A startup ökoszisztéma motorja az lehet, ha a már nemzetközi sikereket elért vállalkozók visszaadják a tudásukat a feltörekvő cégeknek – véli Biás Csongor, a Startup Hungary ügyvezető igazgatója. A szervezet pár hónapja alakult, tagjai között tudhatja Fehér Gyulát és Györkő Zoltánt, a Ustream és a Balabit által ismertté vált vezetőket, valamint a Google Magyarországot is. A Business Class Magazin által megkérdezett szakember szerint nincs okunk azt gondolni, hogy nálunk kevesebb sikertörténet íródhat, mint Észtországban, de még túl sok az uniós, állami forrásokra pályázó „megélhetési startupok”. Interjú.

Arról már vannak sejtéseink, hogy a gazdaságot milyen mértékben befolyásolja a koronavírus-járvány. A hazai startup világot mennyire rengette meg a pandémia?

Nem teljesen releváns „hazai startup világról” beszélni; a startupok, definíció szerint, nemzetközi piacon mozognak. Nyilvánvalóan az egész régiót mélyrehatóan érintik a vírus által okozott változások. Egyes iparágak nagyon kiszolgáltatottá váltak, így az utazással, turizmussal, vendéglátással foglalkozó startupok is; a Skyscanner például bezárta a hazai irodáját. Ők nagyon nagy bajban vannak, egyik napról a másikra tűnt el a piacuk, fogyott el a vásárlóképes keresletük. Nekik adott esetben az egész modelljüket át kell építeniük.

Azonban a startupok alapvetően jobb helyzetben vannak, mint a hagyományos cégek, ugyanis gyorsan képesek a megváltozott körülményekre reagálni.

 

 

 

 

 

Továbbá azt látjuk Európa-szerte és itthon is, hogy állami mentőcsomagokkal próbálják segíteni őket. Ezen túlmenően pedig azt gondolom, nagyon sok iparág van, ahol pont ellenkezőleg, pozitív hatást váltott ki a járvány, mert felgyorsított folyamatokat; gondolhatunk itt az e-commerce forgalom növekedésére, de beszélgetnénk akár a Zoom részvényeinek jelenlegi értékéről is. Számos vállalkozás növekvő piacot láthat maga előtt, nekik akár egy új konjuktúrát is hozhat a pandémia. Egyébként az iparágakat átíró startupok jelentős része válságos időszakban indult; ilyen az Airbnb is, ami a 2008-9-es gazdaság világválság során kezdte meg szárnyalását. Summa summárum egy krízisben mindig is voltak lehetőségek.

Van olyan hazai startup, amibe a járvány miatt nem fektettek be vagy épp nem vásárolták fel?

Tudok olyan, komolyabb életfázisban lévő vállalkozásról, ami több millió dollárt vont be, már épp készült egy nagy nemzetközi befektetésre nagyon jó nevű európai és amerikai partnerekkel; ez a deal meghiúsult. Azt látjuk, hogy egyes befektetési tőkealapok behúzták a féket, kivárnak és elsősorban a már meglévő portfóliójukba tartozó cégeknek a túlélését támogatják. 

Az ATV-ben pár hónapja azt nyilatkozta, hogy Magyarországon „kevés a jó minőségű startup”. Pontosan mire gondolt? 

Nincs sok olyan startup, amelyre azt lehetne mondani, hogy kiemelkedően gyorsan növekszik és egyből a nemzetközi piacra mozdul. Kevesen vannak, akikben látjuk azt a növekedési ütemet, ami egy korai fázisú, magas potenciállal bíró vállalkozástól elvárható lenne. Ma Magyarországon a startupok többségének a finanszírozása valamilyen uniós vagy állami hátterű tőkealaptól jönnek. Gyakran ezeken a tőkalapokon van egy magas kihelyezési kényszer és a feltételeik nem tudnak olyan jók lenni, mint egy teljesen piaci alapon működő, nemzetközi hálózattal ellátott befektető társaságé.

Hozzájuk az alacsonyabb fejlettségű startupok is bejutnak, amiket gyakran mesterségesen tartanak életbe; ezek a cégek piaci körülmények között elvéreznének. Így, csak elketyegnek egyfajta „megélhetési startupként”.

Nem azzal foglalkoznak, hogyan lehet nagy piacokat megszerezni, gyorsan növekedni, hanem a finanszírozási források kiaknázására mennek rá. Magyarán felveszik a fizetésüket és totyognak egy helyben. 

Az ötletekkel, szolgáltatásokkal, kidolgozott stratégiákkal van a baj?

Hiányzik a megfelelő intenzitás, a terveket, ötleteket piacra vivő, a skálázódáshoz szükséges képesség. Ettől függetlenül vannak szép számmal nemzetközi sikertörténetet író startupok nálunk is, akiket a Startup Hungary berkein belülre kell terelni.

Össze kell szednünk azokat az embereket, akik vissza tudnak adni a közösségnek.

Sok cég az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában látott ötleteket próbálja meg leklónozni, majd a terveik szerint step by step tovább menni régiós piacokra. Azt látjuk, hogy az igazán jelentős sikereket elérő statupok nem így indulnak; az érintett cégek olyan ötletekkel jönnek elő, melyeket egyből nagy piacokon próbálnak ki. Mi ilyenből szeretnénk többet látni. Sokkal ambiciózusabb logikára van szükség, de nyilván a legfontosabb a megvalósítás, aminek területén rengeteget kell tanulnunk. Ehhez kellenek a jó szakemberek. 

A Startup Hungary nyáron alakult, a járvány közepén. 

Most jött össze egy olyan kritikus tömeg, amelynek tagjai komoly sikereket értek el, eladták már a cégüket vagy nemzetközi társaságokat hoztak létre. Eljutottak arra a pontra, hogy támogatni akarják a hazai szférát. Érdemes őket egy platformra terelni, hiszen így indulhat el egy közös gondolkodás arról, hogy miképpen tudunk segíteni más cégeknek. 

Nehéz volt a tagokat beszervezni?

Az alapítók már maguktól is elkezdték a „visszaadást”. Fehér Gyula, a Ustream eladása után létrehozott egy befektető céget, az Oktogon Venturest és korai fázisú startupokat támogat. De említhetném Györkő Zoltánt, aki a Balabitot adta el és szállt be később más cégekbe angyal befektetőként és mentorként. Az alapítókban már megvan az ambíció, a legtöbb startup ökoszisztéma fejlődésének a motorja pedig az lehet, ha a sikeres vállalkozók továbbadják a tapasztalataikat. A mostani nagyon menő, feltörekvő startupok sorra igazolják le az előző generáció menedzsereit, elindult egy ilyen fajta körforgás,  egyfajta tudáscsere. A Startup Hungarynél ezt akarjuk forszírozni. 

A tagok akár befektetőként is jelen lehetnek a szervezetben? 

A Startup Hungary jelenleg nem tervez befektetéseket, hiszen egy nonprofit szervezetről beszélünk. Ettől függetlenül el tudom képzelni, hogy valamely programunkon keresztül felfedezünk valakit, akibe az egyik tag fantáziát lát majd, de ez szervezettől függetlenül fog megvalósulni. 

A Startup Hungary a következő, kezdeti évekre három célt fogalmazott meg; közösségépítés, szemléletformálás, valamint érdekképviselet. Ezek hogyan valósulnak meg a gyakorlatban?

Több formája is van ezen célok elérésének. Az első és legfontosabb törekvésünk egy éves startup jelentés kidolgozása. A kutatás során számosítani fogjuk a startup ökoszisztémát; adatokra hivatkozva tudjuk majd bemutatni, hogy mitől működik egy vállalkozás jól és mitől kevésbé jól. Az első jelentés jövő év elején fog megjelenni, ami a közösséget transzparenssé teszi. Ez a szemléletformálás eszköze is, hiszen ennek alapján akarunk javaslatokat tenni az ökoszisztéma fejlesztésére.

Továbbá nemzetközi szinten is fogjuk tudni majd promotálni, összehasonlítani a nálunk elért eredményeket. Továbbá nyitottunk egy havonta jelentkező rendezvénysorozatot, amit a pandémiás helyzetre való tekintettel online közvetítünk. Kihasználjuk a formátum előnyét; nemzetközi előadókat és más, hazai jónevű szakembert hívunk meg. A későbbiekben több mint 20 sikeres vállalkozót igyekszünk majd elhozni a következő rendezvényünkre, valamint interaktív sessionokkel készülünk, ahol nemcsak előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődök. 

Az érdekképviselet hogyan valósul meg az említett projektekben?

A kutatás egyik eszköze, hogy feltérképezzük azokat a jogi, szabályozási, adminisztrációs buktatókat, amelyek a startupokat hátráltatják. A későbbiekben igyekszünk a törvényhozókkal kidolgozni egy startup barátabb környezetet. 

A Startup Hungary küldött egy levelet Margrethe Vestagernek, az Európai Bizottság alelnökének, amelyben az innovációs finanszírozások fejlesztésének lehetőségeiről írt. Kaptak választ?

Több pontunkkal is egyetértettek. Folytatódni fog köztünk a párbeszéd, vannak már előrelépések, de ezek azért lassan haladnak. 

A már említett tv-interjúban azt mondta, olyan bürokratikus problémákba ütköztek, hogy a külföldön élő alapítók csak nehezen tudtak részt venni a szervezet megalapításában. 

Meg kell vizsgálni, hogy melyek a legégetőbb problémák, és hogy miképpen tudjuk ezeket feloldani. Gondolok itt például a digitális aláírás fontosságára, a távkommunikációs beazonosíthatóság körülményességére. Külön interjúnak lehetne a tartalma, ha végig vennénk azokat a szabályozási problémákat, amelyek megoldása komolyan segíthetné egy cég eredményességét. 

Az új digitális ügyintézési megoldások nehezen terjednek el a magyar társadalomban, ragaszkodunk a régi modellekhez. 

Ennek sok oka van, nyilván a fókuszban a jelenleg működő szervezetek nyitottsága áll. Azt gondolom, hogy a jövő elérkezett, ezeket a folyamatokat nem nagyon lehet megállítani, maximum lelassítani. De mindenképp változtatni kell, ha versenyképesek akarunk maradni.

Hogyan épül fel a szervezet? Ön az ügyvezető, de van egy kuratórium, aminek az elnöke Halácsy Péter, a Prezi alapítója. 

Három rétege van a Startup Hungarynak. Van egyszer a 12 alapító, továbbá felállt egy hat fős kuratórium, amelybe az alapítók, valamint a három nagy tagszervezet (Informatikai Vállalatok Szövetsége [IVSZ], Design Terminal, Google Magyarország – a szerk.) delegált tagot, illetve a vezetésemmel működik egy operatív csoport. 

A legfontosabb döntések hol születnek?

A kuratóriumban az alapítókkal való szoros egyeztetés keretében. 

Az IVSZ, a Design Terminal és a Google Magyarország hogyan segítik a szervezetet?

Az alapítvány előkészítői munkájában kezdetektől fogva részt vesznek. A három cég anyagi és emberi erőforrásban összerakta számunkra azt a keretet, ami az első hároméves alaplángú működéshez elegendő. Most vagyunk annak folyamatában, hogy több nagyvállalati partnert is bevonjuk ebbe a munkába. 

Milyen oldalról érkezhetnek ezek a vállalatok?

Olyan cégekről van szó, amelyek keresik a kapcsolatot a startup világgal: befektetők, multik, szolgálatatók egyaránt. Egy körben fogjuk bejelenteni az új partnereket év végén, legkésőbb jövő év elején. 

Év végén jön ki a jelentés is. Vannak már publikálható adatok, számok?

Még nincsenek. 

A havi rendszeres online rendezvényekre mekkora az érdeklődés és hogyan lehet rájuk csatlakozni?

Ezek nyílt rendezvények, amiket promotálunk például a hírlevelünkkel. Az első kettőnek összesen 700 feliratkozója volt, köztük startupok, befektetők képviselői. 

Jelen pillanatban a szervezet finanszírozását a tagok látják el. Hogyan terveznek ebből kilépni?

Minél többen csatlakoznak hozzánk támogatóként, annál több projektet fogunk tudni lebonyolítani. A későbbiekben egy fenntarthatóbb üzleti modellt szeretnénk megalkotni, tehát bizonyos szolgáltatásokat fogunk nyújtani. 

Milyen szolgáltatásokra gondol?

Szeretnénk egy membership rendszert kialakítani. Ebbe az ökoszisztéma szereplői nyerhetnek tagságot, aminy keresztül személyre szabott szolgáltatások, értékajánlatok hívhatók majd le. Ennek kidolgozása folyamatban van, vélhetően a jövő év második felében jövünk ki ezzel. Ezen túlmenően szeretnénk egy olyan szerződés template portfóliót, dokumentumtárat is megosztani, ami a startupok életét megkönnyítheti. 

Milyen támogatásokra számíthatnak az állam oldaláról?

A függetlenségünk nagyon fontos, az állami szervezetekre nem támogatóként, hanem szabályozóként tekintünk, hogy az érdekképviseleti munkánkat hitelesen tudjuk végezni. 

A beszélgetés végén szeretnék rátérni egy témára, ami túlmutat önmagában a startupokon; a Facebook belengette, hogy elhagyja az európai piacot, ha megtiltják neki a helyiek adatainak az Egyesült Államokba való exportálását. Mit szól ehhez?

Ez inkább egy tárgyalási technika, mint valós forgatókönyv. Az biztos, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos konfliktusok nemcsak az óriási tech vállalatokra jelenthetnek hátrányt, hanem a startupok életét is megnehezíthetik. Erre megoldást kell találni. 

Végül, milyen messze van Magyarország Észtországtól, a hasonlóan kis méretű, mégis digitálisan az egyik legfejlettebb európai államtól?

Semmi okunk nincs azt gondolni, hogy nem tudunk ugyanannyi vagy akár több sikertörténetet produkálni itthon. Fontos, hogy az a fajta kultúra terjedjen el, ami Észtországban is. Ott az ökoszisztéma egyik motorja a már említett sikeres vállalkozók tapasztalatainak visszaadása lévén jött létre, ebben tekintünk rájuk követendő példaként. 

Az interjú eredetileg a Business Class Magazin 2020/10. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne rá, akkor azt megteheti a Dimagon keresztül.