Arról már sokat olvashattunk, hogy Kína és az Egyesült Államok között folyik a szűnni nem akaró technológiai megmérettetés, például az okostelefonok terén, de ha kicsit félretesszük a fogyasztói szemléletet, akkor egy sokkal mélyebb környezetben találhatjuk magunkat. Multinacionális vállalatok, állami szervezetek munkáját, szó szoros értelembe vett számításait segítik a háttérben futó szuperszámítógépek, amelyek megfejtése, közérthető tálalása nem kis feladat.

A dolgok internete a hozzá nem értők, illetve a technológiai világban kevésbé járatosak számára talán érthetetlennek tűnik. Pedig az Internet of Things, rövidebb nevén IoT a jövőnket komolyan befolyásoló tényező lehet, már amennyiben engedünk a megállíthatatlanul hömpölygő fejlődésnek, és kihasználjuk a technológia nyújtotta lehetőségeket. Az összekapcsolt mobiltelefonok, órák, táblagépek, laptopok, intelligens asszisztensek és a további számtalan eszköz a világhálót és egyszersmind a bolygónk működését is egy magasabb szintre emelhetik. Hogy képet nyújtsunk, és tisztább megvilágításba helyezzük az IoT-t, Damsa Andreit, a JátékosLét Kutatóközpont szakmai vezetőjét kérdeztük.

Azt már megszokhatták a Business Class Magazin olvasói, hogy lapunk, sok egyéb más mellett, napjaink technológiai – mondhatnánk úgy is, hogy a negyedik, digitális ipari forradalom – témáit is górcső alá veszi. A robotika, az önvezető autók, a mesterséges intelligencia, a közösségi gazdaság, és még sorolhatnánk, már terítékre került a korábbi számokban, most viszont a Big Datáról „emlékezünk” meg.

Sokan még nem ocsúdtak fel a vizes-világbajnokság hatása alól, pedig a tengerentúlon egy hatalmas buli bontakozott ki az elmúlt napokban. A medencék helyett a ringben estek egymásnak a felek korántsem megszokott módon, ezzel újabb fejezetet nyitva a sporttörténelem enciklopédiájában.

Formálódik a mobiltelefon-piac, sorra jelennek meg a pár dolláros készülékek, továbbá vannak találmányok, amelyek kifejezetten az „okosőrületet” kívánják megakadályozni, és akkor még nem is beszéltünk az eltűnő roamingdíjakról. A szegmenst érintő dinamikákról a Vodafone-t, a vezetékes telefonpiacról az Invitelt kérdeztük.

Az Multi Level Marketing, ismertebb nevén MLM már az internet és a közösségi alkalmazások megjelenése előtt népszerűnek bizonyult a hálózatban gondolkodó vállalkozók számára. Mindazonáltal a hasonszőrű piramisjátékok még mindig szedik áldozataikat, az említett rendszerekről mérleget vontunk.

„vannak vidékek ahová nehezen vagy el sem ér a környezetvédelem” – írta meg a költő Kányádi Sándor a múlt század végén, amely mondat éppúgy aktuális napjainkban, mint akkor. A különbség csupán annyi, hogy a világ első számú hatalmának, az Egyesült Államok élén Donald Trump foglal helyet, akit egyértelműen nem ez a kérdés foglalkoztat leginkább, pedig a globális felmelegedésnek „kézzelfogható” bizonyítékai vannak, elég csak a múlt hónapok időjárására gondolni. A kérdést érintő politikai és gazdasági folyamatokról környezetvédelmi szervezetekkel és energia-szakértőkkel beszélgettünk.

Reggel, felkelés után egy presszókávé, délután, az ebédhez egy cukormentes kóla, este a buli előtt egy tuttifrutti ízesítésű energiaital. Ismerős sorrend? A koffeintartalmú italok a mindennapjaink részévé váltak, melynek következtében az iparág cégei elé rengetek kiaknázatlan lehetőség tárult – vannak, akik a világuralomra törnek, és vannak, akik új vizekre eveznek. Górcső alá vettük, többek között a Starbucksot, a Coca-Colát, illetve a Red Bullt.

A kormány megemeli a reklámadót, a reklámszennyezettségre hivatkozva, amellyel bedöntheti a plakátpiacot, ám eközben tömeges mértékű az állami hirdetések országos megjelenése. Végignéztük a közelmúlt eseményeit, továbbá arra kerestük a választ, hogy miért ölik egymást a pártok és a cégek a megjelenésért.

Szöcskesteak, növényi hamburger, nyomtatott ételek, mamofánt és ember-disznó hibrid – ha valaki ezeket pár éve felsorolja egy társaságban, akkor rögtön egy egyesült államokbeli, felnőtteknek készített rajzfilmre asszociáltunk volna, pedig napjainkban ez a valóság, és nem fikció. Írásunkban a jövő ételei és gyógymódjai (többek között a génmódosítás) kerülnek terítékre, amelyek megannyi kérdést és feszültséget vonnak maguk után.