Ki hallott már olyat, hogy a könyveket meg lehet főzni és megenni? Béky Ildikó és párja, Szalay Gábor egyedülálló koncepciót dolgozott ki a gasztronómia és a kultúra kedvelőinek: asztalra tették kedvenc gyerekkori mesekönyveinket, régi nagy klasszikusokat és kortárs regényeket is – ötfogásos fine dining menüként.

Vakon az ismeretlenbe

Megérkezve a helyszínre azt tapasztaljuk, hogy az étterem megjelenésében a leginkább egy otthonos nappalira hasonlít, ahol a könyvektől roskadozó polcokon érdekesebbnél érdekesebb kiadványok találhatók a nagy klasszikusoktól a kortárs bestsellerekig. A tulajdonosok barátoktól, ismerősöktől és antikváriumokból gyűjtöttek össze egy kisebb könyvtárnyi regényt. Ahogyan Ildikó elkezd mesélni a kezdetekről, olyan lelkesedés csillan a szemében, hogy rögtön érezzük: a tulajdonosok egy szerelemprojektbe kezdtek, nem a haszonszerzés volt az elsődleges céljuk. Ezt bizonyítja az is, hogy

a szkeptikus barátok vészjósló figyelmeztetései ellenére is belevágtak az álmuk megvalósításába.

„Van olyan ismerősünk, aki könyvekkel foglalkozik, és ő mondta, hogy az ötlet jópofa, de a könyv az a múlt, és ne a múlttal foglalkozzunk, hanem a jövővel” – emlékezik vissza Béky Ildikó.
A tulajdonosoknak kezdetben semmi közük nem volt a gasztronómiához, de mindketten szerettek főzni. A házaspár hobbiból már többször nyitott tematikus lakáséttermet, amikor egy kezdeményezésnek köszönhetően minden évben négyszer egy napra adódott rá lehetőségük. A gasztrokalandorok így találkozhattak korábban a PöriBárral, a NemdeBárral és a FalatBárral is, az utolsó projekt koncepciója alapján az volt az elképzelésük, hogy „megfőzik” a könyveket. „Először csak arra az egy napra terveztünk vele, de hirtelen olyan sok ötletünk támadt, hogy úgy döntöttünk, belevágunk egy hosszú távú projektbe” – meséli Ildikó. Így nyitották meg öt évvel ezelőtt a KönyvBárt Lippai Mihály üzletvezetővel. „Helyi magyar forrásból próbáltuk beszerezni az alapanyagokat, és igyekeztünk a legeredetibb módon előállítani a terméket. Ehhez a szemlélethez igazítottuk a borokat is, amelyek nagyrészt természetesek. A koncepció egyszerű: azt szeretnénk adni, amit mi is fogyasztunk” – fejti ki az üzletvezető.

 

 

 

 

 

A sárkánytojástól a csajkáig – maximalizmus mesterfokon

Az egész világon teljesen egyedi koncepció – amit egyébként le is védettek – viszonylag gyorsan bejött, még marketingre sem volt szükségük, mert „a történetnek magának volt hírértéke”. A koncepció alapján minden hónapban más könyv kerül az asztalra. A kutatómunkát Ildikó végzi, ő olvassa el a könyveket, és jegyzeteket készít azokról a helyszínekről és jelenetekről, amelyek megihletik őket, majd kitalálja a menüt és a tálalást a fine dining vonalból jött Debreceni Zoltán séf segítségével, aki egyébként dolgozott már Michelin-csillagos étteremben (Onyx) is.  „Olyan dolgokat emelek ki a könyvből, amelyek szerintem a történet szempontjából meghatározók. Nem ételeket, hanem a regény szellemiségét” – magyarázza.

Sok művet „feldolgoztak” már az étteremben, az egyik legsikeresebbnek a Harry Potter és a bölcsek köve alapján készült menüt tartják, amely annyira népszerű lett, hogy minden év novemberében – a sütőtökszezonban – feldolgozták az újabb Harry Potter-könyvet, idén már az ötödik kötetet főzik meg a hely megnyitása óta. Hasonlóan népszerűek voltak az Amerikai psycho ihlette fogások is, vagy a minden idők egyik legnézettebb filmsorozata, a Trónok harca könyvek is. Nemcsak arra figyelnek oda, hogy a különböző fogásokkal illusztráljanak részleteket a könyvekből, hanem a tálalásra és a dekorációra is. A Harry Potternél például kikerül egy könyvespolcra felkapaszkodó, hatalmas pók, süvegek, rengeteg faragott töklámpás, és persze a Nimbusz 2000. A Trónok harcánál a levest egy balatoni keramikussal csináltatott, füstölgő sárkánytojásban tálalták. A Charlie és a csokigyár is került már étlapra, akkor pedig több mint 25 kiló édességgel – csokoládékkal és óriásnyalókákkal – díszítették ki az éttermet. „A kezdetekben olyan maximalisták voltunk, hogy Kecskemétre utaztam csajkát vadászni a Svejk menühöz” – emlékezik vissza Ildikó.

Ez a maximalizmus valójában mindmáig fennmaradt. A két főhős szemszögét bemutató Két naplóra például úgy építették fel a menüsort, hogy minden fogást kétféleképpen készítettek el, és egy tányéron tálaltak. „Könyvkiadók is kerestek már meg minket olyan kérésekkel, hogy főzzük meg a legújabb könyveiket, sőt még filmkiadó is fordult hozzánk, úgy került az asztalra a filmbemutató előtt az eredeti Ready Player One könyv” – egészíti ki Szalay Gábor a felesége emlékezetes élményeit. 2015-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum szervezésében megvalósult Budapest Transfer International Festival témája a gasztronómia és az irodalom kapcsolata volt, ezért az intézmény felkérte a házaspárt, hogy a KönyvBárban rendezhessék a megnyitót, amelyen egy Molnár Ferenc-művet kellett megfőzniük. Így kerültek a tányérokra A Pál utcai fiúk alapján elkészített fogások is. A magyarok nagy kedvence Fekete Istvántól a Vuk volt olyan fogásokkal, mint például a „lúdláb, ahogy a vadász szereti”, csak mivel a turisták nem igazán értették a történetet, Ildikó és Gábor egy idő után rájöttek, hogy a legeladhatóbb könyvek a nemzetközileg ismert regények, amelyeket nem kell hosszan magyarázni a vendégeknek. „Kultúrmissziómnak tartom, hogy az, aki eljön hozzánk enni, de nem ismeri a könyvet, utána el akarja olvasni. Éppen ezért néha felkerül az asztalra olyan klasszikus vagy kortárs regény is, amelyek nagyszerűek, de nem olyan népszerűek” – emeli ki Ildikó. Így került az étlapra a Lepkegyűjtő is.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ÍRÁSTUDÓK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!