Bejegyzések innen:

Kult

INSTANT HATÁS De mi is az az InstaVers? A képlet nem túl bonyolult: kortárs magyar versekből befotóznak egy nagyon jellegzetes, közérthető, „azonnal oldódó” szövegrészletet, melyet különböző dekorációs elemekkel díszítenek. Ezt az Instagram nevű képmegosztó program segítségével megszerkesztik, majd közzéteszik. Így kapja meg a kép a kivágást, a filtert, a formátumot …

A hetvennégy éves Jordán Tamás nem is hiszi el a korát – nagy lendülettel alkot, közösséget és közönséget teremt. Az Egyetemi Színpadon edződött, sokoldalú művész nem adja fel, és úgy látja: életének legfőbb célja és értelme, küldetésének beteljesülése a szombathelyi Weöres Sándor Színház megalapítása volt. Jordán Tamás mesélt pályája nehézségeiről, küldetéseiről, társadalom és kultúra viszonyáról.

Balázs János zongoraművésszel a sikerről, zene és lélek kapcsolatáról, tanításról és Cziffra Györgyről beszélgettünk.

A hazai filmgyártás aranykorát éli – ezt igazolják az elmúlt egy év filmes sikerei. Nemes Jeles László Saul fia című filmjének tavalyi Oscar-díja után idén Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje kapott aranyszobrot, az idei Berlinale fődíjáért járó Arany Medvét pedig Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása nyerte. Karlovy Varyban is taroltunk, méghozzá egy alacsony költségvetésű, állami finanszírozás nélkül készült mozival, Hajdu Szabolcs: Ernelláék Farkaséknál című filmjével. Az alkotókkal meglátásaikról és élményeikről beszélgettünk.

Máté Gábor színigazgató, színész és rendező egy sikeres színház működéséről, színház és társadalom viszonyáról, és a színészet változásairól mesélt lapunknak.

A Pannonhalmi Apátsági Pincészetben tett látogatásunk képekben. Olvassa el a cikket is!  

„A HÁBORÚ CÉLJA A BÉKE” A Szent Ágoston-i idézet furcsán hangzik Pablo Escobar, minden idők leghíresebb drogbárójának szájából, pedig a Netflix saját gyártású, kétévados sorozatát nézve olykor tényleg tűnhet úgy, hogy Escobar tulajdonképpen csak békére vágyik. Igaz, olyan békére, amelynek ő diktálja a feltételeit, amelyben saját maga rendelkezhet minden felett …

A komolyzenei kultúrafogyasztás kiveszőben van Magyarországon, a hagyományos zenei előadások látogatása helyett Peller Mariann, a Virtuózok című műsor producere újszerű megközelítéssel rukkolt elő, és visszavarázsolta a komolyzenét az otthonokba a tévéképernyőkön keresztül. A műsor beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a nemzetközi licence már több országban is szerepel a műsorstruktúrában, sőt, még Elton John cége, a Rocket Pictures is felkereste a készítőket az együttműködés reményében. A komolyzene terjesztése mellett a Virtuózok „sztárjai” sem tűnnek el a süllyesztőben, utódgondozásuk, a szoros emberi kapcsolatok és a mentorprogram mellett, külföldi fellépésekkel, ösztöndíjjal és lemezszerződéssel garantálható.

„Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek” – Karinthy Frigyes unokája, Karinthy Ferenc fia nagyapja sorait idézte, amikor úgy döntött, feldolgozza az ólomsúlyával rá nehezedő családtörténetet és megírta Ördöggörcs című könyvét. Később egykori főiskolai éveivel, az ellenségeskedőkkel és talán éppen családi hagyományai miatt őt elutasítókkal is számot vetett második regényében, a Vihar kapujában. 13 évet várt a Kossuth-díjra, pedig elismeri, hogy akár azonnal megkaphatta volna. És éppen idén lesz 35 éve, hogy igazgatja a Karinthy Színházat, ahol véleménye szerint nagyapja is igen jól szórakozna. Egy életút története néhány válaszba sűrítve – rendezte Karinthy Márton.

9 év, 2,9 milliárdos költségvetés, 72 forgatási nap, több száz statiszta, 97 ló, másfél év utómunka – és elkészült Herendi Gábor grandiózus látványvilágú, sok kalanddal, fordulattal és humorral fűszerezett kosztümös nagyjátékfilmje. Az 1870-es években játszódó Kincsem Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) és Otto von Oettingen (Gáspár Tibor) rivalizálását meséli el. A magyar nemes a szabadságharc után mindenét elvesztette. Céltalan, kicsapongó életet élt, amíg egy nap megjelent élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, akivel minden versenyt megnyert az európai lóversenypályákon, és végre legyőzhette ősi ellenségét. A bonyodalom ott kezdődött, amikor beleszeretett Klára von Oettingenbe (Petrik Andrea), apja gyilkosának lányába. Herendi Gábor rendezővel beszélgettünk az ötlet születéséről, a szereplőválogatásról, a forgatási napok kihívásairól, az utómunkáról és a forgalmazásról.