Március 8-án 14 másik országgal együtt Magyarországon is elindult az HBO Max, amely elődjét, az HBO Go-t váltotta. ebből az apropóból kérdeztük Christina Sulebakk-ot, aki 2020 óta az HBO Europe igazgatója. Szóba került a streamingháború, a további terjeszkedés, a kínálat és a tartalom fontossága, de a sorozatdarálás és a Batman is. 

Dér Asia és Haragonics Sára dokumentumfilm rendezők eleinte lelkesedésből, aztán lassan, de mindig vízválasztó pillanatokban becsorgó, egyre nagyobb támogatású visszajelzésekből, hosszú évek kitartó munkájával forgatta le közös dokumentumefilmjét, az Anyáim történetét, amely március 11-től a magyar HBO kínálatában is elérhető. Maguk álltak a kamera mögött és tartották a mikrofonrudat és egymást, amikor a forgatások utáni hazautakon feldolgozták a rájuk is erős hatást gyakorló élményeket, miközben egyre mélyebben zárték a szívükbe Nórát és Virágot. A film egy magyar leszbikus pár megküzdéssel teli örökbefogadási történetét és az anyává válás folyamatát dolgozza föl. Érzékenység, empátia, kitartás és az alkotásba vetett hit: ez jellemezte az alkotási folyamatot, de kész filmjükkel állítani nem, csak bemutatni akarnak. A rendezőkkel beszélgettünk.

Az HBO Europe gyártásában Erica Gornall rendező stábja hosszas szervezés után kivételes lehetőséget kapott: három hónapra szóló forgatási engedélyt. A szaúdi nők autósiskolája című dokumentumfilm bemutatja a bátor nőket, akik kiállnak jogaikért, és a férfiakat, akik eltérően vélekednek az új törvénykezésekről. A filmben megjelenő nők testbeszéde gyakran többet mond minden szónál. 

Egyre több sorozatadaptáció születik irodalmi alapanyagokból, ami részben a sorozatfejlesztők álkényelmének is kedvez, másrészt kockázatvállalás is, hiszen az így elkészült mozgóképes verzió gyakran nem egyezik egészében az olvasók várakozásaival. Mitől jó egy adaptáció? Hogyan lehet kiemelkedni a rengeteg tartalomból, amelyet a streaming elérhetővé tett, sőt egyenesen a nappalinkba hozott? Az HBO irodalmi szakértők, Tasnádi István József Attila- és Balázs Béla-díjas drámaíró, forgatókönyvíró, rendező, Angyalosy Eszter író és forgatókönyvíró, illetve Kovács Gellért filmszerész meghívásával kereste a választ ilyen és hasonló kérdésekre.

Balázs József zongorista egyedülálló érzékkel ötvözi a roma zenei hagyományokat a kortárs jazz műfajával. De vajon a tehetség elég a sikerhez, vagy legalább a hétköznapok boldogulásához egy olyan világban, ahol ennek a műfajnak a befogadója egy nagyon vékony rétegű közönség? Egyáltalán hogyan egyeztethető össze a zenélés a magánélettel? Bársony Katalin első egész estés dokumentumfilmje, a Csillagfény távolság ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ az őszinte és szerethető karaktereivel. Elérhető az HBO GO-n.

Az HBO új sorozata, az Eufória már-már szemtelenül őszintén és sokkolóan nyersen beszél a millenniumi évforduló után született fiatalok problémáiról, vágyaikról, függőségeikről, megfelelési kényszereikről és depressziójukról.

Az emberiség történetének legnagyobb, emberek által okozott katasztrófáját dolgozta fel az HBO minisorozata, a Csernobil. A film az apró részletekre fókuszálva, kegyetlen őszinteséggel képes átadni a reménytelen félelemmel átitatott, bürokratikus világot, amire a már számtalanszor leírt és elmesélt puszta történelmi tények nem képesek – mindezt hatásvadász eszközök nélkül, a hátramaradt kép- és videofelvételek pontos lemásolásával.

A 800 embert foglalkoztató cég, a Theranos értékét 10 milliárd dollárra becsülték 2014-ben. Négy évvel később egyenlő lett a nullával. A világ és a befektetők tudatos félrevezetése vagy a realitás teljes elvesztése állt a háttérben? Az esetet feldolgozó, az HBO GO-n nemrég megjelent dokumentumfilm, A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben címmel arra keresi a választ, hogyan lehetett megalapozatlan tényekre, csupán üres ígéretekre építeni egy ekkora vállalkozást. Hogyan nyerhette el a 19 éves alapító, Elizabeth Holmes a befolyásos vezetők bizalmát? A végsőkig hitt a „világmegváltó küldetésben”, vagy csupán egy dollármilliárdos sikkasztás volt a Theranos-ügy?

Závorszky Anna immár öt éve az HBO Magyarország gyártási producere, pedig szinte véletlenül került a társasághoz. Az Aranyélet első percétől bábáskodott a sorozat fölött, de emellett kiemelkedő érdemei vannak a csatorna dokumentumfilmjeinek létrejöttében is. Azt vallja, hogy az emberek, vagy még inkább a nézők szemében a gyártás soha nem lesz annyira izgalmas, mint például a rendező munkája, de szerinte ez inkább pozitívum. Az Aranyélet egy nagy maraton volt, de marad az egy sorozat per év gyártása idehaza. PC-ről, reformokról, dokumentumfilm-készítésről és vállalati döntésekről beszélgettünk Závorszky Annával, aki elsősorban azért felel, hogy minden rendben legyen.

Magyarországon nem kapnak európai szintű fizetést a filmes alkotók, ezért kénytelenek mindent elvállalni, ettől viszont szétoszlik a figyelmük – állítja a szakember. Nem tart a Netflixtől, mindennek örül, ami színesíti a piacot, ugyanakkor meglepődne azon, ha a szolgáltató pár éven belül hazai gyártásba fogna. Nem szereti azt a fajta humort, amikor a kisembereken nevetünk, arra gondosan ügyelnek a folyamatok során, hogy náluk ez ne forduljon elő. Az Aranyéletnek nincs direkt politikai üzenete, objektíven mutatja be az országot. Az említetteken túl többek között forgatókönyvírásról, utánpótlás-nevelésről és szinkronizálásról beszélgettünk.