„vannak vidékek ahová nehezen vagy el sem ér a környezetvédelem” – írta meg a költő Kányádi Sándor a múlt század végén, amely mondat éppúgy aktuális napjainkban, mint akkor. A különbség csupán annyi, hogy a világ első számú hatalmának, az Egyesült Államok élén Donald Trump foglal helyet, akit egyértelműen nem ez a kérdés foglalkoztat leginkább, pedig a globális felmelegedésnek „kézzelfogható” bizonyítékai vannak, elég csak a múlt hónapok időjárására gondolni. A kérdést érintő politikai és gazdasági folyamatokról környezetvédelmi szervezetekkel és energia-szakértőkkel beszélgettünk.

A kézműves sörök virágkorában, amikor a romkocsmák már roskadoznak a megannyi sörcsap súlya alatt, egyszer csak felbukkan három fiatalember, akik egy otthoni sörfőzés közepette felteszik a kérdést: Miért is ne lehetne automatizálni az otthoni sörfőzést? Majd fogják magukat és a Brewie névre keresztelt, automata sörfőzőgépükkel sikeresen becsatlakoznak a hazai startupok színes világába.

A kormány megemeli a reklámadót, a reklámszennyezettségre hivatkozva, amellyel bedöntheti a plakátpiacot, ám eközben tömeges mértékű az állami hirdetések országos megjelenése. Végignéztük a közelmúlt eseményeit, továbbá arra kerestük a választ, hogy miért ölik egymást a pártok és a cégek a megjelenésért.

Szöcskesteak, növényi hamburger, nyomtatott ételek, mamofánt és ember-disznó hibrid – ha valaki ezeket pár éve felsorolja egy társaságban, akkor rögtön egy egyesült államokbeli, felnőtteknek készített rajzfilmre asszociáltunk volna, pedig napjainkban ez a valóság, és nem fikció. Írásunkban a jövő ételei és gyógymódjai (többek között a génmódosítás) kerülnek terítékre, amelyek megannyi kérdést és feszültséget vonnak maguk után.

„A Marson nem élnek űrlények, mert nincs rajta levegő. Úgy is hívják, hogy vörös bolygó, mert ahogyan én szőke hajúnak születtem, ő vörösnek. Vagyis én kopasznak születtem, de aztán kinőtt a hajam” – mesélte el ismereteit az égitesttel, és saját külső jegyeivel kapcsolatban egy középső csoportos óvodás, akinek tájékozottsága a kérdésben, valljuk be, sok felnőttével azonos. Annak érdekében, hogy ezen a helyzeten változtassunk, megkerestük Sik András Mars-kutatót, hogy a planétával és a közelmúltban történt űrkutatási felfedezésekkel kapcsolatban faggassuk.

Bár napjainkban a politikai és gazdasági érdekek kényük-kedvük szerint formálják a médiapiacot (ennek megbizonyosodásáért elég csak elolvasnunk dühös nagyvállalkozók nyilatkozatait), a szegmens egyes szereplőinek legnagyobb ellenfelét a világháló jelenti.

Verseléssel indult a VI. Flow Leadership Konferencia a Flow Csoport és a Human Telex Consulting szervezésében, amely immáron 6. éve kínál egy teljes napot a vállalatvezetőknek, hogy rákapcsolódva a flow-élményre, izgalmas előadásokon és színes programokon keresztül nyerjenek egy nap színtiszta inspirációt, kapcsolatépítési lehetőségeket, feltöltődést és kikapcsolódást. A rendezvény idén április 11-ére esett, így az opening keynote előtt egy néhány perces, asztaltársasági bemutatkozás vette kezdetét a költészet napjának jegyében, természetesen verselve. A hazai és a szép számmal megjelent nemzetközi résztvevő és előadó lendülete és a jó hangulat egész nap kitartott, a flow-élménynek otthont adó Kempinski Hotel Corvinusban.

Amennyire apró kis lények a méhek, olyannyira nagy horderejű dolgokra képesek. Történelmi tény, hogy idestova 16 ezer éve élnek már köztünk, az általuk előállított méz legendái pedig visszanyúlnak egészen Hippokratész koráig. Az istenek eledelének és az ifjúság forrásának is tartott ragacsos nektár azonban ma már nem csak íze és gyógyító hatása miatt kerül a középpontba.

Ma már alig van olyan mozi- vagy reklámfilm, amely nem tartalmaz digitális trükköket. Hogy mennyi munka van a leforgatott nyersanyaggal, azt Szarvasi Zoltán és Benyó Zoltán szakemberek, Budapest egyik legnépszerűbb vizuális effektekkel foglalkozó utómunka stúdiójának számító Digital Apes két vezetője mutatta be a Business Class Magazinnak. Megismerhettük a digitális utómunka kulisszatitkait és a tudatosan látványos – vagy épp észrevehetetlen – trükkök működési mechanizmusát.

A misztikummal és várakozással övezett Oscar-gála nem más, mint a legapróbb részletekig megkoreografált eseménysorozat, amelynek első fontos felvonása a jelöltek kihirdetése. A díjátadó napja pedig kivételesen fontos dátum a filmes álomvilágban. 89 éve része globális és kulturális környezetünknek, és jelentősek politikai és gazdasági vetületei is. Cikkünkben igyekszünk betekintést nyújtani ebbe a szédületes világba, megszólaltatva Villány Dániel filmkritikust és filmesztétát, illetve Deák Kristóf rendezőt, akinek Mindenki című rövidfilmje szerepel az idei jelöltek listáján.