Pénzügyi kriptológia – Mennyire hiteles a bankok bitcoinja?
Cselekvésre készteti a bankokat a bitcoinhoz hasonló blockchain-rendszerek elterjedése, hiszen sokaknak imponál a bürokrácia csökkentése. Az új technológia nyomása már érezteti hatását, ezért több mint húsz pénzintézet állt össze, hogy megalkossa saját kirptopénzét, amelyről a Bitcoin Bázis alapítóját, Fekete Balázst kérdeztük.
Érdekes hír látott napvilágot a közelmúltban, ugyanis az R3 fintechnagyvállalat 22 nagybank – többek között a Barclays, a HBSC és a Commerzbank – közreműködésével létrehozott egy blockchain-alapú fizetési rendszert – írta meg a Reuters. Ennek a technológiának az a lényege, hogy percek alatt, egy harmadik fél jóváhagyása nélkül mehet végbe pénzügyi tranzakció. Pont ezért érdekes fejlemény ez, hiszen a kriptopénzek úttörője, a bitcoin pont, hogy a bankoktól és a hozzájuk tartozó bürokráciától igyekezik megkímélni a fogyasztókat, tehát, akkor hogyan is lehet a bitcoinbankot elképzelni?
„Tudtommal már központi bankok is kísérleteznek saját kriptopénz létrehozásával. Sőt, a kriptorúbel egy, az Orosz Központi Bank által támogatott kezdeményezés. Valamelyik magyar párt választási oldalán már kriptoforintról is olvastam. Én a negyedik legnagyobb kapitalizációjú kriptopénzhez, a ripple-hez hasonlítanám, amely egy, a bankközi nemzetközi átutalásokat forradalmasítani kívánó platformon használt fizetési eszköz, ahol a pénzkínálat központilag szabályozott. Voltaképp a SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication– a szerk.) rendszert akarja felváltani. Egyébként technológiailag már semmi sem áll az útjában annak, hogy egy nemzet átálljon a digitálispénz-alapú rendszerre. Svédország 2023-ra a papírpénz teljes kiiktatását tervezi.” – nyilatkozta lapunknak Fekete Balázs, a bitcoinbazis.hu alapítója.
Bitcoinnal való fizetés esetén (mondjuk, ha veszünk egy csésze kávét) a saját kódunkat használjuk egy adott egységnyi bitcoin átruházásához. A tranzakció végigfut a bitcoinhálózaton, és eljut a bitcoinbányászokhoz. A bányászok számításokat végeznek, hogy megfejtsék az említett tranzakcióból kombinált rejtvényt. Az első, akinek ez sikerül, tehát megtalálja a rejtvényt felfedő egyedi kódot, elnyeri a jogot, hogy a tranzakciót összecsomagolja. Ezt nevezik blokknak. A győztes bányász jutalma egy újonnan előállított bitcoin, de csak akkor, ha a többi bányász megerősíti, hogy a szóban forgó blokkba csomagolt tranzakció során sem próbálták meg ugyanazt a bitcoint kétszer fizetésre használni. A blokklánc egy főkönyvként is felfogható, amelyben a tranzakciók nyomon követhetők amellett, hogy a szereplők kilétét felfednék. A láncot egymáshoz kapcsolódó blokkok adják, és minél több blokkból áll a lánc, annál nehezebbé válik a bitcoin lopása, mert ahhoz az egész tranzakciós számsort kellene újra írnia az ezzel próbálkozó tolvajnak.
Róka fogta csuka
A bankok döntése mögött részben az áll, hogy veszélyeztetve érzik magukat a kriptopénzek elterjedése miatt, így elkezdtek saját valutában gondolkodni. Ez kicsit olyan, mint a Netflix története, amely miatt például a Disney egy streamingszolgáltatást tervez létrehozni, hogy egy saját platformon tegye elérhetővé a lineáris televíziózásra ráunt emberek számára – többek között – a Marvel- és Star Wars-filmeket. Ugyanakkor érdekes kérdés, hogy mennyire hiteles egy bankok által létrehozott blockchain-technológia a fogyasztók szemében, mikor az utóbbi pont az előbbi elkerülése miatt jött létre.
„A modern bankrendszernek volt pár évtizede, hogy kiérdemelje a fogyasztói bizalmat. Viszont a pénzügyi válság megmutatta, hogy ezzel a bizalommal sokszor visszaélnek, érdekérvényesítésre használják, vagy csak simán a saját zsebük kitömésére, miközben pénzügyi analfabétáknak nézik az ügyfeleiket. Miért ne bíznánk akkor a pénzügyi rendszer működtetését inkább egy decentralizált világszámítógépre, algoritmusra vagy mesterséges intelligenciára, ahol az emberi ösztönök nem relevánsak?” – mondta el a Business Class Magazinnak a szakember.
A technológiát egyébként számos további területen fel lehet használni, itt van például egy másik kriptopénz, az ethereum, amely a szerződésekbe foglalt vállalásokat kényszeríti ki a felektől, az ügyvédek közbenjárása nélkül. Felmerül a kérdés, hogy mennyi potenciál van még ebben és kiknek a jelenlétét lehet még kiiktatni.
„Pár példa a felhasználási területekre: közösségi finanszírozás, kormányzás és e-szavazás, személyazonosság, ellátási lánc audit, adattárolás, predikciós piac, szellemi tulajdonjog, IoT, AML- és KYC-procedúrák, földregiszter, tőkepiacok, back office pénzügy és könyvelés, egészségügy (különösen a data management és a jutalmazási rendszeren alapuló preventív megoldások terén) oktatás, kiberbiztonság, adományok elosztása, energiagazdálkodás, kiskereskedelem, ingatlanpiac. Ugyanakkor a kiiktatás kifejezés erős, de az tény, hogy gyökeresen megváltoztat, vagy új iparágat képes létrehozni a technológia. A posta is szépen elvegetál az e-mailek mellett.” – szögezte le Fekete Balázs.
Nem csak pénz
Amennyiben vásárolni szeretne valaki, akkor már nincs nagy különbség a bankkártyás és a kriptopénzes fizetés között. Több tucat kriptopénz e-tárcák által kiadott bitcoin „bankkártya” létezik (ilyen például SpectroCoin, Cryptopay, CoinsBank), amelyek annyiban különböznek a hagyományos EUR, USD, HUF bankkártyáktól, hogy bitcoinban, etherben vagy más altcoinban tartja rajta a kriptopénzt, és a fizetési processzor automatikusan váltja azt át forintra, ha például a sarki közértben akar fizetni vele az ember. Ugyanakkor arról a felhasználó dönt, hogy a bitcoin milyen értéket képvisel, így tulajdonképpen a kereskedelem minden formáját helyettesíteni tudja. „A gyakorlatban viszont nem valószínű, hogy a bitcoin mint fizetőeszköz el fog terjedni. A jelenlegi trend és árfolyam is azt igazolja, hogy az emberek inkább mint alternatív befektetési eszköz tekintenek rá. Különösen olyan országokban, ahol a helyi fizetőeszköz gyorsan veszít értékéből, a központi bank trükközik az árfolyammal és hasonlók. Továbbá a volatilitás is óriási, és a központi bankok egyik alapfeladata – jobb esetben – az árstabilitás megőrzése lenne. Viszont tény, hogy a bitcoin funkcionálhat fizetőeszközként is. Szinte bármit vehetünk vele már most is, ingatlantól kezdve Lamborghinin át a hétvégi hipermarketes bevásárlás elintézéséig. Más kérdés, hogy senki sem akar megválni tőle.” – mesélte a Bitcoin Bázis alapítója.
A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin VIRTUDÁS című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
A szerző
