Home»Cross»TÍZ ÉV ALATT HATALMASRA DUZZADT A COWORKINGSZEKTOR

TÍZ ÉV ALATT HATALMASRA DUZZADT A COWORKINGSZEKTOR

1
Shares
Pinterest Google+

Míg 2007-ben csupán 75 közösségi iroda működött a világon, mára ez a szám 13.800-ra nőtt, ami 10 év alatt száznyolcvannégyszeres növekedést jelent. Egyes szakértők szerint 2020-ra a munkaerő 40%-át szabadúszók, egyéni vállalkozók és független tanácsadók teszik majd ki. A gazdasági és a demográfiai változások folyamatosan alakítják a munkavállalás különböző formáit, melynek egyik legdinamikusabban fejlődő ága a coworking mozgalom. A magánkezdeményezésből induló, mára világszerte népszerűvé vált irodai modell potenciáljáról és trendjeiről „Coworking Magyarországon – kihívások és lehetőségek” címmel tartottak kétnapos konferenciát a közösségi munkamodell hazai meghonosítója, a Loffice szervezésében.

Milyen potenciállal rendelkeznek a közösségi modellek Magyarországon? Milyen források állnak rendelkezésükre? Mik egy közösségi iroda alapításának elengedhetetlen elemei? Miként segíthetik a helyi önkormányzatok a koncepció megvalósítását? Hogyan járulhatunk hozzá a fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedéséhez? Többek között ezeket a kérdéseket tárgyalta a Loffice szervezésében megvalósuló „Coworking Magyarországon – kihívások és lehetőségek” konferenciája. A kétnapos rendezvényen Zászkaliczky Anna Eszter, a Loffice projektmenedzsere nyitóbeszédében ismertette a coworking modelleket összehasonlító tanulmány kulcsmomentumait. A tanulmányhoz online kérdőíves formában a coworking irodák alapítói és működtetői adtak válaszokat, ezek szolgáltak támpontul a coworking jelenlegi globális szerepének feltérképezésére. A tanulmány és

a konferencia egyöntetű célja a további irodák, közösségi terek nyitásának motiválása, és az ehhez szükséges információk átadása volt.

A közösségi élettér megszervezése és kialakítása egyértelműen a legfőbb prioritásnak bizonyult. Ezt az igényt jól mutatja egy, a coworkerek körében végzett felmérés, amely szerint csupán 57%-uk tekinti fontosnak az iroda nyújtotta infrastruktúrát, míg az interakció lehetőségét 74%-uk, a közösséget 72%-uk jelölte meg. Miért döntenek tehát úgy a szabadúszók, hogy kávézó vagy lakás helyett közösségi irodában dolgozzanak? Azért, hogy egy térben legyenek hozzájuk hasonló gondolkodású emberekkel, akik ugyanazokkal a problémákkal néznek szembe, mint ők. Emellett az irodákban történő találkozások lehetőséget teremtenek a tudásmegosztásra, a random felfedezésekre, az új ötletek születésére is. A legjobb ötletek pedig a konyhában vagy informális találkozások közben születnek, ezért fontos, hogy a közösségi irodákban legyen olyan hely, ahol a tagok spontán találkozhatnak, beszélgethetnek.
A tanulmány több említésre érdemes példát hoz a nagyvilágból, így az előadásban is említést nyert a három földrészen is jelen lévő WeWork hálózat; a nagy-britanniai Third Door, amely akadálymentesített coworking helyszín; valamint a B. Amsterdam, amely Európa legnagyobb irodájának számít a jelenlegi 28 ezer négyzetméteres összterületével.

A WeWork közös használatú munkaállomásokat, közösséghez tartozást és egyéb szolgáltatást kínál a vállalkozóknak, szabadúszóknak, startuppereknek és kisvállalkozásoknak. Az irodát 2010-ben alapította Adam Neumann és Miguel McKelvey New Yorkban, itt található a központjuk is. 2016 áprilisában a WeWork 98 helyszínnel működött az USA, Európa és Izrael területén. 2017-re az összes kontinensre (kivéve Antarktisz) szeretnének eljutni. A cég teljes becsült alapítási költsége 1,43 billió dollár, becsült értéke 16 billió dollár (2016 tavaszán). A Fast Company magazin 2015-ben a leginnovatívabb cégek között említette a WeWorköt. A WeWork maga bérli az irodákat a tulajdonosoktól, amelyeket menő közösségi irodaként, és olyan közösségi térként újítanak fel, amely támogatja a kapcsolatépítést. A több mint 30.000 tag számára egészségbiztosítást, nemzetközi kapcsolatrendszert, közösségi eseményeket és workshopokat, nyári kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak. A WeWorkön belül működik a WeWork Labs is mint startup inkubátor.

A Third Door saját bevallása szerint a család és a munka ötvözésének úttörője. A munkahelyet és a gyerekszobát kombinálják egymással, amely egyszerű, flexibilis munkalehetőséget kínál egy közösségi irodán belül. Az alapvető közösségi irodai felszerelések mellett (pl. megfelelő wifi, légkondicionálás, egyterű iroda, elegendő nappali fény, közösségi terek, tárgyalók, nyomtatási lehetőség stb.) teljesen akadálymentesítette az épület. A földszinten hivatalosan jegyzett, rugalmas gyerekszoba működik, tökéletes megoldást kínálva a dolgozó szülők számára. A Third Doort (napközi és munkahely együttese) 2010 májusában alapították, tervezik a belföldi és külföldi terjeszkedést.

A B. Amsterdam a maga 28.000 m2-vel Európa legnagyobb startup ökoszisztémája. Egy olyan innovatív közösségi iroda, amely egy épületen belül épít ki egy startup várost. Az alapítók (Ricardo van Loenen, Guus Meulendijks en Bas van Veggel) 2013-ban azzal a céllal nyitották meg az irodát, hogy startupok számára hozzanak létre egy központot. Még ambiciózusabb céljuk a „város az épületben” modell létrehozása, ahol startupokat, kreatívokat és vállalatokat hoznak össze. Sok vállalat költözött az események és találkozók miatt a B. Amsterdamba, közülük néhányan pedig a közösség aktív tagjaivá váltak. Az IBM innovációs teret nyitott startup- és szoftverfejlesztők részére az irodán belül. Az üzleti profil mellett oktatási tevékenységgel (például Team Academy, nemzetközi vállalkozói iskola; Handshake program, innovációs oktatási projekt) segíti az egyetemistákat abban, hogy kapcsolatba kerüljenek a B. Amsterdamban található kreatív cégekkel.

A tanulmány szerint egy új coworking iroda alapítása mögött a koncepcióba vetett hit áll, ugyanakkor

Klementz Kata és Panni

az irodát működtetők elenyésző százaléka véli úgy, hogy egy új iroda alapításának financiális hátterét befektetők révén teremtik meg, a többség inkább a klasszikusabb utakat választja a tőkebevonáshoz.

A működőképes gazdasági háttér mindenképpen hangsúlyos, mivel a tanulmányban mért eredmények szerint a coworking irodák működésük második-harmadik évétől számítanak profitábilisnak. Nehézséget jelent az irodaalapítók számára az is, ha az adott ország társadalma nem ismeri a coworking munkavégzés előnyeit és lehetőségeit.

SZÉLESEDŐ SPEKTRUM, ÁLLAMI JELENLÉT

A coworkingirodák alapítása mögött számlatan cél állhat. Leggyakrabban for- vagy nonprofit magánszervezetek vágnak bele a projektbe, de a helyi önkormányzatok és más állami szervezetek is kezdik felismerni a területben rejlő lehetőségeket. A tapasztalatokból kiderül, ma már nem elég, ha egy közösségi iroda egyedi térrel várja a munkaállomást keresőket, egyre jobban számít, hogy milyen kiegészítő szolgáltatást tud nyújtani a coworkereknek.

A Global Coworking felmérés legújabb adatai szerint 2015-ben világszerte 7800 iroda működött, több mint félmillió taggal. Az Emergent Research tanácsadó cége a 2014-et követő 5 évre 30%-os növekedést jósolt. Az előrejelzés szerint a felhasználók száma 2018-ra várhatóan 1 millió fölé fog emelkedni, köszönhetően a nagyobb és hatékonyabb új helyeknek. A The Ultimate Guide to Coworking Spaces című cikk szerint 2020-ra a munkaerő 40%-át szabadúszók, egyéni vállalkozók és független tanácsadók teszik majd ki.
„Minél többet adsz, annál többet kapsz. Olyan szolgáltatási csomagot kell összeállítani, ami a vállalkozók minden problémáját megoldja, és választ ad a legváratlanabb helyzetekre.” – emelte ki előadásában Klementz Kata, a Loffice egyik alapítója.

A legrégibb magyar coworking iroda, a Loffice 5 helyszínen van jelen, 23 irodájával 7 országban működik mintegy 8 éve, összesen 3000 négyzetméteren. Klementz Kata elmondta, hogy a coworking a fintechcégek számára érdekes igazán, de természetesen itt is jellemző a diverzitás, amelyet számos extra szolgáltatással igyekeznek kiszolgálni.

A coworking jövője, az alapító szerint, egy minél több funkciót ötvöző szolgáltatói keretrendszer, amely a klasszikus irodai funkciók betöltése mellett egyszerre biztosít éttermi, gasztronómiai szolgáltatást, bölcsődét, fitnesztermet, vagyis minden olyan szerepet ellát, amelyre a coworkerek igényei kiterjednek.

A Loffice egy újgenerációs iroda, ahol a kreatív és üzleti világ találkozik egy helyen. Egyesíti a munka, a kapcsolatépítés és a pihenés hármasát, mindenki számára olyan megoldást kínálva, amely a leginkább megfelel a tevékenységének. 2009-ben úttörőként kezdték a budapesti Zeneakadémia egykori kottanyomdájában, rövid időn belül pedig Magyarország egyik vezető startup és kreatív központjává fejlődtek. Jelenleg 5 irodát működtetnek, négyet Magyarországon, Budapesten és egyet Ausztriában, Bécsben. Amellett, hogy a Loffice több helyszínen nyújt irodai lehetőséget vállalkozók számára, jelentős tapasztalattal rendelkezik egyéb szolgáltatások terén is, mint amilyen a rendezvényszervezés és a különféle mentorprogramok, saját kapcsolati hálóját is bevonva projektjeibe. A cégek növekedési igényeit házon belül biztosítják, lehetővé téve számukra, hogy felépített közösségüket megtartva fejlődjenek, bővüljenek. Számtalan vállalkozást segítő feladatot vállalnak, amelyekkel nagy számban érik el a kkv- és startupszektort, hatékony módon tudják támogatni a magyar startupvállalkozásokat, és megtöbbszörözni hazai és határon túli érvényesülési esélyeiket. Céljuk, hogy segítsék a vállalkozások ésszerű működését, valamint a kkv-k fejlődését.

A coworking irodák – melyek ma már egy munkastílust is jelentenek – a tehetséges és magabiztos embereket támogatják, lehetőséget teremtve az induló kisvállalkozásoknak a kezdeti költségek csökkentéséhez, valamint segítenek leküzdeni a szabadúszók és vállalkozók között tapasztalható elszigeteltség érzését. Hozzásegítik a neonomádokat, hogy Európa-szerte megtalálják a megfelelő és megfizethető munkakörülményeket, növelik a vállalkozói kedvet, valamint kreatív gondolkodásra és az innováció előmozdítására ösztönözik a fiatalokat. Így nemcsak a tudásalapú gazdaság új trendjének tekinthetőek, hanem jelentős szerepet vállalnak a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség felszámolásában is.
Levendel Áron, a Kaptár alapítója kitért rá:

hosszú távon az különbözteti meg az irodákat, hogy kinél milyen a szoftver – ki mit futtat, milyen élményt tud nyújtani a szolgáltatásaival.

Szükséges a közös élményteremtés, a hetente, havonta esedékes közösségi programok megszervezése és fenntartása, valamint szolgáltatói oldalról is kiszolgálni minden igényt, ami felmerül a coworkerek irányából. Fontos egy olyan host-rendszert működtetni, amely bevonja az újonnan csatlakozókat és a már ott lévőket, és segít kialakítani a személyes kapcsolódást a tagok között.

Az inkubátorházak, az akcelerátorok és a közösségi irodák az üzlet elindításának terepei. Ezek a viszonylag újfajta munkahelyek és startupokat támogató rendszerek az elmúlt 10–15 évben folyamatosan növekedtek, ennek ellenére azonban még mindig nehézkes különbséget tenni közöttük. Az akcelerátor programok inkább amolyan „startup iskolák”, amelyekben a kezdő cégek fejlesztéséikhez vagy nyilvántartásba vételre váró termékeik népszerűsítéséhez kaphatnak segítséget.

Előző cikk

AZ OLASZ „DARAZSAK” ÚTJA A VILÁGHÍRNÉV FELÉ

Következő cikk

PALACKBA ZÁRT TRADÍCIÓ – EZERÉVES HAGYOMÁNY ÉLED ÚJJÁ AZ APÁTSÁGI PINCÉSZET BORAIBAN