Elektromos gyártásba kezd Magyarországon a három német autóipari főszereplő
Elektromos motorok gyártásába kezd az Audi, amely teljesen új infrastruktúrán alapuló egységet és gyártósort hozott létre a kezdeményezéshez. Megvolt a kecskeméti Mercedes második gyárának alapkőletétele, és aláírták a hazai első BMW gyárról szóló megállapodást is a hónapban. Mindhárom ipari szereplő felkészül az elektromos autók gyártására, hiszen jól látszik, hogy a jövőt a hibrid és a tisztán elektromos autózás írja. Mindez megkérdőjelezi azt is, milyen minőségű munkaerőre lesz szükség a jövőben: virrad-e a robotok hajnala?
Elektromos autók gyártásába kezd a három legnagyobb német autógyár, amelyek mindegyike képviselteti magát hazánkban. Ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyik bejelentése alkalmával megfogalmazta, az összes Magyarországra érkezett külföldi működő tőke egynegyede német vállalatok nevéhez, beruházásaihoz, döntéseihez fűződik. Az sem lehet titok senki előtt, hogy a hazai autóipar meghatározó, sőt vezető területe a magyar gazdaságnak, csak tavaly 8 ezer milliárd forintot termelt, míg idén az előzetes várakozások szerint újabb rekord születhet 9 ezer milliárd forintos termeléssel. Tudvalevő, hogy a Magyarországon gyártott autók 91,1 százalékát exportálják, így nem lehet kérdés, miért éri meg az Audinak, a Mercedesnek és a BMW-nek is beruháznia vagy bővítenie Magyarországon. Az állami, rendre EU-s forrásokból finanszírozott, vissza nem térítendő támogatások, a kedvező ipari környezet, az alacsony adók és az olcsó munkaerő is vonzóvá teszi Magyarországot a régión belül, és bár a piaca nem számottevő, a multik számára a felsorolt érvek éppen elegendők ahhoz, hogy az iparági szereplők újabb és újabb gyárakat húzzanak fel, immáron az Alföldön is bővítve a hazai autógyártói portfóliót. A nemzetközi beszállítók épp így sokasodnak, ami még vonzóbb gazdasági környezetet jelenthet, elég csak a Continental debreceni, a Thyssenkrupp jászfényszarui vagy a Rehau Kecskeméthez közeli, újhartyánbéli terjeszkedésére gondolni. A befektetők megjelenését nagyrészt a HIPA (Hungarian Investment Promotion Agency – Nemzeti Befektetési Ügynökség) támogatja. A szervezet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal 2014-ben életre hívott jogutódja, elnöke pedig az Alcatelnél, majd a Siemens Mobile-nál, a Nokia Solutions and Networksnél és legutóbb az Amazon Web Servicesnél is vezető pozíciókat betöltő Ésik Róbert, akit Szijjártó Péter külön erre a posztra delegált, átemelve személyes jó barátját a piaci világból a közszolgák sorába. Hogy eredményes ez a kooperáció, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt években szinte hetente tarthat bejelentéseket és számolhat be újabb gyáravatókról, alapkőletételekről, stratégiai megállapodásokról a magyar miniszter, aki 2014-ben nem véletlenül szorgalmazta tárcája átalakítását a külgazdaság becsatolásával. Szintén tekinthető stratégiai lépésnek az Információs Hivatal KKM-hez csatolása, valamint az újonnan létrejött, Palkovics László miniszter vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal történő szoros együttműködés. Szijjártó Péter minden bejelentés kapcsán a beszédeiben kitér arra, hogy a digitalizáció, a változó technológiai környezet és az Ipar 4.0 előretörése fémjelzi a következő éveket és évtizedeket, az erre történő átállás és a nemzetközi trendekkel való lépéstartás pedig elengedhetetlen. (Az Ipar 4.0 elnevezés a negyedik ipari forradalmat jelenti, azt az időszakot, amelyben az automatizálás szorosan összekapcsolódik az információs technológiákkal, ami a gyártási módszerekben gyökeres változásokat idéz elő. A kezdete a 2000-es évek elejére tehető.) Az ipari átalakulás első lépései pedig már idehaza is megtörténtek.
25 év után itthon is vált az Audi
Az Audi Hungariánál 1994 óta gyártanak motorokat az Audi és Volkswagen konszernnek, azóta a vállalat a világ legnagyobb motorgyárává fejlődött, ez idáig összesen több mint 30 millió motort gyártottak Győrben. A hazai üzemben gyártott, nagy teljesítményű motorokat építik be az Audi, a Volkswagen, a Seat, a Škoda és a Lamborghini márkák gépjárműveibe, továbbá a Volkswagen Marine hajóiba, és a világon egyedül Magyarországon folyik az Audi TT sportkocsik összeszerelése Győr és Ingolstadt közötti kooperációs gyártás keretében. A vállalat jelenleg a Volkswagen konszern több mint 30 gyártó telephelyének készít benzin- és dízelmotorokat, és a társaság szinte teljes motorpalettája Győrben készül. A győri gyáregység emellett 2013-ban avatta fel járműgyárát. Az Audi Hungaria a múlt évben összesen 1 965 165 motort és 105 491 járművet gyártott idehaza. A járműgyártás még 1998-ban, az Audi TT modelljeinek sorozatgyártásával kezdődött, az évek alatt az Audi TT Coupé, a TT Roadster második, majd harmadik nemzedékének gyártása, azután az új Audi A3 Limousine, az A3 Cabriolet és az Audi Q3 kompakt prémium SUV sorozatgyártása is elkezdődött a teljes gyártási folyamatot lefedő járműgyárban. 2018-ban pedig tovább bővül a motorgyártás palettája: elindul az elektromos motorok sorozatgyártása is a hazai bázison. Itt készülnek az elektromos motorok az Audi első, tisztán elektromos meghajtású modelljéhez, az Audi e-tronhoz, amely legelőször Brüsszelben gördült le a gyártósorról.
Robotizálódás
Az Audi az e-tron elektromos tengelyhajtásait eztán Győrben gyártja, és beépítésre készen szállítja a brüsszeli telephelyre. A gyártás egy 8500 négyzetméteres területen zajlik, amelyet a szakemberek virtuálisan modelleztek le a berendezés és a kialakítás előtt. Az eddigi motorgyártástól eltérően ugyanis az elektromos motorok gyártásánál egy új szisztéma, a moduláris gyártás lép életbe. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy rögzített gyártószalag helyett vezető nélküli szállító rendszerek juttatják el az egyes darabokat a munkahelyekhez. A szállító eszközök lézerszkennerek segítségével tájékozódnak a csarnokban, és keresik meg az optimális utat. Erről a gyáravatón látványos demonstrációt tartottak a megjelenteknek. Adódik a kérdés, hogy ha valóban az automatizáció a jövő, mi szükség lesz a duális szakképzésben tanuló munkaerőre – erről keretes írásunkban olvashat bővebben.
Az elektromos gyártáshoz a vállalat hazai leánya komoly infrastrukturális beruházásokat hajtott végre: a logisztikai folyamatba okosmegoldásokat építettek, így a már említett vezető nélküli szállítási rendszereket, valamint digitális segédeszközöket. A belső anyagáramlást úgy irányítják, hogy csak a termeléshez közvetlenül szükséges alkatrészek álljanak rendelkezésre, így nincs szükség költséges átmeneti raktárakra, ennek eredményeként nő a termelékenység. Az alapanyagok, alkatrészek, valamint a kész motorok és autók szállítása – a környezetvédelmi szempontokat szem előtt tartva – elsősorban vasúton történik. A gyárbővítés kapcsán újonnan létesített vágányhálózat nyolc kilométer hosszú, a gyár területén belüli vasúti pálya 30%-kal bővült. A hőenergia előállítása mintegy 60 százalékban ipari geotermikus energiából származik, aminek köszönhetően a vállalat 33 700 tonnával csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását.
Az e-motorok gyártásához szükséges innovatív berendezéseket és gyártószigeteket az Audi egy év alatt telepítette. Az aktuális napi kapacitás mintegy 400 elektromos meghajtás gyártását teszi lehetővé, ami fokozatosan növelhető. A gyártás során olyan új fejlesztésű alkatrészeket és eszközöket dolgoztak ki, mint a behúzó- és tekercselőberendezés, a teljesítményelektronika, a két különböző hajtású motor vagy az intelligens IT-rendszer, amely a robotika irányítását végzi.
Peter Kössler, az Audi AG termelési igazgatója a szimbolikus gyártásindító alkalmából tartott rendezvényen elmondta: „Az e-motorgyártás stratégiai jelentőségű a vállalat transzformációs folyamatában”, míg Achim Heinfling, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke úgy nyilatkozott: „Vezető szerepet vállalunk az e-motorgyártásban”.
Elektromosan
De miért olyan izgalmas az e-tron? Az Audi idén szeptember 18-án mutatta be a márkát, amely az első teljesen elektromos modellje. Az elektromos Audi e-tron SUV modell fedélzetén helyet kapott az Amazon interaktív hangvezérléses szolgáltatása, az Alexa is, amelynek használatához nem szükséges okostelefon sem, hiszen az Alexát integrálták az autó MMI rendszerébe. Az Audi – az Audi Connect szolgáltatás részeként – 2017. év végétől az Amazon Music zenelejátszó szolgáltatását is támogatja. Az SUV-modell két elektromos motorja együttesen akár 300 kilowatt rendszerteljesítményt kínál, a több mint 400 kilométeres hatótáv alapja a nagyfeszültségű akkumulátor. A vásárlók a jövőben az európai kombinált töltési rendszer (Combined Charging System; CCS) töltésszabvány gyorstöltő állomásain „tankolhatnak”, ahol az Audi e-tron már kevesebb mint fél óra alatt készenállhat a következő hosszú etapra. Mindennek alapjául a lítiumion-akkumulátor igényes hőmenedzsmentje szolgál, amely akár 150 kW teljesítménnyel is lehetővé teszi a töltést. 2018 végére az Ionity hálózatában már csaknem 200 ilyen nagyteljesítményű töltőállomás (High Power Charging; HPC) lesz majd Európa-szerte, egyenként akár hat töltőponttal, 2020-ig pedig már 400 állomás szerepel a tervekben az autópályák és a fő közlekedési útvonalak mentén, nagyjából 120 kilométerre egymástól. A Volkswagen-csoport az Audi és a Porsche márkáival, valamint a BMW Group, a Daimler AG és a Ford Motor Company közösen szorgalmazza a HPC-hálózat kiépítését, de a vegyesvállalat keretein kívül is számos további kompatibilis HPC-pont létesül Európában.
Természetesen az otthoni töltés is biztosított: a mobil töltőrendszer kétféleképpen használható: 230 voltos háztartási csatlakozóról 2,3, valamint 400 V feszültségű háromfázisú csatlakozásról akár 11 kW teljesítménnyel. Utóbbival nyolc és fél óra alatt teljesen feltölthető az akkumulátor, a connect töltőrendszer pedig 2019-re jelenik meg a kínálatban. A MyAudi App ráadásul a töltés mellett az előzetes klimatizálást is lehetővé teszi. Az okostelefonos alkalmazás emellett a töltési és menetadatokat is feltünteti. A vállalat beszámolt arról is, hogy 2019-ben érkezik az Audi e-tron Sportback, a márka második elektromos autója, amelyet majd 2020-ban az Audi Sport fejlesztéseként az Audi e-tron GT követ majd. Az Audi ezenkívül együttműködésre lépett az Ericssonnal az 5G technológia alkalmazásában.
A vállalat 2025-ig minden Audi típust elérhetővé tenne elektromos változatban is.
Anyagi értelemben
Az Audi eddigi beruházásainak mértéke Győrben meghaladta a 8 milliárd eurót, amellyel a német vállalat az egyik legnagyobb külföldi befektető ma Magyarországon. A gyár kivitele adja a teljes magyar export 9%-át. Ezzel a teljesítménnyel jelenleg Magyarország második legnagyobb exportőre. Közétett beszámolója alapján az Audi 2018 első félévében 31,2 milliárd euróra növelte a forgalmát, működési eredményét pedig 2,8 milliárd euróra emelte, ezzel 8,9 százalékos növekedést érve el. Az éves jelentés előjelzései szerint a vállalat ugyanakkor jelentős pénzügyi és volumeningadozásra számít 2018-ban az eddigi legátfogóbb modellpaletta-változása miatt. 2018 negyedik negyedévében jelenik meg a piacon a teljesen elektromos Audi e-tron prototípus sorozatban gyártott változata, és ekkorra várható a termelés felfutása is, illetve modellek kifutása a kompakt szegmensben.
Az Audi Hungaria a térség legnagyobb munkáltatója, 2017. év végén 12 ezernél is több munkavállalót foglalkoztatott. Közleményükből kiderül, hogy az e-motorok gyártásának területén jelenleg 100 alkalmazottat foglalkoztatnak, akik többszintű képzésen vettek részt, egy-egy karbantartó akár 120 napnyi oktatáson is. Emellett a vállalat évek óta együttműködik a város középiskoláival a duális szakképzésben keretében. 2017 szeptemberétől pedig idegen nyelvű ipari és kereskedelmi ügyintéző szakmával bővítette kínálatát. A felsőoktatási és tudományos kooperációk területén az Audi Hungaria stratégiai megállapodást kötött a győri Széchenyi István Egyetemmel. A vállalat közleményében kitér arra, hogy a dolgozóinak a havi bér mellett számos béren kívüli juttatást kínál, az év végén pedig a 13. havi fizetést, valamint az előző év teljesítményéért járó prémiumot is kézhez kapják a dolgozók. A teljes képet azonban árnyalja a 2016-ban kitört munkavállalói bérelégedetlenség és a hosszú, több hónapos bértárgyalás. A szakszervezet szerint ugyanis az Audi új ajánlata több ponton is elfogadhatatlan volt, mivel az alapbéremelések több lépcsőben történtek volna, emellett a vállalat az ajánlatból törölte a korábban jubileumi bónuszként már kidolgozott juttatási elemet. A bértárgyalások végeredményeként a cég és az Audi Hungária Független Szakszervezet megállapodott, hogy harmincezer forinttal nő az alapbér, az egyéni mozgóbérből három százalékot az alapbérbe építenek, a választható béren kívüli juttatás kerete 600 ezer, majd 620 ezer forint lesz, és bevezetik a lojalitásbónuszt az öt és tizenöt éve ott dolgozók körében, amely a vállalatnál eltöltött évek alapján ötévente, sávosan emelkedik majd.
A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin 4.0 című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
A szerző
