Az élelmiszeripar komoly kihívások előtt áll, amelyek középpontját a népességnövekedési kérdések adják, hiszen a jövőben valahogyan meg kell teremtenünk a megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot. A tudományos kutatások el is kezdődtek: egyesek laboratóriumokban szeretnének húst előállítani, mások a vegán életmódban, megint mások a tücskök-bogarak fogyasztásában hisznek. Ugyanakkor lehet, hogy a probléma megoldása közelebb van, mint gondolnánk: a különleges eljárás során magokból táplálékkiegészítő termékeket készítő, egyúttal már milliódolláros bizniszt lebonyolító Rain International regionális menedzserével, Kupai Krisztiánnal beszélgettünk a jövő lehetséges megoldásáról.

A közelmúltban két nívós nemzetközi szervezet (Born Free Foundation, PETA) petíciót indított az ellen, hogy delfinárium épüljön Budapesten. Hogy mi? Igen, jól látja, delfinárium. „Ez butaság!” – gondolhatja, viszont ne legyen ebben annyira biztos. Ugyanis a Tropicarium Budapest pár hónapja egy PR-interjúban ismertette ezen terveit. Megkérdeztük a két szervezetet, a cápákat és egyéb tengeri élőlényeket „sikeresen” felvonultató társaságot, az Agrárminisztériumot és a Magyar Turisztikai Ügynökséget, valamint hazai természetvédelmi szervezeteket, hogy utánajárjunk a kérdésnek.

Januárban ismét kitárta kapuit a CES, a világ legjelentősebb technológiai szakkiállítása, amely idén az emberiség aktuális problémáira kereste a megoldást – így többek között a környezetszennyezésre, a kiberveszélyre, az egészségügyi gondokra, az energiaellátásra, az aszályra vagy más természeti katasztrófákra. A Las Vegas-i szakkiállításon több magyar cég is részt vett.

A rendszerváltás óta nem volt ilyen sikeres sztrájk, mint amilyet az elmúlt napokban az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) szervezett. Az eredmény béremelési hullámot indíthat el, az „első fecske” ebben a tekintetben a Bosch, ugyanakkor a kkv-k nehéz helyzetbe kerülhetnek. Összeszedtük az Audi-sztrájk körül történt legfontosabb eseményeket. 

Milyen innovációkkal próbálták megreformálni a mozit az elmúlt évtizedekben? Áttekintés az óriásvásznak, az extra dimenziók és a több érzékre ható élmények világáról.

Olykor bosszantóan az arcunkba tolják, néha viszont ügyesen elrejtik a történetben, de bárhogyan is sikerül, a termékelhelyezés szinte megkerülhetetlen eleme lett a filmeknek, hiszen a marketing egyik leghatásosabb formája lehet, ha jól csinálják.

„Volt egyfajta kisugárzásom, amit aztán 15 évig utáltam magamban, amiért még mindig ezt látják bennem” – mondta el Dobó Kata, aki úgy véli, sokak szerint nem járta végig azt az utat, amelyet elvártak volna tőle, ami aztán egy kereszt lett az életében. Most azonban úgy érzi, megerősödött, és megtalálta a saját útját. Első filmje február 14-én debütál, a Kölcsönlakás kapcsán beszélgettünk vele a film elkészültéről és új „szerepéről”, jövőbeni terveiről és arról, milyen előnyei vannak az elhúzódó énkeresésnek. 

Miért is nevezhetjük Magyarországot Európa Hollywoodjának? Ebben a cikkben végigvesszük, hogy miért választják a világ legnagyobb stúdiói is hazánkat forgatási helyszínnek.

Lajos Tamás a saját alapítású Film Positive filmgyártó cég producere, aki olyan filmeket jegyez, mint A berni követ, a Félvilág, az Örök tél vagy a márciusban a mozikba kerülő Apró mesék. A Nemzeti Kulturális Alapban is vezető pozíciót betöltő filmes szakemberrel a történelmi filmek megújulásáról, a magyar film brandingjéről és nézettségéről, a karrierjéről, a filmjeiről és a vezető pozícióiról beszélgettünk. És persze megkérdeztük tőle, hogy elvállalná-e a Magyar Nemzeti Filmalap vezetését.

A Filmalap születése és a filmgyártás hazai átszervezése komoly munkát igényelt, és aggasztó jelenségek előzték meg. Mára szabályozott keretek között, mondhatni, virágzik a hazai filmgyártás, számos rangos nemzetközi elismerést kapnak az elkészült filmek. A Filmalap utódlásánál is nagyobb kérdés, hogy valójában kinek is készülnek a mai filmek, és miért nem fogyasztunk idehaza magyar filmeket?