A dokumentumfilm ereje abban áll, hogy valódi sorsokon keresztül mesél el igaz történeteket. A tömegek agymosásáról rengeteg film készült már, az alábbi három azonban elementáris erővel mutat rá a manipulálhatóságra és a megtévesztés erejére. Bárki legyen is az áldozat, a cél mindig ugyanaz: a meggazdagodás és a hatalomvágy kielégítése.

Harcban a sátánnal

Lengyelországban ma 150 katolikus pap végez ördögűzést annak ellenére, hogy sem a katolikus egyház, sem a Vatikán nem ismeri el az ördögűzés tevékenységének létjogosultságát. A „biznisz” mára akkorára duzzadt, hogy pszichiáterek bevonásával vizsgálják meg a „pácienseket”, akikről többségében megállapítható, hogy valamilyen személyiségzavarral vagy pszichés problémával küzdenek, de ezek mellett a legfőbb problémát mégis a megszállottság jelenti, amelyre az érintett papok szerint csak a hosszan, akár éveken át folytatólagosan végzett ördögűzés jelenthet megoldást. Persze nem ingyen. És hogy kik a rituálé áldozatai? A film három, látszólag meleg családi légkörben nevelkedő, de komoly gondokkal küszködő fiatal lányt kísér végig ezen a zavarodott úton.

Karolina legnagyobb gondja, hogy úgy érzi, a saját neméhez vonzódik, ennek pedig kizárólag a sátáni megszállottság lehet az egyetlen oka. Hosszan és kitartóan keresi a megoldást és számos ördögűzési procedúrán vesz részt annak ellenére, hogy már a templomba belépve jelentkeznek nála a tünetek: földön fetrengés, hörgés, artikulátlan üvöltés, köpködés.

 

Basia szerető családban él, de testvére és szülei támogatása csak tovább erősíti benne azt a képzetet, hogy valóban megszállták, és a gonosz olykor átveszi felette a hatalmat. Ilyenkor nővére türelmesen a segítségére siet, és mint egy krónikus beteget, ellátja őt a bevett módokon: szentelt vizet önt a szájába és hangosan imádkozik érte. Ilyenkor előbb vagy utóbb Basiát egy időre újra elhagyja az ördög.

Agnieszka is régóta él együtt a tudattal, hogy porhüvelye az ördög bérelt lakása. A másik két lány hatványaként reagál az ördögűzésekre: egy-egy pillanata olyan, mintha a klasszikus Exorcism (Ördögűző) című film jeleneteit néznénk.

Bár az ördögűzés nem egy hivatalosan elismert és támogatott tevékenység, mégis egyre népszerűbb. A film rendezője, Konrad Szołajski kérdésünkre elmondta: a film készítését és a három szereplő kiválasztását hosszú előkutatás előzte meg, amelynek során közel 200 lánnyal került kapcsolatba. Közülük sokakat bántalmaztak a szűkebb környezetükben, és ez a személyiségtorzulás vezetett aztán az ördögűzések alkalmazásához. Máshol egyenesen a család az, aki megpróbálja elkendőzni a történteket azzal, hogy hosszan tartó és költséges megtisztulási folyamatnak teszi ki az áldozatot. A legnagyobb probléma pedig, hogy a téves diagnózis mellett az érintettek egyre mélyebbre süllyednek személyiségtorzulásukban ahelyett, hogy képzett szakemberek oldanák szorongásukat a megfelelő terápiás eszközökkel.
A film az HBO Europe gyártásában készült 2015-ben, elérhető az HBO Gon.

A hit börtöne

A több mint hatvan éves Szcientológia Egyházról szól Alex Gibney Oscar-díjas rendező 2015-ös dokumentumfilmje, amely minden idők legnépszerűbb amerikai HBO dokumentumfilmje lett: csak a premierre másfél millió tévénéző volt kíváncsi a tengerentúlon. Nem véletlenül. A Szcientológia Egyház tele van híresnél híresebb sztárokkal, akiknek kilépései az utóbbi időkben egyre nagyobb figyelmet keltettek. Az egyik legfrissebb példa a Férjek gyöngye című sorozat sztárjának, Leah Remininek a szakítása volt a szcientológusokkal, még könyvet is írt a tapasztalatairól, amely csak tovább erősítette az amerikaiak ellenszenvét az egyházzal szemben.

A Szcientológia, avagy a hit börtöne című dokumentumfilm a Pulitzer-díjas Lawrence Wright könyve alapján készült. A filmben nyolc korábbi tag mesél az egyház valódi működéséről, manipulatív megoldásairól és a mindenen és mindenkin átgázoló, pénzéhes vezetőjéről. Természetesen megismerjük L. Ron Hubbard, az egyház alapítójának történetét és a szcientológia mitológiáját. A filmből egyértelműen kiderül: a Szcientológia Egyház egyedül a bizniszről szól, egy jól menő vállalkozás, amely befolyásos és jómódú tagjait örökre magához láncolja, és parazitaként szívja ki belőlük a dollármilliókat. A szcientológusok pedig valóban elhiszik, hogy vallásukkal egy jobb világ létrejöttén dolgoznak.

A sok híres szcientológus mellett, mint amilyen John Travolta vagy Tom Cruise, aki nem mellesleg az egyház második embere, megismerhetjük a már kiugrott Oscar-díjas rendező, Paul Haggis történetét. Elmeséli, hogy a szcientológia kezdetben segített megerősíteni a házasságát, ehhez a clear állapot eléréséhez végzett önismereti tréningeken, vagyis auditálásokon gyakorolt. A szcientológia hierarchiája azonban igen összetett és az egyik szintről csak az léphet tovább egy következőre, akinek már megvan a megfelelő képzettsége, ez pedig elsősorban pénz kérdése. A legmódosabb tagok hatalmas vagyonnal gazdagítják az egyházat. Az auditálások során ráadásul a legbelsőbb titkaikat osztják meg kihallgatójukkal, így örökre zsarolhatóakká válnak.

A film a szcientológia visszaélései mellett arra is rámutat, hogy az emberek mennyire befolyásolhatóak, hogy a legképtelenebb hazugságokban is képesek hinni akár egy fél életen át, mert nem mernek szembe nézni a ténnyel, hogy valójában csak áldozatok egy önző rendszerben.
A film elérhető az HBO Go műsorán.

Népek temploma

A Jonestown: A Népek temploma élete és halála című 2006-os dokumentumfilm a Jim Jones által alapított egyház, vagy inkább szekta, a Népek temploma történetét meséli el annak tragikus végpillanatáig. Stanley Nelson filmjéből kiderül, hogy Jones a gazdasági és etnikai egyenlőség ígéretével alapította meg a Népek templomát, és egyfajta evangéliumi szocializmust hirdetve a legszegényebbeket és legkiszolgáltatottabbakat igyekezetett megához húzni. Az egyenlőségről és a szegények megsegítéséről mondott beszédei, valamint a gospelekkel tarkított istentiszteletei hamar vonzani kezdték a szegényebb fekete lakosságot, akik még a legegyértelműbb csalásokat is hajlandóak voltak elhinni befogadásukért cserébe.

A film hosszan fejtegeti Jones jellemét és jellemtorzulásának kialakulását. Az archív felvételek és fotók mellett a gyerekkori barátok és ismerősök visszaemlékezései segítenek megérteni, hogyan tanulta meg manipulálni az embereket Jones, és miért választotta éppen a vallást a tömegek eléréséhez.

Megismerjük a Népek Temploma állomásait, kezdve San Franciscótól, ahol 1972 és 1977 között működött az egyház, és ahol jelentős politikai tényezővé is vált, hiszen százakat tudott kivezényelni a helyi rendezvényekre. Bár Jonest Atyának szólították, és mindent megtettek a kedvéért legyen szó a napi 22 órás munkavégzésről vagy a perverz szexuális aberrációi kielégítésről, Jones hamar teljesen megbomlott, és kezdte elveszíteni a kontrollt. Magát egyfajta Jézus-reinkarnációként emlegette, később pedig egyenesen Istennek nevezte. Amerika figyelme egyre inkább Jones felé fordul, így ő híveivel együtt a dél-amerikai Guyana partjainál választott új hazát, és az őserdő szélén megalapította Jonestownt. A lakók fizikai, lelki és szexuális terrorban éltek, kínzások és agymosás mellett teltek a dél-amerikai tartózkodás napjai. A visszaéléseket egykori tagok elmondásaiból ismerhetjük meg. Ezekből rajzolódik ki a híveknek a Népek templomához és Joneshoz fűződő viszonya: míg eleinte úgy érezték, hogy a faji megosztottság fölött álló, idealista közösség részesei, a traumatikus élményeik miatt már kezdettől fogva ott dolgozott bennük a félelem is.

A média figyelme is a jonestowni kolónia felé fordult az elköltözött hívek rokonainak köszönhetően, így Leo Ryan amerikai kongresszusi képviselő is felkereste a szektát. A politikus szándéka az volt, hogy meggyőzze az ott élő embereket, hogy térjenek vissza normális életükhöz. Hazaindulásakor Jones megölette a képviselőt és négy kísérőjét, majd 1978. november 18-án felszólította Jonestown lakóit, hogy igyanak a ciánnal megmérgezett narancsléből, hogy a békés halálba meneküljenek ebből az élhetetlen világból. A többség eleget tett tébolyult vezető kérésének. A hatóságok a szekta 1200 tagjából összesen 913 holttestet találtak a helyszínen, melyből 273 gyerek volt, továbbá megtalálták a meglőtt Jim Jonest is, aki híveivel együtt lett öngyilkos. A filmben megszólaló túlélők ezen a ponton teljesen megtörve mesélnek hozzátartozóik elveszítéséről, és a néző is ráébred, milyen súlyos manipuláción mehetett keresztül ez a több mint ezer ember, akik a Gonosz áldozataivá lettek.

Youtube: Jonestown