A szerzőről

Béres Máté

Béres Máté

Tanulmányaimat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán végeztem, de óva intenék mindenkit attól, hogy javait vagy testi épségét rám bízza. Írni ennél sokkal jobban szeretek – és remélhetőleg tudok is –, ezért a TV2 Akadémia újságíró szakán is átrágtam magam, továbbá egy évet gyakornokoskodtam a Magyar Hírlapnál. Szakmai céljaim között szerepel, hogy képes legyek minden létező témában kielégítő minőségű cikket letenni az asztalra. Jelenleg a gazdasági, vállalkozói világ érdekel a legjobban, de a politikai és társadalmi tárgyköröktől sem riadok vissza.

Az andorrai ágyuktól léket kapott magyar futball süllyedő bárkájának legénysége talán új erőre kapna, ha a Herthához igazolt Dárdai Pállal erősíthetne tovább, és bár erre egyelőre nincs komolyabb kilátás, egyszer talán elképzelhető, hogy újra „Pali” vezetésével rúgja a gólokat a magyar válogatott. A legnépszerűbb magyar fociedzővel Horváth Gergely kulturális szerkesztő, a Kultúrfitnesz korábbi műsorvezetője beszélgetett a VOLT Fesztivál egyik kísérőprogramján, a Diákhitel Sátorban. Az életút-interjú számos érdekes jegyzetet tartalmazott még az igazán elhivatott focidrukkerek számára is, akikből szép számmal jelentek meg a sátorban, a nagy meleg ellenére. A közönség végig lelkesen, hatalmas tapsokkal és nagy nevetésekkel nyugtázta Dárdai aranyköpéseit, amelyek vég nélkül sorjáztak az aranyedző szájából, aki határozottan, igazán őszintén és álszerénység nélkül mesélt pályaívéről, a profi futball legfontosabb kérdéseiről, megélhetésről, szenvedélyről, kitartásról és akarásról.

Napjaink legfontosabb közlekedést érintő kérdései a villany-, illetve az önvezető autók körül gyűlnek össze. Mindkettő, ha úgy vesszük, elsősorban energetikai kérdés, de jelentős társadalmi hatásuk is van. Egy magyar, AImotive névre hallgató vállalkozás az utóbbi tárgykör halmazán belül igyekszik forradalmasítani szoftverét.

A kudarcos magyar mentalitás, illetve „a szomszéd fűje mindig zöldebb”-hozzáállás sokakat késztethet elvándorlásra, mindazonáltal a jelenlegi gazdaság sem minden esetben mondható munkaerőbarátnak, elég csak a nyugat-európai alapfizetések és a honi bérezés összehasonlítására gondolni. Megvizsgáltuk, hogy a nemzetközi, felsőoktatásbeli diákcsereprogramok mennyire segítenek rá az elvándorlásra, illetve megnéztük, hogy merre mozognak manapság országunk lakói.

Biztos mindenkivel előfordult már, hogy jegyet vásárolt egy koncertre, színházi előadásra vagy sporteseményre, majd végül nem tudott rá elmenni. Ekkor a pénzünk megmentése végett intézett pánikszerű szervezések nem minden esetben vezetnek eredménye. Az ilyen helyzetek megoldására kínál lehetőséget a Tickething, amely cég már a sógorok felé bontogatja a szárnyait.

Az X-Faktor zsűritagja az 55 ezer követővel rendelkező Facebook- és a 45 ezer követővel bíró Instagram-oldalán buzdítja a nézőket arra, hogy zenésztársára és legjobb barátjára, Ekanem Bálintra szavazzanak a konkurens csatorna versenyében. Megkérdeztük az RTL Klubot, hogy mi a véleményük ezzel kapcsolatban, amelyre meglepően higgadt választ kaptunk.

Egyre nyugtalanítóbb, hogy a számítógépeinken tárolt információk gyakorlatilag „sehol sincsenek biztonságban”, erre pedig jobb idejében felkészülni. Egy adattitkosítással foglalkozó cégnek, a hazai IT-világ reménységének, a Tresoritnak viszont úgy tűnik, sikerül megoldást találnia a kínálkozó problémákra. A cég vezérigazgatóját, Lám Istvánt kérdeztük.

Amíg hazánkban a Tippmix, népszerűségének köszönhetően, folyamatos fejlesztések alatt áll, és hatalmas bevételt jelent a Szerencsejáték Zrt.-nek, addig a tengerentúlon egy ennél jóval összetettebb rendszerben szórakoztatják magukat a statisztikák kedvelői. Megnéztük a hazai sportfogadás eredményeit, a fantasy footballról pedig Katona Dánielt, a Fűzővel kifelé! főszerkesztőjét kérdeztük.

Arról már sokat olvashattunk, hogy Kína és az Egyesült Államok között folyik a szűnni nem akaró technológiai megmérettetés, például az okostelefonok terén, de ha kicsit félretesszük a fogyasztói szemléletet, akkor egy sokkal mélyebb környezetben találhatjuk magunkat. Multinacionális vállalatok, állami szervezetek munkáját, szó szoros értelembe vett számításait segítik a háttérben futó szuperszámítógépek, amelyek megfejtése, közérthető tálalása nem kis feladat.

A dolgok internete a hozzá nem értők, illetve a technológiai világban kevésbé járatosak számára talán érthetetlennek tűnik. Pedig az Internet of Things, rövidebb nevén IoT a jövőnket komolyan befolyásoló tényező lehet, már amennyiben engedünk a megállíthatatlanul hömpölygő fejlődésnek, és kihasználjuk a technológia nyújtotta lehetőségeket. Az összekapcsolt mobiltelefonok, órák, táblagépek, laptopok, intelligens asszisztensek és a további számtalan eszköz a világhálót és egyszersmind a bolygónk működését is egy magasabb szintre emelhetik. Hogy képet nyújtsunk, és tisztább megvilágításba helyezzük az IoT-t, Damsa Andreit, a JátékosLét Kutatóközpont szakmai vezetőjét kérdeztük.

Azt már megszokhatták a Business Class Magazin olvasói, hogy lapunk, sok egyéb más mellett, napjaink technológiai – mondhatnánk úgy is, hogy a negyedik, digitális ipari forradalom – témáit is górcső alá veszi. A robotika, az önvezető autók, a mesterséges intelligencia, a közösségi gazdaság, és még sorolhatnánk, már terítékre került a korábbi számokban, most viszont a Big Datáról „emlékezünk” meg.