Larry Page és Sergey Brin kitartásának és újító algoritmusának terméke a Google, ami az elmúlt években világmárkává nőtte ki magát. Bemutatjuk a kezdeteket, honnan indultak, hogyan lett belőlük cégóriás, és mitől olyan sikeres a Google, ami büszkén hirdeti: „Ne légy gonosz!”

MINDEN INFORMÁCIÓ EGY HELYEN, NÁLUK

Eric Schmidt azt nyilatkozta, hogy induláskor a merész vállalatok nagy célt tűznek ki, ami

a Google esetében a világ összes információjának rendezése, keresése és hasznosítása volt.

 

 

 

 

 

A Google ugyan keresőjéről a leghíresebb, de rengeteg más terméke is van. Világszerte jelen lévő munkatársai szinte naponta ontják magukból a technológiai újításokat.

A Google-t a digitális adatok porszívójaként is emlegetik, naponta 20 petabyte adatot kezel, ez 130 milliárd fényképnek felel meg. Minden nap több mint 1 milliárd keresést futtat le, ezzel minden kereső ember digitális lábnyomát is megszerzi. Így tökéletes lenyomata van arról, hogy a világon az embereket mi foglalkoztatja leginkább.

A két alapító végső célja, hogy a Google-t egy mindent tudó rendszerré alakítsák. Az alapítók egyik előadásuk során elmondták, arra törekszenek, hogy előállítsák a tökéletes keresőmotort.

Alig tíz év alatt az egyik legnagyobb és legegyénibb szereplőjévé váltak a Szilícium-völgynek.

Paul Buchheit, a Google egyik alkalmazottja szájából hangzott el egy vállalati megbeszélésen a „Ne légy gonosz!” mondat, amit végül a cégóriás azóta jelszavaként használ,

és hivatkozik rá. Eric Schmidt CEO szerint ez a mondat végigkíséri a cégfilozófiát, hiszen amikor a Google valamilyen változást vezet be, fontos szempont, hogy az a felhasználóknak is jó legyen, ne származzon belőle hátrányuk.
Ugyan jó szándékú cégnek akarják mutatni magukat, de mindig olyan területre lépnek, ahol pereket vonzanak be. Legutóbb, amikor könyvek digitalizálásába fogtak, a szerzők perelték be a Google-t, szerzői jogok megsértése miatt. A Google News beindítása után a lapkiadók támadták őket, hogy romba döntik a reklámértékesítéseiket. Majd elkezdték lefényképezni a különböző országok utcáit, a Google Maps fejlesztése miatt, ami a jogvédőknek jelentett érzékeny pontot.

Úgy tűnik, hogy bármilyen területre is lép a Google, mindenhol felfordulást és tiltakozást vált ki.

TŐZSDEI MEGJELENÉS

2004. augusztus 19-én lépett be a Google a tőzsdére, és ekkor árulták el az alapítók, hogy hihetetlenül nyereséges a cég,

ami nagyon népszerűvé tette őket. Ezzel a vállalat első alkalmazottainak biztosított lett a megélhetése. Larry Page és Sergey Brin pedig milliárdosokká váltak.
Évente több mint 1 millióan jelentkeznek a Google-hoz, de ahhoz, hogy valaki csatlakozhasson a közel 20 ezer fős stábhoz, rengeteg teszten kell, hogy átessen.
A mérnökinformatikusok után a termékmenedzsereket tartják a cégen belül a legtöbbre. Kritikus hangok azt mondják, hogy a Google arra törekszik, hogy a saját arcára formálja a munkatársait.
A Google a kezdetektől nagyon fontosnak tartotta, hogy a lehető legolcsóbban építse fel a számítógépes rendszereket. Hatalmas számítási teljesítményt tudnak alacsony áron fenntartani, és az internet terjedésével egyre nagyobb számítási teljesítményre volt szükség. A méret döntő, hiszen a nagy mennyiségű adat, nagy értéket képvisel.

VETÉLYTÁRSAK

Korábban az AltaVista a kulcsszavak száma alapján rendezte a találatokat, ezzel ellentétben Larry Page és Sergey Brin keresőprogramja jóval kifinomultabb, algoritmusa a kereszthivatkozások számát vette alapul. Tehát minél több a hivatkozás az adott oldalra, annál előrébb kerül az oldal.
Legnagyobb vetélytársnak a Facebook bizonyult, amely sok munkavállalót elcsábított a cégtől. A Google az orkut nevű alkalmazásával lépett be a közösségi hálózatok piacára, amit később a Google+ váltott fel – ezek a fejlesztések azonban nem lettek elég népszerűek. Terry Winograd, a Stanford Egyetem professzora szerint ez részben az alapítók személyisége miatt van így, hiszen ők informatikusok, nem a baráti csevegés, hanem mindig is az információ volt a hasznos számukra. Technikailag ugyan meg tudták valósítani, hogy létrehozzanak közösségi felületeket, de ezt a területet nem érezte magáénak a vállalat. Számukra a világ tájékoztatása a lényeg, nem a baráti csevej.
Ha a Google-ra mint kereső oldalra gondolunk, akkor a legnagyobb konkurense a Yahoo, de az AOL, a LinkedIn és a Microsoft is a vetélytársak számát bővíti.

A JÖVŐ

A Google célja, hogy 300 éven belül elérhetővé és hasznosíthatóvá tegye a világ összes információját. Ez jóval több, mint csupán az interneten keresni.

Jövője azonban a bizalomra épül, hogy megóvja adatainkat a hekkerektől és az információéhes kormányoktól. Mindemellett pedig méltó maradjon a jelmondatára, hogy „Ne légy gonosz!”

(Forrás: A Google kulisszatitkai és A Google világa című dokumentumfilmek, HVG Business)

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ÉLENJÁRÓK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!