Mióta beszélhetünk a trailerről, mint különálló műfajról? Képes-e a néző a film műfajától függetlenül viszonyulni egy előzeteshez? Mi a különbség a mozifilmek és a tv-sorozatok promói között? Milyen irányt és értéket képvisel a HBO/Cinemax ezen a téren? Mitől működik jól egy előzetes? Átverhető a befogadó? Mekkora ma a spoilerveszély? – ilyen jellegű kérdéseket boncolgattunk Ecsery Ádámmal, az HBO kreatív igazgatójával, Kovács Gellért újságíró-filmkritikussal, A Filmszerész megmondja című sorozat szellemi tulajdonosával, Góg Emesével, a projekt rendezőjével, a Robbit Creative kreatív igazgatójával, illetve Boldizsár Péterrel, az ügynökség promó vágójával.

Kisfilm a filmből: önálló műfaj születik

A trailer története majdnem egyidős a filmével. Egybehangzó források szerint a filmtörténelem első előzetesét 1912-ben vetítették egy New York-i moziban. A Kathlyn kalandjai című sorozat végén a főszereplőt egy oroszlánbarlangba vetik, majd megjelenik egy rövid felirat: „Sikerül-e megmenekülnie? A jövő heti részben kiderül.” Ezeket a filmelőzeteseket még többnyire az üzemeltetők vagy a film alkotói készítették, azonban néhány év elteltével a stúdiók felismerték a jelentőségüket, és elkezdték gyártani a különálló műfajjá fejlődő előzeteseket az erre szakosodott részlegekkel. Azóta számtalan trailertrend váltotta már egymást, például más-más vágási stílust használtak a különböző korszakokban: volt, amikor a lassú, emocionális irányok domináltak, amit időközben felváltott a gyors, tempós vágás, erős, stílusos hanggal társítva. Egy ideig az epikus trailernarráció volt a divat, a történet rövid elmesélésével, de már akkor is a leglátványosabb elemek használatával, majd egymondatos üzenetekre limitálódott a szöveg. Később teljesen kimaradt a hang az előzetesekből, és csak a grafikai táblák kötötték össze a trailer egyes elemeit.
Ecsery Ádám, az HBO kreatív igazgatója megkeresésünkre kifejtette, hogy mára kiforrott az a szakmai irányvonal, miszerint egy tradicionális filmelőzetesnek mindig három fejezete van: egy felvezető, megalapozó rész, majd az alapkonfliktus bemutatása következik, és innen épül az emocionális ív egy olyan magas, katartikus pontig, amitől a nézőben kíváncsiság ébred az adott film iránt. „Bár most ez a trailerszerkezet dominál, nagyon sok esetben – főként a szerzői filmeknél – a rendező igényeinek és ízlésének megfelelően, jóval eltérnek ettől a sablontól” – fűzte hozzá Ecsery Ádám. Példaként a Twin Peaks-promókat hozta fel, amelyek jogait most az HBO Europe is megvásárolt az amerikai Showtime forgalmazótól. David Lynch szigorúan megköveteli, hogy egyetlen képkockát se módosítsanak az anyagaiban, így az új, egyévados exkluzív sorozathoz, az általa kiadott trailerekből, egy kis képi ízelítőn, hangulaton kívül, semmi nem derül ki. Ez egyébként még, ha kirívó példa is, nem ritkaság: a rendezői kontroll függvényében változhatnak a megkötések, ami nagyban korlátozhatja az alkotói csapat tevékenységét. A szerzői filmeket leszámítva azonban, az HBO és testvércsatornája, a Cinemax kreatívjai többségében szabad kezet kapnak az előzetesek gyártásában, természetesen csak a forgalmazótól kapott anyagokat használva. Az igazgató elmondása alapján főként 30–50 másodperces tv-spotokat készítenek, de a mozik, illetve a saját gyártású filmek számára ők is vágnak 2–2,5 perces, tradicionális trailereket, azonban ezeknek mindig valami mást, frisset, újat kell nyújtaniuk.

 

„A Cinemaxnál mi inkább egy csatorna hangulatát és egy virtuális közösséget adunk el a promókban, nem pedig magukat a filmeket, és ezt minden előzetesbe megpróbáljuk átültetni”

– hangsúlyozta Ecsery Ádám, utalva a „Filmszakértőktől a film szerelmeseinek” szlogenre épülő értékre, amelyet képviselnek. Céljuk, hogy beépüljön a köztudatba: ez a csatorna válogatottabb, olykor művészibb tartalmat kínál. A technikai szempontból megkerülhetetlen megkötésen kívül, a marketingosztály ritkán vagy egyáltalán nem ad konkrét briefet, a kreatív producerekre van bízva, hogyan építenek fel egy-egy trailert. „A havi ajánlók is attól lesznek autentikusak, hogy a csapat tagjai a saját látásmódjuk alapján kapcsolják össze a filmeket, ők döntik el, hogy emocionális, akciódús, vagy humoros hangulatúak legyenek” – tette hozzá az igazgató.
Érdeklődésünkre beszámolt az HBO-nak dolgozó hazai rendezők promókhoz viszonyuló álláspontjáról, akik – a nemzetközi szerzői filmesekkel ellentétben – nem követik azt az irányvonalat, miszerint az alkotónak kell megvágnia saját termékének előzetesét, lehetőséget biztosítanak rá, hogy valaki külső szemmel dolgozza fel a munkájukat. „A mi rendezőink (az Aranyélet, a Terápia vagy a Társas játék atyjai) megbíznak a kreatívosok munkájában, és ez a szabadság egyben lehetőséget ad egyedi minőség gyártására” – fejtette ki Ecsery Ádám. A dokumentumfilmeseknél azonban – mint megtudtuk – gyakran a rendezővel közösen készülnek a trailerek, ami érthető is, ha arra gondolunk, hogy ennél a műfajnál egy személyes ars poeticáról van szó.

A vágó szemével

„Nálunk van egy olyan íratlan szabály, hogy a nézők iránti tiszteletből nem spoilerezünk” – mondta el megkeresésünkre Boldizsár Péter, a Robbit Creative alkalmazásában dolgozó promóvágó. Úgy véli, Amerikában a nagyfilmeknél ez egy pénzügyi döntés, amit a producer beáldoz, cserébe azért, hogy nézőszámot maximalizáljon az adott kasszasikerhez.
Boldizsár Péter érdeklődésünkre megerősítette azt a kreatív vezetőktől kapott információnkat, miszerint munkájában teljes alkotói szabadságot kap – természetesen a technikai okokból megszabott időtartamok betartása mellett.

„Elsősorban az a cél, hogy a klasszikus trailerektől eltérő, szabadabb, színesebb, kísérletezőbb filmelőzeteseket vágjunk”

– emelte ki Boldizsár Péter. Például egy klasszikus Buñuel-filmhez megpróbált egy kísérleti elektronikus zenét társítani, amivel sikerült egy jól működő atmoszférát teremtenie a maga frissességével. Szerinte a trailer külön műfajként, nem pedig eszközként kezelendő, ami segít a film eladásában, éppen ezért meg lehet bontani a szabályokat, és fellazítani a korlátokat. „Szabadabb a vágás, eltérhetek a film tempójától, sőt, teljesen meg is változtathatom azt. Az atmoszférát beletehetem egy olyan világba, ami nem konkrétan a filmé, de egyezik a hangulata. Ez elsősorban a cinemaxos promókra jellemző.” – tette hozzá.
A fő célt Boldizsár Péter is szem előtt tartja, azt, hogy másfél perc alatt sikerüljön a trailernek úgy behúznia a nézőt, hogy az meg akarja nézni a filmet. Érdekelt minket, hogyan gondolkodik a vágó arról, amikor egy nem túl sikeres filmről kell „elhitetni”, hogy érdemes megnézni. Boldizsár két szempontból közelít ehhez az elvi kérdéshez. Egyrészt úgy véli, neki nem az a feladata, hogy megítélje a filmet, hanem az, hogy eladjon egy terméket, ha pedig a néző végül nem azt kapja, amire számított, még mindig megvan a lehetősége arra, hogy elkapcsoljon. Másrészt, művészi szempontból, egy kevésbé erős film csak jobb lesz attól, ha készül hozzá egy jó trailer.

„Nem abból a szemszögből kell megközelíteni, hogy átvágjuk a nézőt, hanem egy saját világként kell rá tekinteni, amelyben lehet játszani.”

– fejtette ki véleményét.

Filmszakértőktől a film szerelmeseinek

A csatornára jellemző kreatív alkotói szabadság összefügg a Cinemax tavaly szeptemberi megújulásával, ami nemcsak a filmelőzetesekre volt nagy hatással, hanem egy egészen új, egyedi sorozat gyártásába is belevágtak, filmajánlókról és fogalommagyarázatokról, A Filmszerész megmondja címmel – bár sok ideig csak online voltak elérhetőek a tartalmak.
„Megkeresett az HBO, hogy a csatorna megújuláshoz kapcsolódik egy »spokesperson« (egy olyan ismert és tiszteletnek örvendő személy, szóvivő, aki reprezentál egy elképzelést – a szerk.), aki függetlenként beszél a Cinemax-csatornákon látható filmekről.” – emlékezett vissza a kezdeti együttműködésre Kovács Gellért újságíró, filmkritikus. Kiemelte, már a kezdetektől szabad kezet kapott abban, hogy eldönthesse, mely filmekről akar beszélni. „Ez azért volt fontos, mert olyan filmekről, amelyeket nem kedvelek annyira, vagy nem érintettek meg, nem tudnék őszintén beszélni. Az üzenet az, hogy egy teljesen független filmes újságírónak mennyi néznivalója akad ezen a csatornán, ami számára is érdekes.” – emelte ki a Filmszerész. Góg Emese, a projekt rendezője elmondta, a kreatív csapat feladata az volt, hogy találják meg az adott brief legegyszerűbb gyártási formáját úgy, hogy közben ne menjenek el vloggeres irányba. Mivel a videók elsősorban Facebookra mennek ki, majd azt követően a Youtube-csatornára, a felhasználók fogyasztói szokását figyelembe véve, időben nem haladhatták meg a 1,5–2 perces hosszúságot. „A fő kommunikációs csatorna Kovács Gellért Filmszerész szakmai Facebook-oldala, ezzel is jelezve a függetlenséget. Bár a videók Cinemax-logóval vannak ellátva, azok valójában Gellért önálló szellemi termékei.” – osztotta meg érdeklődésünkre a rendező, hozzátéve, hogy Gellért írja meg a szövegeket, és csak indokolt esetben nyúlnak bele a készülő ajánlóba, ha az technikailag, vagy a befogadói élvezhetőség érdekében indokolt.
A Filmszerész megmondja sorozattal tehát egy egészen másfajta promóciós megközelítés jött létre. Bár egy lazább hangulatú, élvezhető Youtube-sorozatot tervezett a kreatív csapat, Kovács Gellért szakértői karaktere távol áll a vloggerekétől. „Ők valamennyire mégis egy standupot csinálnak, felépítik, megszerkesztik, gegelik a videókat, míg én újságíró vagyok, nem pedig előadóművész” – magyarázta a kritikus, aki szerint az volt a lényeg, hogy megtalálják azt a formát, amiben jól érzi magát, hogy ne teátrális eszközökkel adja el a tartalmakat, hanem a gondolataival. Ezt – amint láthatjuk – sikerült is megvalósítani azzal a letisztult, fekete-fehér világgal, amelyben, megtartva az önazonosságot, inkább interjújellegű, élőszavas előadási formában nyilvánul meg. A rendező beszámolt a sorozatrészek ívéről: „A videó elején elhangzik pár szó, ami bevonja a nézőt, majd a végén kap egy magyarázatot arról, hogy miért volt fontos a film vagy az adott műfaj, amelyet képvisel. Nem csak az adott film története, hanem extra érdekességek is kiderülhetnek az alkotásról vagy a rendezőről, szereplőválasztásról, tehát valami pluszt nyújt a nézőnek.” Kovács Gellért szerint fontos, hogy mindig legyen tételmondat, amire föl lehet húzni az egész videót, ami megindokolja és hitelessé teszi, hogy miért pont arról az adott filmről beszélt, és az mitől izgalmas.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin KAPCSOLATÉPÍTŐK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!