Posts Tagged

HBO

Az HBO Europe gyártásában Erica Gornall rendező stábja hosszas szervezés után kivételes lehetőséget kapott: három hónapra szóló forgatási engedélyt. A szaúdi nők autósiskolája című dokumentumfilm bemutatja a bátor nőket, akik kiállnak jogaikért, és a férfiakat, akik eltérően vélekednek az új törvénykezésekről. A filmben megjelenő nők testbeszéde gyakran többet mond minden szónál. 

Egyre több sorozatadaptáció születik irodalmi alapanyagokból, ami részben a sorozatfejlesztők álkényelmének is kedvez, másrészt kockázatvállalás is, hiszen az így elkészült mozgóképes verzió gyakran nem egyezik egészében az olvasók várakozásaival. Mitől jó egy adaptáció? Hogyan lehet kiemelkedni a rengeteg tartalomból, amelyet a streaming elérhetővé tett, sőt egyenesen a nappalinkba hozott? Az HBO irodalmi szakértők, Tasnádi István József Attila- és Balázs Béla-díjas drámaíró, forgatókönyvíró, rendező, Angyalosy Eszter író és forgatókönyvíró, illetve Kovács Gellért filmszerész meghívásával kereste a választ ilyen és hasonló kérdésekre.

Balázs József zongorista egyedülálló érzékkel ötvözi a roma zenei hagyományokat a kortárs jazz műfajával. De vajon a tehetség elég a sikerhez, vagy legalább a hétköznapok boldogulásához egy olyan világban, ahol ennek a műfajnak a befogadója egy nagyon vékony rétegű közönség? Egyáltalán hogyan egyeztethető össze a zenélés a magánélettel? Bársony Katalin első egész estés dokumentumfilmje, a Csillagfény távolság ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ az őszinte és szerethető karaktereivel. Elérhető az HBO GO-n.

Az HBO új sorozata, az Eufória már-már szemtelenül őszintén és sokkolóan nyersen beszél a millenniumi évforduló után született fiatalok problémáiról, vágyaikról, függőségeikről, megfelelési kényszereikről és depressziójukról.

Az emberiség történetének legnagyobb, emberek által okozott katasztrófáját dolgozta fel az HBO minisorozata, a Csernobil. A film az apró részletekre fókuszálva, kegyetlen őszinteséggel képes átadni a reménytelen félelemmel átitatott, bürokratikus világot, amire a már számtalanszor leírt és elmesélt puszta történelmi tények nem képesek – mindezt hatásvadász eszközök nélkül, a hátramaradt kép- és videofelvételek pontos lemásolásával.

A 800 embert foglalkoztató cég, a Theranos értékét 10 milliárd dollárra becsülték 2014-ben. Négy évvel később egyenlő lett a nullával. A világ és a befektetők tudatos félrevezetése vagy a realitás teljes elvesztése állt a háttérben? Az esetet feldolgozó, az HBO GO-n nemrég megjelent dokumentumfilm, A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben címmel arra keresi a választ, hogyan lehetett megalapozatlan tényekre, csupán üres ígéretekre építeni egy ekkora vállalkozást. Hogyan nyerhette el a 19 éves alapító, Elizabeth Holmes a befolyásos vezetők bizalmát? A végsőkig hitt a „világmegváltó küldetésben”, vagy csupán egy dollármilliárdos sikkasztás volt a Theranos-ügy?

Závorszky Anna immár öt éve az HBO Magyarország gyártási producere, pedig szinte véletlenül került a társasághoz. Az Aranyélet első percétől bábáskodott a sorozat fölött, de emellett kiemelkedő érdemei vannak a csatorna dokumentumfilmjeinek létrejöttében is. Azt vallja, hogy az emberek, vagy még inkább a nézők szemében a gyártás soha nem lesz annyira izgalmas, mint például a rendező munkája, de szerinte ez inkább pozitívum. Az Aranyélet egy nagy maraton volt, de marad az egy sorozat per év gyártása idehaza. PC-ről, reformokról, dokumentumfilm-készítésről és vállalati döntésekről beszélgettünk Závorszky Annával, aki elsősorban azért felel, hogy minden rendben legyen.

Magyarországon nem kapnak európai szintű fizetést a filmes alkotók, ezért kénytelenek mindent elvállalni, ettől viszont szétoszlik a figyelmük – állítja a szakember. Nem tart a Netflixtől, mindennek örül, ami színesíti a piacot, ugyanakkor meglepődne azon, ha a szolgáltató pár éven belül hazai gyártásba fogna. Nem szereti azt a fajta humort, amikor a kisembereken nevetünk, arra gondosan ügyelnek a folyamatok során, hogy náluk ez ne forduljon elő. Az Aranyéletnek nincs direkt politikai üzenete, objektíven mutatja be az országot. Az említetteken túl többek között forgatókönyvírásról, utánpótlás-nevelésről és szinkronizálásról beszélgettünk.

A hazai forgatókönyvírás kiemelkedő alakja Tasnádi István József Attila- és Balázs Béla-díjas drámaíró, rendező, aki az Aranyélet mellett a Terápia magyar adaptációját is vezető íróként jegyzi. Ez alkalommal mégsem vele, hanem a harmadik évadra szó szerint hazaérkező két forgatókönyvíró-társával, Vancsik Péterrel és Vanicsek Olivérrel beszélgettünk, akik a névhasonlóság ellenére nem rokonok. Ugyanakkor roppant kalandos és izgalmas úton kerültek egy asztalhoz a sorozat befejező évadára. Hogy mindez hogyan történt, mivel járt, és egyáltalán, hogyan látja egy Németországban élő, komoly szakmai múltú és egy Amerikát megjárt pályakezdő, de igen ígéretes tehetség a hazai forgatókönyvírás helyzetét – erről beszélgettünk egy izgalmasat.

Once in a lifetime – ezt jelentette Mátyássy Áron és Dyga Zsombor rendezőknek, valamint Marosi Gábor vezető operatőrnek elkészíteni az Aranyélet évadait. A befejezés után a forgatás nehézségeiről, társadalomkritikáról, sorozatgyártásról, kedvenc pillanatokról beszélgettünk, és arról, hogy a sorozat milyen szerepet töltött be az életükben. Mint egy giga nagy karácsonyi ajándék – ilyen volt az Aranyélet belülről.