi akadályok nagy része mára már megszűnt. Tényleg szinte mindenki utazhat, legyen szó egy egyhetes nyaralásról vagy éppen egy több hónapos folyamatos vándorlásról, nincsenek korlátok. Ennek köszönhetően egyre ismertebb és elterjedtebb az életvitelszerű utazás mint életforma.