A járványról kérdeztük Gazsi Zoltánt, az Eisberg Hungary ügyvezetőjét, aki beavatott minket a cégvezetés fortélyaiba, valamint a betegségéről is beszélt. Nem mindennapi interjúnk a salátabirodalom hazai vezetőjével.

Ma reggel nyilatkozta a kormányfő a szokásos péntek reggeli rádióinterjújában, hogy újabb korlátozásokra lehet számítani a koronavírus-járvány miatt (az interjú 2020.07.10-én készült – a szerk.) Tart a második hullámtól?

A hektikus időjárás már megtanított minket arra, hogy folyamatosan újratervezzünk. Arra tréningezzük magunkat, hogy az aktuális helyzetből rugalmasan mindig a legtöbbet hozzuk ki; a vírus nagyon sokat nem változtatott eddigi működésünkön, az élelmiszerbiztonság eddig is kiemelt volt nálunk. A rendelések visszaesése miatt a gyártás kevésbé hatékonnyá vált, a hagyományosan legjobb hónap, április is veszteséges lett.

Kevesebb termék fogyott ebben az időszakban?

Abszolút. Mi vagyunk a hazai McDonald’s beszállítója, ezen a területen a többi étteremhez hasonlóan eleinte 80 százalékos visszaesés realizálódott, csak a McDrive és a házhozszállítás működött. A HoReCa-szegmens (Hotels, Reastaurants, Cafés – a szerk.) teljesen leállt. Még szerencse, hogy több lábon állunk, az üzletlánci értékesítés körülbelül 65-70 százaléka megmaradt a nehéz időszakban is.  A visszaesés itt abból adódott, hogy csak korlátozottan lehetett délelőttönként vásárolni, reméljük ezt az intézkedést nem hozzák vissza.

A McDonald’s eredményéről vannak információi?

Be kellett zárni az éttermeket, csak a McDrive-ok és a házhozszállítás működött. Ahogy lazították vidéken a korlátozásokat, úgy kezdett a bevétel is növekedni. Már ők is újra 90 százalékos forgalmon állnak a szokásoshoz képest. 

Akkor némileg stabilizálódni látszik a helyzet…

A McDonald’s már 90 százalék körüli szinten van, ahogy a legtöbb üzletlánc is. Elfogytak a szabik, sokan nem mennek külföldre, ez várhatóan erősíti majd a kiskereskedelmi értékesítést. A HoReCa továbbra is gyenge, hiányoznak a külföldi turisták. Összességében sajnos még 15 százalékos mínuszban vagyunk tavalyhoz képest.

Becslések szerint több ágazatnak nem ez lesz a legerősebb nyara, és akkor még finoman fogalmaztam. 

Szezonális hatások mindig vannak. A január-februári időszakban van egy fellendülés, mert újévkor megfogadják az emberek, hogy egészségesebben fognak táplálkozni. Ez tart pár hétig. A fitnesz termek is sokkal erősebb forgalmat generálnak ebben az időszakban. Március elejétől az emberek már egyre jobban ki vannak éhezve a friss zöldségekre. Májustól a hazai szabadföldi zöldség – paradicsom, paprika, új hagyma, újburgonya – nagyobb mennyiségben megjelenik, emiatt mérséklődik némileg a forgalmunk.

Az egészséges életmód egyre nagyobb népszerűsége tendenciózusan megmutatkozott az elmúlt években a bevételek tekintetében? 

Már elmúlt az az idő, hogy a saláta a városi fitness hölgyek fura hóbortja; a férfi testépítőknél és az egészségtudatos nyugdíjasoknál is népszerű lett a saláta. Egy friss kutatás szerint – meglepetésünkre – a fogyasztók fele férfi. Általában a nő veszi meg a salátát, de otthon együtt eszik meg. A konyhakész saláta kategória 8-10 százalékot nő évente, szerencsére Budapest után a vidéki városok lakosságának növekvő igényét is egyre inkább kielégítik az üzletláncok. Ez szép eredménynek is mondható, viszont továbbra is szomorú tény, hogy már a gyerekek harmada itthon túlsúlyos vagy elhízott.

Mi erre a magyarázat?

Véleményem szerint a cukros italok, ételek biztosan felelősek, de tény, hogy a túlsúlyosság nagyon komplex téma: kevés rosttartalmú ételek, cukros, alkoholos italok, rossz időben elfogyasztva, stresszes, mozgásszegény életmóddal, rossz szülői mintákkal, struccpolitikával kombinálva. Az biztos, hogy az eredmények nem javulnak. Alapvetően termékeket forgalmazunk és nem akarok nagy szavakkal dobálózni sem, de egy jobb világot is szeretnénk építeni.

Van három gyerekem, ahogy öregszem úgy erősödik fel bennem annak a kérdése, hogy milyen világot hagyunk hátra nekik.

Sok projektben vagyunk, melynek célja, hogy a fiatal generációt megismertessük az egészséges életmóddal, a fenntarthatósággal.

Az Eisberg működésében hogyan mutatkozik meg a fenntarthatóság? 

A társadalom fenntarthatóságának az alapkövei az emberek, a közösségek, így számomra minden innen indul. Fontos, hogy az alaptevékenység legyen fenntartható, és ne fenntarthatatlan terméket gyártsunk fenntartható módon. Kizárólag jó értékrendű kollegák fogják felismerni, hol mit tudunk változtatni, hogy élhetőbb világot hagyjunk hátra.  BCSDH (Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) szervezet a fenntarthatóság komplex értelmezésében támogatja a szervezet tagságát. Az üzleti folyamatok teljes ciklusát kell nézni, nem kiragadott elemeket. A gyártás 10 éve a lean alapelvek szerint történik, folyamatos veszteségcsökkentés a cél, minden területen.

Bízunk benne, hogy jövő szeptemberre az üzem tetején már napelemek lesznek, és akkor 25 százalékkal kevesebb áramot használunk majd.

Azok a jó fenntarthatósági projektek, amelyeknek gazdaságilag is megtérülnek, ezért igyekszünk minél több hazai beszállítótól vásárolni.

Hogyan viszonyulnak a fogyasztók a csomagoló anyagokhoz? Ugyanis a járvány egyik hatása, hogy jobban elvárják a megfelelő higiéniát.

Én sem vagyok attól boldog, hogy műanyag zacskóban forgalmazzuk a salátát. Jelenleg nincs lebomló alternatíva ennek kiváltására. Másrészt a csomagolóanyag megvédi a terméket, például attól, ha valaki rátüsszög. A koronavírusos időszakban az emberek felismerték újra a csomagolás előnyeit. Természetesen cél továbbra is a környezetbarátabb csomagolóanyagok használata.

A társadalmi felelősségvállalást pedzegette az imént: az Eisberg részt vett a járvány ideje alatt a Szent László Kórház dolgozóinak étkeztetésében. Mennyire volt szükséges, hogy ebben az időszakban a vállalatok kivegyék a részüket a védekezésből?

lyenkor kicsit felerősödik az ilyen tevékenységek híre, pedig mi sok éve segítünk, sokféle módon, sok szervezetet. 8 éve támogatjuk termékeinkkel a Bátor Tábort és a Vakok Intézetét, számos kórháznak is besegítettünk már korábban is. Nem a járvány miatt kezdtük el ezt csinálni. Őszinte leszek, önmagában a konyhakész saláta előállítása, forgalmazása engem már 54 évesen nem elégít ki, egy élhetőbb társadalom felépítése foglalkoztat.

Miért érzi ezt fontosnak?

Nagyon nagy szükség van emberi történetekre, a bullshitre senki nem kíváncsi, mégis sokan próbálkoznak vele.

Én elkezdtem az üzleti élet, a vezetés emberi oldaláról őszintén kommunikálni – motivációról, közösségépítésről, vezetői erényekről, emberi gyarlóságokról – és ez rengeteg embert érdekel. Lehet, hogy öreg fejemre influenszer leszek. (Nevet) Első LinkedIn-posztomat 40999 ember látta. Pár hónap alatt 1059 követőm lett, ami ahhoz képest sok nekem, hogy döntő részben cégvezetők, managerek.

Miről ír? 

Legújabb írásom a betegségemről szól, „Tengeribeteg a hajóskapitány” a címe. Tavaly rákkal diagnosztizáltak. Arról írtam, egy ezt én hogyan kezeltem vezetőként, apaként, emberként.

A rák egy gyűjtőszó, nem azt jelenti egyből, hogy jön a kaszás.

Utána olvastam, megkerestem a megfelelő orvost, betartottam a kialakított étrendet, sportoltam. Felmértem, hogy mit kell tennem. Projekt volt számomra, embert formáló. Sokan rám írtak, hogy „milyen jó, hogy le merted írni azt, amit én nem”.

Mit csinált, amikor kiderült? Közölte a kollégákkal?

Transzparensen vezetem a céget, folyamatosan mindenbe beavattam őket, kineveztem egy helyettest. Minden működött, pedig irtó hektikus időszak volt; vírus, eladáscsökkenés miatti folyamatos újratervezés, megspékelve egy milliárdos épületbővítéssel. A betegségem közben jött a vírus, emiatt két hónapig nem mentem be, itthonról dolgoztam. A háttérből a lényegi folyamatokban benne voltam, de a napi operatív nyomás csökkent, így tudtam koncentrálni a felépülésemre.

Nem tartott tőle, hogy kitör majd a pánik a cégen belül?

Soha nem volt kérdés számomra, hogy ezt nem lehet letagadni. Kezelhető, de kezelendő kérdésként tekintettem a helyzetre. Jó kultúrájú, kooperatív vezetés alakult ki az elmúlt években, és vezetés alatt nemcsak a managementet értem vezetés alatt: 13 csoportvezető, 6 műszakvezető, 11 minőségbiztosító, 2 folyamatfejlesztő dolgozik a termelési folyamatok profi működtetésén. Ismerem őket 12 éve, tudtam, hogy visznek mindent tovább. Sok mindent jobban csináltak, mintha ott lettem volna. Ez is tanulság volt: vannak területek, melyben mások jobb készségekkel rendelkeznek, vagy csak egyszerűen motiváltabbak, mint én.

Talál még elég kihívást a saláta forgalmazásában? A betegsége változtatott ezen?

A saláta előállítás, a termeltetéstől a kereskedelemig egy nagyon komplex rendszer.

12 év után már nem feltétlenül jövök lázba attól, hogy megjelenik egy új mixünk, mondjuk a nyári salátamix édesköménnyel.

Más területek kötnek le, mint korábban. Ahogy kollegáimnál fel kell ismerjem időben a motiválatlanság jeleit, magamnál is ugyanezt kell tudnom alkalmazni.

Ami mindig érdekel, az az ember.

Az, hogy hogyan lehet belső motivációra, kooperációra építve, minél kevesebb külső kontrollal működtetni egy sokszínű közösséget, mely minőséget állít elő kevés hibával és közben a világ jobbá tételéért is tesz.

Az az érdekes, hogy a rákot nem élem meg traumának.

Életem korábbi szakaszában voltak nehéz helyzetek, talán korábban készültem fel arra, hogy ha bármi is ér az életben, azt jól fogom kezelni. A betegségtől nem változtam meg lényegesen, csak finomodtam. Még inkább erősödött nálam, hogy egy életünk van.

Azelőtt más életet élt?

Fiatalon sokat sportoltam, ami formálta a személyemet. 30 éves koromtól a munkára koncentráltam, a sport eltűnt: hiba volt. Ami a munkát illeti, minden munkában megtaláltam a motivációm, és mielőtt meguntam volna, jött egy újabb lehetőség. Ebben talán segített egy szerencsés tulajdonságom is: mindig nyugodt vagyok. Abból indulok ki, hogy minden problémás helyzetből a legjobbat kell kihozni. Ezt nehéz tanulni. Ha valaki ideges típus, akkor az nem biztos, hogy hasonlóan tudna viselkedni. 

Honnan kap visszajelzést, amitől folyamatosan fejlődni tud?

A vezetésben nagy transzparencia van, minden évben értékeljük a másik munkáját a 360 fokos felméréssel. A managementen belül nyílt visszajelző értékelések folynak, rátanultak, nyíltan kritizálhatnak.

Legutóbb például megkaptam, hogy „áldemokratikus” vagyok, és kivételezek másokkal.

Imádom, hogy ezeket elmerik mondani. Van benne némi igazság. Elég határozott látásmódom van. De elfogadom, hogy nem mindig nekem van igazam, és jár rajta az agyam.

Van olyan kritika, amit visszautasít?

A kivételezést igen. Nem utasítom vissza, de elmondom, miért látom másképp. Vannak kedvenceim, de érdemes megnézni, hogy ez miért alakult ki így. Azért, mert ők sokkal jobban odateszik magukat, hatékonyabbak, könnyebb velük dolgozni. Vannak olyanok, akik társaságában sokkal bátrabban hátra dőlhetek, mert tudom, hogy a munkát rájuk lehet bízni. Nem hiszek abban, hogy mindenkit ugyanúgy kell kezelni.

Akkor marad valaki hosszú távon egy cégnél, ha a változó élethelyzeteit a közösség le tudja reagálni.

Így viszont nem lehet mindenkire egyforma szabályokat alkalmazni.

Szigorú vezető?

Nem gondolom magam annak. Vannak elvek, amiből nem engedek. A lopás ilyen. Sajnos párszor előfordult a cégen belül, az elkövetőknek menni kellett. A másik ilyen elvem, hogy csak a teljesítmény számít, más nem érdekel, se a vallás, se a származás, se a nemi identitás, mindenkihez ugyanúgy állok. 

Mennyire jellemző ez a hozzáállás a cégvezetők között?

Nem igazán az. Ahogy én látom, a legtöbben egóból, erőből szeretik megoldani a problémákat. Ami jó, hogy sokukban van nyitottság a fejlődésre. Az egyik titok az, hogy a felvételnél kell észnél lenni. Vannak, akiknek az értékrendjén nem tudsz változtatni, és ha az neked nem megfelelő, akkor nem fogsz tudni együtt dolgozni velük. Ezt fel kell ismerni a legelején, ami úgy megy, hogy a próbaidő alatt sok helyzetbe kell bedobni. 3 hónap erre bőven elég, ha jól használjuk ki.

Előfordult, hogy felvett valakit, akit nem kellett volna?

Például a beszerzési vezető pozícióban több váltás is volt. Érdekes, egyikük a mai napig összejár a csapattal, még a céges kirándulásra is csatlakozott, olyan jó viszonyba váltunk el. Szembesítettem, hogy rugalmatlan ehhez a munkához. Ő pedig felismerte, hogy érti, mit szeretnék, de ezt ő nem szeretné. Békében van ő is és én is.

Az Eisbergtől mennyien mennek el?

Tavaly 12 százalékos volt a fluktuáció. Összehasonlításképpen: az ipari termelő üzemeknél 37 százalék volt. A mi fluktuációnk igazából a gyártásban dolgozó órabéres dolgozóknál jelentkezett. Nagyon sok cég keresett munkaerőt, nagy volt a csábítás. Aztán persze gyakran kiderült, a szomszéd kertje nem annyira zöld, mint ahogy távolról látszott. Egyébként mindig visszaveszünk egy-két embert, de csak azért, hogy elmesélje, mit talált más munkahelyen. (Nevet) 

Hogyan inspirálódik?

Könyveket olvasok, TEDx-előadásokat nézek, vezetői klubokba járok. Abban hiszek, hogy az inspiráció a vezető egyik legfontosabb tulajdonsága. És csak inspirált vezető képes inspirálni. Ha nem motiválnak engem, motiválom én magam: mint a Münchausen báró kirángatom magamat a hajamnál fogva a mindennapokból.

Milyen új lehetőségek, kihívások vannak a salátapiacban?

Nagyon izgalmas projektben vagyunk benne. Nem tudom hallott-e a vertikális farmokról.

Még nem. 

A város közepén, emeletes épületekben, tálcákban lehet salátákat, mikrozöldeket termeszteni. Sokszínű, eltérő intenzitású LED lámpák világítják meg a növényeket, és vízgőzben kapják meg a növények a szükséges tápanyagot. Sokféle mikroelemet lehet így a növények szövetébe beépíteni, melyek hatékonyabban hasznosulnak a szervezetünk számára, mintha a tablettákban adagolnánk őket. Hamarosan indulnak tesztjeink.

Érdekes elképzelés, ami megkönnyítheti a jövőben a városi élelmiszerellátást. Mi a véleménye a génmódosításról?

2016-ban több mint 100 Nobel-díjas tudós aláírt egy tanúsítványt, miszerint a génmódosításból sokkal többet profitálhat az emberiség, mint amennyi veszélye van. Jelenleg sokan elutasítják a technológiát, ami szerintem alapvetően a piacvédelem miatt történik: az Európai Unió, Kína és az Egyesült Államok közötti politikai kérdésnek gondolom. Amennyiben mondjuk lenne egy rizs, mely fogyasztása megelőzné a koronavírus fertőzést,  hamar változna a közvélemény is..

Miért van az Eisberg egyes termékein rajta, hogy GMO-mentes?

Hazánkban tiltva van, és a fogyasztók nem szeretik a génmódosított élelmiszereket. Ha nekik fontos, akkor miért ne írnánk rá?  Amúgy zöldségfajokban szinte nincs is GMO nemesítés, túl kicsi a piac ehhez a drága technológiához. Globális termékekre, szójára, kukoricára, rizsre koncentrálnak.

Van még egy ilyen hasonló észrevételem. Az Eisberg készít smoothiekat is, amire rá van írva, hogy vegán. Erre mi szükség van?

Vannak nem vegán Eisberg-termékek is, például olyanok, amelyekben tojás vagy sajt, tejes alapú öntet is van. Nem mellesleg a vegánság egy trend is lett, ezért érdemes feltüntetni, még ha egyértelmű, hogy egy saláta nem tartalmaz állati eredetű élelmiszert. A smoothiekat még csak teszteljük, nem mi gyártjuk, de a hosszú távú cél mindenképpen a helyben gyártás. 

Alapvetően a járványról és annak hatásairól akartam kérdezni, de elkalandoztunk. Viszont a beszélgetést mégiscsak ezzel a témával kéne lezárni. Mikor áll minden vissza a rendes kerékvágásba?

Az idei év kuka, minimális profittal is elégedett lehet az anyacégünk. Mégis, szerencsésnek gondolom magunk, más üzletágak teljesen becsődöltek. Sikerült mindenkit megtartanunk. Ennek van gazdasági értéke is. Ha lesz második hullám, akkor a jövő év sem lesz jó. Korábban voltak a cégeknél három éves, meg ötéves tervek, szerintem ezek ideje elmúlt, rövidtávon kell ügyesnek lenni, és persze fél szemünkkel nézni a távolba.

Az interjú eredetileg a Business Class Magazin 2020/06. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne rá, akkor azt megteheti a Dimagon keresztül.