Szabadúszó informatikusokból alakult kényszervállalkozás, amely ma távol-keleti óriásokkal verseng. Munkafilozófiájuk alappillére, hogy olyan környezetet, körülményeket alakítsanak ki, amelyben mindenki jól érzi magát. Ez a Starschema. Földi Tamás alapítóval, fejlesztési igazgatóval beszélgettünk.

„Ha nem elég cool a hely, nem akarnak a cool arcok nálunk dolgozni” – kezd bele a beszélgetésbe Földi Tamás, a Starschema alapítója és fejlesztési igazgatója. Állítását mi sem bizonyítja jobban annál, mint az irodájukban (az egyszerűbb és szórakoztatóbb közlekedés végett) található gördeszkák, függőszékek, masszázsszoba főállású masszőrrel, az irodaház kilencedik emeletéről elénk tárulkozó kilátás, vagy épp az Xbox-partikhoz tökéletesen kialakított helyiség. A vállalkozás BI (Business Intelligence), illetve a Big Data technológiáknak köszönheti a sikerét, amely fogalmak jelentését – eléggé el nem ítélhető módon – homály fedi sokak számára.

„Azzal foglalkozunk, hogy az elszigetelt, kvázi értéktelen adatokból üzleti értéket csinálunk,

 

 

 

 

 

amely sok mindent jelenthet. Például azt, hogy a különböző értékesítési dokumentumokból szép és hasznos táblázatokat, grafikonokat készítünk az ügyfelek számára, amiből többek között kiderülnek olyan információk, hogy mennyi terméket, szolgáltatást adtak el, kik a legfontosabb ügyfeleik, merre kell haladniuk a cégükkel, és még sorolhatnám. Ez gyakorlatilag az egész BI-nak az alapja, amely általában újabb kérdéseket vet fel: milyen mértékben lesznek képesek árusítani a továbbiakban, hogyan érdemes tervezetet készíteni a jövőre nézve, és hasonlók. Amit a Big Data hozzá tud ehhez tenni, hogy ezeket a klasszikus, kvázi unalmas üzleti adatokat fel lehet turbózni más dokumentumokkal” – sorolja a szakember. Tehát, ha azt nem is sikerült kideríteni a munkafolyamatok definiálásakor, hogy melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás, azt igen, hogy a BI megelőzte a Big Datát. Ugyanakkor az üzleti értéket jelentő adatok a rengeteg, látszólag irreleváns információtól, például Facebook like-októl, a konkrét értékesítési tényeken át, az önvezető autók kameráinak feldolgozási sebességéig, gyakorlatilag bármiből állhatnak, a kérdés az, hogyan sikerül a dokumentumokat a sikeresség jegyében felhasználni. „Ennek lefedése a mi munkánk” – hangzik el.
Bár a műveletek megfejtése sem kis feladat, a nagyobb rejtély mégiscsak az, hogy

egy hazai vállalkozás, amelyet 2006-ban ketten megalapítottak, hogyan tudta tíz év alatt egy kétmilliárd forint éves forgalommal rendelkező céggé kinőni magát.

Továbbá miképpen volt képes olyan ügyfelekre szert tenni (Magyarországon feltehetően egyedülállóan), mint az Apple, a Netflix, a Tesla, a Facebook és az Európai Parlament, úgy hogy ez idő alatt bekövetkezett egy gazdasági világválság és egy kormányváltás.

„Megtanultunk céget vezetni”

– érkezik nemes egyszerűséggel a válasz.
„Befektettünk az ügyfeleinkbe, és velük együtt tudtunk nőni mi is. A nagyvállalati szektorba nagyon nehéz bejutni, viszont ha ez sikerül, és konzisztensen tudsz szállítani jó minőségű termékeket vagy szolgáltatásokat, akkor bent tudsz maradni, és tovább tudsz növekedni. Alapvetően a versenyszférának dolgozunk, így az, hogy melyik vezetés van hatalmon, az számunkra gyakorlatilag csak gazdaságpolitikailag izgalmas (például, hogy miképp alakulnak az árfolyamok, vagy hogy milyen támogatásokat kapnak a kis- és középvállalkozások). Mindazonáltal uniós pályázatokon nem vettünk részt, kormányzatnak nem dolgoztunk, így nem is függtünk, függünk a hazai gazdaságtól. A válság idején mi is tapasztaltunk egy megtorpanást, amit úgy próbáltunk megoldani, hogy nem új termékeket akartunk eladni, hanem az üzemeltetésre fektettünk nagyobb hangsúlyt, amely területre az informatikán belül mindig van igény. Tehát, lehet, hogy egy cég behúzza a kéziféket, megállítja az innovációt és a befektetéseket, de ami már „bent van”, azt valakinek üzemeltetni kell. Ez nem a legprofitábilisabb üzlet, viszont stabilizálta a cégünket, mialatt az összes versenytársunk visszaesést mutatott” – sorolja.
Elmondása szerint régiós szinten cége valószínűleg nem a legsikeresebb BI, Big Data vállalkozás (aminek egyébként soha nem járt utána), viszont a hazai IT-társaságok között mindenképpen dobogós helyet foglal el. Ugyanakkor, ahogyan fogalmazott, „egy pontszerű, kiterjedés nélküli test a végtelenben” a Starschema, amelyet a tengerentúlról nehéz észrevenni. A sikerük kulcsa az, hogy olyan szakterületen belül dolgoznak, ahol óriási munkaerőhiány van. Ennek hozománya, hogy a már említett nagyvállalatok rákényszerülnek arra, hogy egy ilyen, magyarországi, közepesen ismeretlen céggel is együtt dolgozzanak. Ugyanakkor úgy látja, hogy minden országnak megvannak a maga kihívásai: „egy amerikai vagy egy kínai piac nyilván óriási, de a tengerentúlon drágább a munkaerő, a Távol-Keleten pedig még mindig van egyfajta bizalmatlanság. Sehonnan sem könnyű kitörni, viszont nem is lehetetlen. Egyébként Magyarországon klassz emberek vannak, és még mindig százalékosan kevesebb informatikus hiányzik, mint mondjuk Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban, ráadásul a magyar árfolyam még mindig az exportnak kedvez.

Fotó: Kiss András

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ÉLENJÁRÓK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!