Amióta autó létezik, azóta kapcsolódik egyre több és több szakma az autóiparhoz.

Túlzás nélkül állítható, hogy az összes iparágat figyelembe véve az autózás az egyik olyan ágazat, amely a legtöbb különböző szakmát és tudományt öleli fel. Az 1885-ös kezdet óta, ahogy fejlődött a technika és a tudományok, úgy követte őket szorosan az autógyártás is, mondhatni kéz a kézben járnak egymás mellett. Nagyon nehéz lenne kifejezetten csak a tudományos oldalát követni az autóiparnak , hiszen mostanra a művészetek és más iparágak nélkül roppant nehezen rúgnának labdába az újabbnál újabb modellek.
A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány szakmát és tudományt, amely képbe kerül egy autó gyártása és fejlesztése során. Mostanra a legtöbb gyártónak van egy olyan univerzális platformja, amelyre több modelljét is építheti. A padlólemez fejlesztésében részt vesznek fizikusok, mérnökök, matematikusok, napjainkban pedig a gárda kiegészült vegyészekkel és környezetvédelemmel foglalkozó szakemberekkel is, hiszen rengeteg szempontnak kell megfelelniük ezen a téren is.

A padlólemeznek mostanra szinte alapkövetelménye lett, hogy két-három méretkategóriájú autóhoz is megfeleljenek. Vegyük például a Toyota TNGA platformját, amelyre építhet a gyártó első, hátsó és összkerekes hajtást is, éppúgy, ahogy egyszerre képes hibrid rendszert és klasszikus belső égésűt is működtetni. Ahhoz, hogy egy ilyen padlólemezt fejlesszenek, olyan mérnökökre van szükség, akik képesek megalkotni egy olyan konstrukciót, amely szinte mindenre fel van készítve. Így lehetséges az, hogy a Toyota RAV4 SUV és a Lexus LC500 h típusú, közel 500 lóerős sportkupé ugyanazon a lemezen nyugszik.
Miután elkészül a megfelelő alap, következhet az autó motorizációs és egyéb, futással kapcsolatos tervezése, természetesen minden csavarra külön mérnöki gárda van. Szem előtt kell tartani – és talán ez a legnagyobb kihívásokat rejtő feladat az egész folyamatban –, hogy az egyre szigorodó károsanyag-kibocsájtási szabályozásoknak megfeleljen az elkészülő rendszer. Bár a hibrid hajtással már sokkal régebb óta foglalkoznak, csak mostanra jutott el a technikai fejlesztés odáig, hogy elkezdje kiszorítani a klasszikus belső égésű motorral felszerelt hajtásokat.

Természetesen azért nem holnaptól jár le a szavatosságuk, még a tehetősebb országoknak is legalább öt-tíz évre lesz szükségük ahhoz, hogy eltűnjenek a belső égésű járművek az utakról, mindenesetre az elektromos és hibrid hajtások piaca felívelőben van. De ne szaladjunk ennyire előre: ne zárjuk ki a tényt, hogy felfutóban van a villanyosítás, de törődjünk most csak a már „öreg” technikával, amelynek még mindig komoly létjogosultsága van.
A dízelautóknak szemmel láthatóan befellegzett, több gyártó egyáltalán nem készít már gázolajos autókat, jó pár országban pedig már ki is vannak tiltva a nagyvárosokból. Akad azonban még néhány gyártó, amely a benzines motorokat azért sem engedi el. Ezen márkák mérnök- és tervezőcsapatai az összes, 1886 óta felhalmozott autóipari tudást vetik egybe, hogy a megfelelő értékeket tudják produkálni. Tökéletes példa erre a Mazda új Skyactiv X egysége, amely kombinálja a dízeles kompressziógyújtást és a benzines szikragyújtást.
A motorizáció mellett még egy sor más alkatrész és berendezés rejlik a karosszériák alatt. A felfüggesztésen kívül, amelyen szintén rengeteg mérnök dolgozik a megfelelő rugózás, tartósság és futásdinamika érdekében, még akad egy-két nagyobb csoport, amelyekkel foglalkozni lehet. Ilyenek például az elektromos rendszerek, amelyek területén a mérnökök, fizikusok mellé bekapcsolódnak már a programozók, számítástechnikusok is. Ez egy újabb tudományág, amely a fejlődéssel együtt lépett be az autóipar hatalmas világába. Az elektromos alkatrészek terén két fő irányzat alakítja a fejlődést: az egyik az utasok és a sofőr biztonságáért felelős rendszereket tartalmazza, a másik a szórakoztató és kényelmi elektronika. Mind a két területre más orientáltságú szakemberre van szükség, hiszen az egyiknek – triviálisan fogalmazva – arra kell megtanítania az autót, hogy megálljon, ha elénk vágnak, a másiknak arra, hogy tudja, mennyire fázunk, vagy van éppen melegünk.

 

 

 

 

 

Továbbhaladva elérkezünk a karosszériáig, amely elsősorban az aerodinamikai mérnököknek okozhat fejtörést, de itt már belépnek a játéktérre a designerek is, tehát a művészet is helyet kap az autógyártásban. Az együttműködésben részt vesznek még azok az elektronikával foglalkozó szakemberek, akik a biztonságért felelnek, és az optikusok, akik megtervezik a biztonsági extrák radarjait és kameráit, azok optimális elhelyezését.
Ha a forma már megfelelő, akkor következik a szín és az anyag, amelyekből elkészül majd a kocsiszekrény. Ezen jellemzők ismét újabb szakembereket igényelnek a tervezési és kivitelezési folyamatokba: lakatosmestert, fényezőt. Vannak gyártók, amelyek saját színkódokat hoznak létre laboratóriumi körülmények között minden autójukhoz, ilyen például az Aston Martin.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin FÖLD,KALAND,ILYESMI című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!