Hajós István, a Bastion Group ügyvezetője, biztonságtechnikai szakértő szerint a robotok bizonyos munkafolyamatokat pontosabban, kisebb hibázási lehetőségekkel képesek elvégezni, ugyanakkor a robotok az eszközeink, amelyek segíthetik, esetenként kiválthatják, de nem helyettesíthetik az emberek munkáját. Jelenleg teszt fázisban van két robotechnológiájuk, amelyek a fertőtlenítés és az őrzés-védelem területén jelenthetnek hathatós megoldást. 

Néhány éve nagy érdeklődés övezte a Will Robots take My Job honlapot, ahol százalékos értékelést kaphatunk azzal kapcsolatban, hogy milyen valószínűséggel váltja ki a mesterséges intelligencia a jövőben az egyes munkaköröket. Melyik terület a legkitettebb? 

A mesterséges intelligencia az orvoslásban jár az élen, főleg a diagnosztizálás területén és az olyan szoftverek fejlesztésében, amelyek a gyógyszerfelírásban jelentenek segítséget. Köztudottan sok hiba adódik a gyógyszerfelírásokból: olyan gyógyszereket írnak fel egyszerre, amik együtt nagyobb bajt okoznak, mint amennyi hasznot hoznának. Egy szoftver képes több száz féle mellékhatás, laboreredmény, vizsgálati eredmény egyidejű összehasonlítására, ami alapján kiszűri a nem megfelelő kombinációkat – ilyen komplexitásra az emberi agy nem képes. Ha azt nézzük, hogy ez minimalizálja, vagy kizárja az ilyen irányú orvosi műhibákat, akkor azért ez egy elgondolkodtató kérdés.

Mely területeken jellemző még a robotizáció az orvoslásban? 

A lézersebészetben nagyon erősen jelen van a robotika; ez már egyfajta elismerése annak, hogy a robotok bizonyos technikákat, munkafolyamatokat pontosabban, kisebb hibázási lehetőségekkel képesek elvégezni. De természetesen mi vagyunk a jobbak: az intelligensebb, érző lények, mindazzal születésünktől rendelkezünk, amit a robotokba csak beprogramozunk. Összefoglalva: a robotok az eszközeink, amelyek segíthetik, esetenként kiválthatják, de nem helyettesíthetik az emberek munkáját. A munkaerőhiányos területeken vagy a gyártósorokon azonban nagy hasznukat vesszük. 

Mikor vált ennyire az életünk részévé a robotizáció? 

A robottechnológia egyébként nagyon régre nyúlik vissza, régebbre, mint gondolnánk. Az első robot időszámításunk előtt 1000 környékéről származik és egy mechanikus szerkezet volt. Személyes meggyőződésem, hogy valószínűleg ilyesmi szerkezetekkel készülhettek a piramisok is. Az 1450-es években Leonardo da Vinci festőművész is megtervezett és lerajzolt egy robotszerkezetet – legendák vannak róla, hogy végül elkészítette-e vagy sem. Vagyis a robotok régóta az életünk részei. De az elmúlt évtizedekben került rájuk nagyobb figyelem: manapság szinte akárhol találkozhatunk egy robottal: éttermekben, irodaházakban – mindenhol elkezdtek megjelenni. Ahogy tíz éve sláger volt a drón, ma már szinte minden háztartásban van egy, és mindenki megbarátkozott velük. 

Mikor vált ennyire elterjedtté a robothasználat? 

Magyarországon és Közép-Európában a 2000-es évektől kezdődően kezdtek fokozatosan megjelenni. 

Az autóiparban is erősen reprezentált a robotika, gondoljunk csak a robotkarokra. 

Mára majdnem minden ipari szegmensben, ahol van gyártósor a robot technológia van döntő fölényben. Azt szoktam mondani, hogy többségében robotok végzik az ipari termelést. De ne feledkezzünk meg a logisztikáról sem: az anyagmozgatás, a csomagolás, sőt már a tesztek szerint kiszállítást is robotok, drónok végzik. A robotok ugyan nem a munkát veszik el az emberektől, de hatással vannak a munkaerőpiaci folyamatokra és olyan munkákat váltanak ki, amit amúgy sem szeretünk végezni, hiszen lássuk be: a gyári futószalag munkákat is azért vették át, mert ki szeret napi 8-10-12 órában 30 éven keresztül ugyanott állni és ugyanazt a munkafolyamatot végezni több milliószor élete során? Én úgy gondolom, hogy az ember ettől sokkal összetettebb és nagyobb dolgokra hivatott lény. Úgyhogy ezeket a munkafolyamatokat ki lehet szervezni a robotok és a robotika számára.

Cégcsoportként több üzletággal is rendelkeznek, hogyan lett ennek része a robotika? 

A cégcsoportunk három területen tevékenykedik. Van egy internetes kereskedelmi cégünk, egy építőipari cégünk – ahol egyébként szintén bevezetés előtt állnak a robotok – és van egy ingatlanüzemeltetés és -fejlesztési üzletágunk, részlegünk is. A zászlós hajónk a biztonsági cégcsoport. Eredetileg egy hagyományos biztonsági cég vagyunk, tehát mi is őrzünk objektumokat. A szakmában vannak komoly problémák, mint amilyen a munkaerőhiány és hogy 20-30 éve van egy stagnálás, egy helyben toporgás ezen a területen. Ezért elindultunk a drón- és robottechnológia irányába és egy prémium innovatív biztonsági szolgáltatásokat nyújtó társasággá váltunk. Ez azt jelenti, hogy a hagyományos biztonsági szolgáltatásokat ki tudjuk egészíteni. Ezt ötvözni – jelenleg még tesztidőszakban – a drónos robottechnológiánk. 

Mikor fordult az érdeklődése a robotok felé? 

Végigjártam a ranglétrát, hiszen biztonsági őrként is dolgoztam számos területen 24 órában, dolgoztam diszkókban, majd bankok követeléseit kezeltem. Magyarország egyik legnagyobb sportklubjának a biztonsági szolgálatánál is láttam el vezetői feladatokat, majd jött a saját cég alapítása, ami akkor még a hagyományos őrzés-védelemre alapult. A munkaerőpiaci-problémák miatt merült fel bennünk a robotizáció, mint válasz erre az egyre nehezebben megoldható helyzetre. 

Két területen is szolgáltatnak. Mik ezek?

Az egyik a fertőtlenítő rész, hiszen a Covid-19 járványnál felismertük, hogy a prevenció nagyon-nagyon fontos. Eleve biztonsági cégként nagyon hangsúlyos az életünkben a megelőzés. Kétféle robotot alkalmazunk ezen a területen: az egyik az UV-fénnyel dolgozó fertőtlenítő, már-már inkább stabilizáló robot. Aki volt már kórházban, tudja, hogy az őrző szobákat, műtőket is nagyon sokáig UV-fénnyel sterilizáltak. Ezek a robotok képesek arra, hogy egy előre beprogramozott útvonalon teljesen önállóan lejárják és elvégezzék a fertőtlenítő feladatot. Visszaállnak a dokkolóra, feltöltik magukat, majd mennek újra körbe. Ami a hátrányuk, hogy kiépített úton tudnak menni, vagyis lépcsőzni még nem tudnak, tehát emeletek között mozgatni kell őket. Ezek a robotok keresettek akár magánházak, akár irodaházak, bevásárlóközpontok, logisztikai központok vonatkozásában is. Nevet még nem mondhatok, de reméljük, hogy néhány hónapon belül az első magyar kórházban megkezdi tesztműködését az első ilyen fertőtlenítő robot.

A másik terület a már említett őrzés-védelem.

Ezek a security robotok, amik a biztonsági feladatokat váltja ki illetve segítik. Nagyon nehéz a biztonsági őröket meggyőzni arról, hogy a többhektáros területet óránként járják körbe az elektronikus járőr-ellenőrző rendszerrel, szakmai nevén csekkoló rendszerrel. Ezt a munkavállalók nem szeretik, hiszen menni kell éjszaka, hóban, fagyban vagy esőben is. Ha van egy hirdetés, 10-ből 9 telefonáló megkérdezi, hogy van-e csekkolás. Ha megmondjuk, hogy igen, van és óránként, 10-ből 9 ember azonnal lerakja a telefont. Mivel a körülmények sem mindig ideálisak, így előfordul, hogy nem is vesznek észre valamit. Egy több hektáros területen egy zseblámpával nem biztos, hogy az őr észreveszi, ha tőle 300 méterre, a bokor mögött a betörő azt várja, hogy ő elhaladjon, míg a robot az éjjellátó kamerájának a segítségével olyan dolgot is tud érzékelni, amit mi nem. Az ember úgy teremtett, hogy éjszaka nem lát olyan jól, míg a robot a hőkamerájával nagyon is jól lát, így észreveszi a bokor mögött megbújó betörőt, és riasztást fog küldeni a biztonsági őrnek, aki a monitoron a biztonsági szolgálat helyiségében kényelmesen meg tudja ezt nézni és csak akkor kell kimennie a területre, ha valóban szükséges a beavatkozás. Több partnercégünk, kollégánk is jelezte, hogy ha a tesztjeink sikeresek, természetesen ők is azonnal szeretnék ezeket a robotokat szolgálatba állítani.

Tehát értékesítés nem, csak szolgáltatás érhető elő önöknél? 

Csak szolgáltatunk. Biztonsági cégként ha biztonsági szolgáltatást rendel tőlünk valaki, akkor komplexitást kap. Fel tudjuk mérni a komplett biztonságtechnikai rendszert, ki tudjuk építeni a kamerarendszereket, beléptető rendszereket, de tudjuk biztosítani magát a humán erőforrást is, valamint robot és drón technológiával tudunk kiegészítő szolgáltatásokat garantálni. Tehát egy nagyon komplex, minden szegmenset lefedő szolgáltatási palettával rendelkezünk.

Van még olyan terület, ahol a jövőben még kiemelten szükséges lehet a robot, de egyelőre nem terjedt el? 

Piaci résnek látjuk például a recepciós robotszolgáltatást. Ők már terveink szerint humanoid, vagyis emberre hasonlító robotok lennének. A kutatások szerint őket fogjuk a legnehezebben és a legkésőbb elfogadni, mert minél jobban hasonlít egy robot az emberre, annál nagyobb félelmet ébreszt bennünk. Ezek a robok már rendelkeznének olyan intellektussal, mint az arcfelismerés vagy a nyelvi készségek, például lehet velük beszélgetni, persze előre meghatározott kérdés-válaszok formájában. Ma is vannak olyan irodaházak Budapest, ahol belépve egy totemoszlop-szerű robotba kell bediktálni, hogy melyik céghez jöttünk, kik vagyunk, amire ő kiadja a megfelelő belépőkártyát. Ennek lényegében a továbbfejlesztése lesz ez a humanoid recepciós robot. Kiszámolja a belépőket, a kamerájával rögzíti az adott területet, kiszűrheti például, ha valaki álnéven próbál belépni, ami egy visszakövetésnél is fontos információs forrás lehet.  De tudja üdvözölni a vendéget vagy Covid idején képes leolvasni a testhőt kevesebb mint egy másodperc alatt. Ha ez nem megfelelő, akkor tud küldeni egy figyelmeztetést az adott cégnek, hogy megérkezett a vendége, de magas testhőmérsékletet mért nála. Egy cégnél, irodaháznál egyébként is nagyon fontos az első benyomás, mert ez ad képet az adott vállalatról. Nagyon nehéz jól szituált, mindig türelmes, mosolygós, segítőkész munkaerőt találni egy ilyen feladatkörre. Ezért úgy látjuk, hogy ezekre a robotok szükség lesz. Egy két fős recepciónál egy fő ugyanúgy ott van, felügyel és minden olyan dolgot megold, amit a robot nem tud. De az alap feladatokat már a robot hajtja végre. 

Az árképzés nagyon fontos kritérium, hogyan alakul ezeknél a robotoknál? 

5 ezer eurótól 5 millió euróig állnak rendelkezésre jelenleg a piacon elérhető szerkezeteket. Ezeket a robotokat mi is pályázatokon keresztül szerezzük be, mert csak így lehet gazdaságosan üzemeltetni őket. Az egy izgalmas kérdés, hogy ha a piaci igény olyan magas lesz, hogy önálló beszerzésként is elérhető lesz egy-egy robot valamilyen finanszírozás segítségével, akkor az árképzése hogy alakul majd. A számításaink szerint pályázati forrással olcsóbban jön ki, mint a humán erőforrás, hiszen egész egyszerűen nincs járulékfizetési kötelezettség. Ez 10-30%-os spórolást jelent egy munkavállalónak. Viszont ezek a robotok csak olyan helyeken tudnak működni, ahol van emberi felügyelet.

Mit lehet tudni a robotok jogi szabályozásáról? 

Ahogy a drónoknál is történt, úgy itt is egy 10 éven belül elkerülhetetlen lesz a megfelelő jogi környezet kialakítása. Jelen pillanatban ezeket a robotokat szabadon lehet üzemeltetni és félelmetes tudást lehet beléjük építeni a retinaszkenneléstől elkezdve az arcfelismerésen át, a gesztus vezérlésig. Van olyan szoftver, amivel, ha leülünk beszélgetni, és a robot pásztáz minket, nem 100%-osan ugyan, de meg tudja mondani, hogy igazat mondunk-e vagy nem. Tehát olyan területekbe tud belenyúlni, ami egyébként szerintem szabályozást igényelne.

Van akár uniósan, akár az Unión kívüli országokban már bármilyen gyakorlat ezzel kapcsolatban?

Magyarországon jelen pillanatban nincs, illetve nagyon hiányos. Az Európai Unióban pedig nem tudom.

A drónszabályozás Magyarországon nem lett a legkielégítőbb. Ebből kiindulva mire számít? 

A drónokat is ketté kellett volna szedni. Vannak a hobbi drónok, amivel egy családapa készít egy felvételt a Velencei tóról és a családjáról és vannak a munkadrónok vagy az ipari drónok, amik viszont tényleg nagyon-nagyon veszélyesek tudnak lenni – látjuk most a háborúban, hogy mire képesek. És Magyarországon is elérhetőek már azok a nagy drónok, amik akár 20-25 kiló teherbírásra képesek. El lehet képzelni, hogy 20-25 kilót szállítani milyen hatásokat eredményez mondjuk egy csempészhálózat esetében. Egyeztetés alatt van egyelőre az is, hogy működhetnek-e például ezek a drónok az életmentésben, mondjuk ha szakadékba zuhan egy kisgyerek, akiért alpintechnológiával kell lemennie a mentőknek, majd egy drón kiemeli és leteszi egy olyan tisztásra, ahol el tudják látni a földi egységek. Ez még sok idő, mert bár nekem is van drónpilóta végzettségem, azért nyelnék egy nagyot, ha most úgy fognám a kezemben azt a távirányítót, hogy egy kisgyereket kell valahonnan kiemelnem. 

A másik terület, amit az Országos Mentőszolgálattal beszélgetés szintjén elemzünk, hogy egy olyan drónhálózat létrehozható-e mondjuk, Budapest belvárosában, amiben defibrillátorok vannak drónokra rögzítve, és egy riasztás esetén GPS koordináta alapján egy-két pár perc alatt odaviszik a szükséges helyszínre ezeket. Légügyi problémái vannak ennek a kezdeményezésnek, mert a drón a jelenlegi szabályozás következtében felszállási engedély hiányában nagyjából sehol nem repülhet. Persze repülhet életmentés céljából, de ott még nem tartunk, hogy a 4-6-os villamosok felett drónok repkedjenek defibrillátorokkal. Ez egy kicsit jövőbe mutató, sci-fi szerű. De a drónokat tesztelik a permetezésben, ahol még nem túl eredményesek, jó hatékonysággal működnek ugyanakkor például a hibafeltárásoknál, mondjuk ha egy lapos tetőn van egy szabad szemmel alig látható lyuk. Egy szakember megint vagy észreveszi a hibát vagy nem, ha igen, akkor is álványozni kell, ami időigényes és sokszor bonyolult. Ezalatt felröptetjük a drónt, ami olyan felbontású fényképet tud csinálni, hogy a mérnökök a porszemeket is tudják rajta elemezni. A jövő úgyis ez, csak idő és szabályozás kérdése.

Hogyan sikerült megtalálni a megfelelő fejlesztőket?

Egy magyar cégen keresztül sikerült az első flottánkat beszerezni, akik behozták ezeket a robotokat. Ez egy alap modell, amin még történnek további fejlesztések. Most, hogy többet szerepelünk a médiában és jelen vagyunk a social médiában is egyre több forrás lehetősége nyílik meg előttünk: más külföldi gyártók is felvették velünk a kapcsolatot, így elég jól tudunk válogatni közöttük, vagyis nem vagyunk kiszolgáltatva egy gyártó-fejlesztőnek. 

A sajtóban megjelent, hogy már egy biztos partnerük van: egy borászat.

Együttműködünk Bock József borásszal, ahol jelenleg tesztelési fázisban van egy fertőtlenítő robotunk. Ők is ózonnal és egyebekkel fertőtlenítik a területeket, ami miatt órákig nem mehetnek be az adott területre a dolgozók, illetve egész éjszaka szellőztetést igényelnek a fertőtlenített helyiségek. Most azt vizsgáljuk, mennyire egyszerűsödnek le ezek a folyamatok a mi robotainkkal. 

Mit mutat a piackutatásuk, milyen piaci igényekkel számolhatnak? 

Folyamatosan egyeztetünk különböző cégekkel és nagyon pozitív a visszajelzés: az igény biztosan megszületett. Ugyanakkor ez nem egy piacilag elérhető termék, hanem minden esetben személyre kell szabni az egyedi igényekhez mérten. Olyan ez, mint az autóknál: megvan az alapmodell, ami extrákkal teljesen személyre szabható. Ezután le kell gyártani, tesztelni és ezt követően lehet működésbe helyezni. Jellemzően a multinacionális cégek érdeklődése erős, valamint az állami szférában is most már egyre több helyen látunk potenciált. De nem elhanyagolható a kkv-szektorok érdeklődése sem, és még magánszemélyek is előfordulnak.

Mi lehet a következő lépés a cég életében?

Az említett szolgáltatói területeken szeretnénk minél több megrendeléshez jutni, majd új szegmensként esetleg a robotok forgalmazásában is gondolkodunk. Mivel egyre több cég keres meg minket, sor került már esetleges viszonteladói partnerség egyeztetésére is ezekkel a gyártókkal.

Mennyi idő, hogy a robotok velünk éljenek mondjuk egy háztartásban?

Tippelni tudok, illetve a külföldi iránymutatásokat látom; ezek alapján két évtizeden belül az Egyesült Államokban a háztartások 10%-ában jelen lesz egy élő humanoid robot mint házvezető vagy házvezetőnő. Egy robotporszívóra ráépítenek egy humanoid formát, amiben ott van beépítve a számítógép vagy egy tablet, és amellett, hogy megy körbe és takarít felismer minket, és azt mondja: “Helló John, ma iskolába mész, ilyen óráid lesznek, tehát ne felejtsd el bepakolni a könyveidet, a tornacuccodat! Utána edzésed van, ne hagyd itthon a teniszütődet!” Itt az egészségmegőrzés, a prevenció is szóba jöhet, például, hogy ez a robot minden nap egy érintéssel elvégez olyan alapműveleteket, mint a testhőmérséklet-mérés, vérnyomás-mérés, véroxigén, pulzus-vizsgálat, stb. De a vagyonvédelemben is fontos szerepe van, mert érzékeli a betörőt és azonnal riasztást tud küldeni. Erre haladunk, ez a jövő.

A cikk eredetileg a Business Class Magazin 2022/09. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne rá, akkor azt megteheti a Dimagon keresztül.