Home»Lifestyle»Sokszínű beton – XXI. századi technikai térhódítással

Sokszínű beton – XXI. századi technikai térhódítással

1
Shares
Pinterest Google+

A beton felhasználási lehetőségei a fejlődő technológiával ma már határtalanok. Az utak és épületek mellett ékszerek, különböző használati tárgyak, de még okosotthonrendszerek alapanyagául is használják. A Betonfesztiválon jártunk.

A víz után ma már a beton a leggyakrabban használt anyag a földön, hiszen felhasználási lehetősége határtalan. Legalábbis ezt tudtuk meg a Betonfesztiválon elhangzott előadásokból és a hozzá kapcsolódó pódiumbeszélgetésekből. A nap első felében a beton múltja és jelene volt a központi téma, például hogy miként teremthet egy betonszerkezet valódi értéket, illetve milyen lehetőséget lát Magyarországon egy dekoratőr. Ez után a várható jövőt boncolgatva áttekintést kaptunk a szerkezetépítés és a beton kapcsolatáról, illetve arról, mit is takar a beton 4.0, mit jelent a XXI. századi technika térhódítása, és mindez milyen lehetőségeket rejt magában.
A látogatók maguk is kipróbálhatták, milyen élmény kreatívan gondolkodni, dolgozni a betonnal, készíthettek betonformákat, amelyeket a nap végén haza is vihettek. A Business Class Magazin főként azért vett részt az eseményen, hogy jobban megismerje a fiatal designerek gondolkodását a betonról, és megoszthassa az olvasókkal a legújabb fejlesztéseiket, alkotásaikat. Erre pedig kiváló alkalom volt a fesztivál kísérőelemeként megrendezett betontárgy-kiállítás.

Amikor a reklámgrafika és a formatervezés találkozik

Az eseményre a határon túlról is hívtak meg designereket. Burján Zsolt (bzs.concrete) Csíkszeredából utazott a fesztiválra, főként kapcsolatépítési szándékkal, hiszen az ilyen alkalmak segítik a hasonló anyagokkal dolgozó tervezőket a jövőben a közös gondolkodásban, fejlesztésben. „Szeretem az indusztriális designt, így sok betont, fémet és bontott faanyagot használtam formatervezőként a belső terek, bárok, kiállítások tervezéséhez”– mondta el Zsolt, akit idővel annyira megfogott a beton, hogy elkezdett kisebb tárgyakat készíteni: szobrokat, hamutálakat, hűtőmágneseket, de öntött nagyobb egyedi kagylót és székeket, asztalt is betonból. Amire igazán büszke, azok az art déco irányzatban készült kandallóórák letisztult, modern változatai acél és beton ötvözéséből. A tavalyi Betonfesztiválon ezekből az órákból mutatott be néhányat, az elmúlt évben azonban már ékszereket kezdett készíteni – teljesen egyedi koncepcióban –, így idén azokat mutatta be.

Zsolt idejének nagy részét a reklámgrafika tölti ki, az ékszereinek alapötlete is tervezés közben született meg. „Létrehoztam egy letisztult formákból álló kollekciót, amelyek nagyon hasonlítanak a vektorgrafikához: egyszerű a vonalvezetésük, ha szemből nézünk egy medált, olyan, mint egy applikáció ikonja, csak nem képernyőn, hanem kézzel fogható formában.” A medálok vázai és a forma CNC-vel kimart alumínium, amelyben egy vékony betonréteg adja az ékszer színét és textúráját. Mivel ez az alumínium egy olyan ötvözet, amelyet precíziós gyárakban vagy repülőgép-alkatrészekhez használnak, a medálok pihekönnyűek, szinte mindenkit megdöbbent, amikor felemelik a látszólag masszív alkotásokat (a legnagyobb medál is csak 40 gramm). „A kollekció első darabja, egy lefolyó medál, abból a kérdésből indult ki, hogy hogyan tudom puhán és könnyen ábrázolni az egyébként merev és hideg betont” – magyarázta. Az első medált megrajzolta vektorban, de nem engedte szabadon folyni, hanem precíz keretek közé szorította. Majd idővel tervezett „álomfogót” virággal, fával, holddal és nappal ötvözve, és egyre több természeti formából képzett vektorgrafikát. „A geometrikus formákat mindenki használja, ezért akartam egyedit tervezni, és CNC-vel szabadabban lehet a formákban gondolkodni.
”Burján Zsolt ékszereit a Facebookon vagy az Instagramon lehet megtalálni, és egyenesen tőle lehet megrendelni, mivel nem szeretne sorozatgyártásban gondolkodni annak ellenére, hogy ehhez minden adott lenne. „Lehet, hogy túlzásnak tűnik, de műalkotásként szeretném értékesíteni a munkáimat, minden kollekcióból csak néhány darabot gyártok. Egy értéket szeretnék képviselni, ami majd tíz-húsz év távlatából is megmarad a különböző korszakaim munkáin.”

Amikor a közös munka előre visz

A fesztiválon ott volt Bárdos Anna (BA designblabla) és Molnár Ádám (MOHA design) is, akik a szakmai és a magánéletben is tökéletesen kiegészítik egymást. Ádám öt-hat évvel ezelőtt kezdett betonból lakberendezési kiegészítőket (óra, bordugó), ékszereket, cégeknek repi ajándéknak való tárgyakat (beton asztali toll) készíteni. Anna eredetileg textil szakot végzett, de felvette kurzusnak a kreatív ékszer szakot, ahol a betont választotta anyagnak, Ádámot pedig mentornak. Az eredeti barter úgy szólt, hogy Ádám megtanítja a beton anyag használatát, cserébe Anna csomagolásokat tervez az oktatója munkáinak. „Különböző betonminőségekkel kísérleteztem, azokat vegyítettem, a színezésükkel pedig minél érdekesebb struktúrát akartam kialakítani, majd kifejlesztettem az önöntözős kaktuszt, amit szintén betonban gondoltam végig. A munkából szerelem lett, és így maradtunk a betonnál, a textilt egy idő után el is hagytam” – emlékezett vissza Anna. Egyik legutóbbi fejlesztése a fémallergiásoknak kedvez: a szilikont beleöntötte a betonba úgy, hogy a csomózást is elrejtette a letisztultság érdekében, és egy rugalmas, könnyen felvehető, nem méretre készített nyaklánc született. „Az élet nagyon sok területén kiegészítjük egymást, együtt szoktunk járni designvásárokra, főleg Ausztriába és Csehországba” – vette át a szót Ádám. Már közös terméket is fejlesztettek, a japán fürdőkből eredő, Onzan nevű statikus párologtatót. Elmondásuk alapján ők is elkezdtek meditációval foglalkozni, de mivel nem találtak nekik tetsző párologtatót, készítettek egyet betonból, ami másnak is megtetszett, és így gyártósorra tették. Anna és Ádám munkái – Zsoltéival ellentétben – több mint tíz designüzletben megtalálhatók Budapesten, illetve múzeumshopokban is. Emellett van webshopjuk is, és van gyártói kapacitásuk egyszerre több száz vagy ezer darabos megrendeléseket is elvállalni.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin ÍRÁSTUDÓK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Megettük Ferdinánd lepkegyűjteményét – a KönyvBárban jártunk

Következő cikk

Trendek és irányzatok 2020-ra