Home»First Class»EGY MAGYAR STARTUP JEGYZI A RÁKGYÓGYÍTÁS TALÁN LEGFONTOSABB ALGORITMUSÁT

EGY MAGYAR STARTUP JEGYZI A RÁKGYÓGYÍTÁS TALÁN LEGFONTOSABB ALGORITMUSÁT

1
Shares
Pinterest Google+

A precíziós orvoslást és a molekulárisan célzott gyógyítást teszi elérhetőbbé az Oncompass Calculator, az Oncompass Medicine Zrt. által fejlesztett orvosi döntéstámogató program, amely segít megkeresni a hozzá forduló betegeknek a ma elérhető legmegfelelőbb gyógymódot daganatos betegségükre. Mindezt egy olyan szoftverrel, amelyet a magyar szakember, az Oncompass Medicine Zrt. CEO-ja és tudományos igazgatója, Dr. Peták István kollégáival fejlesztett ki, és amelynek algoritmusa számos nemzetközi tudományos és technológiai konferencián került sikerrel bemutatásra, és nemzetközi szabadalmaztatás alatt áll. Az egyik leginnovatívabb magyar orvosi startup reményt kínáló történetét Dr. Peták István osztotta meg a Business Class Magazinnal.

„Egyszer egy mérnök édesapa, akinek a fia gyógyíthatatlan rákbeteg volt, felkeresett minket. Az orvosoktól ugyanis azt az információt kapta, hogy fia áttétes szarkómájára a mai orvostudomány nem tud gyógymódot, az elmúlt években a klinikai vizsgálatokon kipróbált gyógyszerek mind megbuktak. Az information age korát éljük, amikor a betegek maguk is szeretnének minden rendelkezésre álló tudást megismerni. Az apuka is így tett: kigyűjtött 10 klinikai vizsgálatot, és felfedezte, hogy statisztikailag ezek ugyan valóban mind megbuktak, ám mindegyik hatásosnak bizonyult a betegek 10 százalékánál. Tehát a fia elvileg sikerrel kezelhető, a kérdés csak az, hogy vajon melyik 10 százalékba tartozik. Ezzel tulajdonképpen definiálta azt a gondolatot, ami a precíziós orvoslás lényege, vagyis személyre szabottan dönteni arról, hogy az adott beteg melyik kezelést kapja, vagy melyik klinikai vizsgálatban vegyen részt, hogy legnagyobb eséllyel abban a 10 százalékban legyen, aki reagál a gyógymódra.”

PRECÍZIÓS ORVOSLÁS ÉS MOLEKULÁRISAN CÉLZOTT KEZELÉS

A precíziós orvoslás ma már az onkológiai kezelés elválaszthatatlan része. Lényege, hogy a beteg daganatát molekuláris szintű vizsgálat alapján, személyre szabottan kezelik. Első lépésben a rákot okozó génhibákat vizsgálják, és amennyiben arra  már elérhető gyógyszer, annak mutációit kezelik célzottan, így szüntetve meg a megbetegedést kiváltó okot. Ugyanolyan fontos, hogy a beteg ne kapjon felesleges célzott kezelést, ilyenkor más terápiás lehetőségek sokkal előnyösebbek a betegek számára.

A szarkómás fiú és apja története emlékeztette Dr. Peták Istvánt saját tapasztalatára, amit még a kétezres évek elején, az Egyesült Államokban, egy gyermek onkológiai központban szerzett kutatóként. Vizsgálatai alapján megállapította, hogy az azonos betegségben szenvedő gyerekekből vett sejtvonal-minták esetében tízből egy esetben volt eredményes a célzott gyógyszeres kezelés, de abban az egyben kiugró volt az eredmény. „Már akkor nyilvánvaló volt, hogy ha nem tudunk kifejleszteni olyan módszereket, amelyeknél jelezni tudjuk, hogy melyik betegnek van szüksége az adott kezelésre, akkor valójában senkihez sem fognak ezek eljutni. Hiszen nem lehet kilencszer hatástalanul kezelni a beteget, hogy az egyszer sikeres legyen.”

A gének a sejtmag kromoszómáiban található nukleinsavszakaszok, amelyek a szervezet működését befolyásoló fehérjék előállításához és szabályozásához szükségesek. Ha meghibásodnak, akkor hibás fehérjék képződnek, amelyek működése megváltozik, például kórosan aktívvá válnak, ez pedig abnormális mértékű sejtosztódáshoz vezethet, és daganatos elváltozást eredményez.

EGYEDÜLÁLLÓ STARTUP SZÜLETIK

Miután Dr. Peták István hazatért, volt évfolyamtársával, Dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológussal elkezdtek azon dolgozni, hogyan lehet a daganatok molekuláris szintű megértésén, diagnosztikáján keresztül eljutni oda, hogy minden beteg megkapja azt a célzott terápiát, amire az ő daganata érzékeny. „2003-ban létrehoztunk egy startupcéget, amely egyszerre kínál szolgáltatást és rendelkezik a megfelelő technológiai háttérrel. Először is ki kellett tudnunk mutatni, hogy az adott daganat milyen altípusba tartozik a molekulák szintjén, mert a 10 sejtvonal a mikroszkópban hasonlónak tűnik, de molekuláris szinten persze különböznek. Olyan technológiát kellett fejlesztenünk, amely ezeket a molekuláris különbségeket ki tudja mutatni. A következő kérdés pedig az volt, hogyan tudjuk feldolgozni az így keletkező információt, és megszervezni, hogy a betegek tényleg hozzá is férjenek ezekhez a célzott kezelésekhez.”

A cég 2003-ban alakult KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ néven. 2011-ben megjelent új termékük, az Oncompass döntéstámogató rendszer (az angol compass, ’iránytű’ jelentésű szó után), amely a kezdeti 1–2 gén vizsgálata után már egy sokkal szélesebb spektrumot ölelt fel. Dr. Peták István és Dr. Schwab Richárd úgy döntöttek, hogy átnevezik a céget a termék után. 2012-ben nemzetközi tőkebevonással működtek tovább, immáron Oncompass Medicine Zrt. néven. A cég vezérigazgatója 2016-ban Dr. Peták István lett. A globális onkológiai információs központ fejlesztési központja Budapesten működik, de a vállalkozás már több országban is jelen van.

JELENTŐS ELŐRELÉPÉS A RÁKKUTATÁSBAN

2003 nem csak a cégalapítás szempontjából volt fontos év Dr. Peták István szakmai tevékenysége számára. Ekkor zárult le az a Humán Genom Projekt, amely igazi áttörést jelentett a rákkutatásban.

Az 1990 és 2003 között zajló Humán Genom Projekt keretében a tudósok meghatározták a teljes emberi genomot, azaz a szervezet örökítő információját. Beazonosították az összes gént, ami az emberi szervezetben megtalálható. Ezt követően már lehetőség volt eleve azokat a géneket vizsgálni, amelyek felelősek lehetnek a daganatok kialakulásáért.

„Korábban is tudtuk, hogy a rák egy genetikai betegség, amely részben öröklött, főleg pedig szerzett módon jelentkezik, de 2003-tól lehetőségünk nyílt szisztematikusan feltérképezni, és lajstromba venni a rákgéneket, hiszen rendelkezésünkre állt az a »normál könyvtár«, amivel össze tudtuk vetni az elváltozásokat.”

A teljes genom 2 méter hosszú, 3 milliárd nukleonidból áll és 25 ezer gén van benne. A mai tudásunk alapján összesen 609 gén felelős a rákos daganatok kialakulásáért, a 609 génben pedig összesen 3 millió mutáció van, daganatonként több mint egy.

Vannak gyakori génhibák, ezért az eloszlás nem egyenletes. „Az EGFR gyakori génhiba, hiszen 5%-os az előfordulása. Amikor először felfedeztük, azt hittük, hogy ez ritka daganatcsoport. Aztán felismertük, hogy túl magas szám az az 5% ahhoz képest, hogy ez csak egy gén a 609-ből. A megbetegedések felét lefedik az ehhez hasonló gyakori génhibák, amelyek 1% körül fordulnak elő. A többi esetben viszont 0,01%-os gyakoriságú génhibák vannak.

Úgy is mondhatnánk, hogy gyakori a ritka génmutáció, illetve »sok kicsi sokra megy«, és ez jelenti az igazi kihívást.”

A molekuláris különbségek ismerete nélkül a rákgyógyítás nem lehet igazán eredményes. Az évtizedek óta használt sugár- és kemoterápia, bár sokszor eredményes, nem a betegség okát, vagyis az adott génhibát, hanem annak következményét, a sejtosztódást gátolják, tehát nem az okot, hanem a tünetet kezelik. „A mai tudásunkkal újracsoportosítjuk a daganatokat. Rájöttünk például arra, hogy míg a tüdőrák, vagy a bőrrák több apró alcsoportra osztható, sokszor molekuláris szinten, a különböző szervekben előforduló daganatokhoz hasonlítanak.

Lehet, hogy ugyanazzal a gyógyszerrel kell kezelni egy tüdőrákot, mint egy bőrrákot, hogyha ugyanazok a génhibák okozták. Ez új lehetőségeket is jelent a gyógyászatban.”

Előfordul, hogy szövettani vagy genetikai jellemzőik alapján nagyobb különbség van tüdőrák és tüdőrák között, mint adott esetben egy gégerák és egy végbélrák között. A válasz a genetikában rejlik. Ugyan a ráksejtek nagyon sokfélék lehetnek még egyetlen daganaton belül is, mégis vannak olyan működésbeli hasonlóságok, amelyek lehetővé teszik különféle daganattípusok azonos terápiával való kezelését. A tüdőrákok esetében az EGFR, vagyis az „Epidermal Growth Factor Receptor” (hám növekedési faktor receptor) hibája volt az egyik elsőként felfedezett gyógyszercélpont, amelynek kezelése 70–80%-ban hatásos. De azóta tudjuk, hogy az EGFR mutációja előfordulhat néhány százalékban a petefészekrákban, a gyomorrákban, illetve a háromszorosan negatív mellrákok egy részében.

A célzott gyógyszerek első generációja általában csak egy-két évig volt hatásos, hiszen ez után kialakult a gyógyszer-rezisztenciát okozó új mutáció. Ezért szükség van olyan további fejlesztésekre és olyan ún. új generációs gyógyszerek kifejlesztésére, illetve kombinációkra, amelyek kezelik már a rezisztenciát is. „Így már közeledünk oda, hogy elérjük az 5 évet, mint valamiféle definíciót.” Vagyis hogy kezelés után 5 évig nem újul ki a daganatos megbetegedés.

IRÁNYTŰ A RÁKKEZELÉSBEN

Dr. Peták István kollégáival kifejlesztette az Oncompass Calculatort, egy olyan orvosi, bioinformatikai rendszert, amely egyfajta onkológiai iránytűként összeköti a diagnosztikát a gyógyítással. Az Oncompass Calculator a precíziós onkológia, a molekuláris diagnosztika és az informatika eszközeit használja a személyre szabott kezelési stratégia kiválasztására. Feldolgozza a tudományos szakirodalmat és az egyéb elérhető adatokat, és annak alapján egy szabadalmazott algoritmus segítségével rendszerezi a terápiás lehetőségeket. A szoftver a molekuláris diagnosztika eredménye alapján megkeresi, hogy a világon létezik-e az adott genetikai problémára terápia, és ezt az információt hozzáférhetővé teszi az orvosok számára. „A rendszerünk egy olyan teljes szoftvercsomag, amely a precíziós orvoslás minden feladatát ellátja. Az egyik modul azt keresi ki, hogy mi volt a leghatásosabb és leghatástalanabb terápia olyan betegeknél, akik a legjobban hasonlítanak ahhoz a beteghez, akit kezelni szeretne az orvos. A másik pedig azt számolja ki, hogy melyik az a hatóanyag, amit a legtöbb tudományos evidencia támogat, és melyik az, amit ellenez. Így a kezelőorvos egyből azokat a gyógyszereket látja, amelyeket leginkább érdemes figyelembe vennie, de mindig választhatja a preferencia sorrend szerinti másodikat vagy a harmadikat, ha úgy gondolja, hogy annak kevesebb a mellékhatása, jobban felszívódik, vagy más szempontok miatt előnyösebb lehet a beteg számára. Egy másik modul (Test Calculator) modul azt mutatja meg, hogy milyen további génhibák fordulhatnak elő az adott daganatban, amelyhez terápia kapcsolódna, és amely nem volt vizsgálva. Ezen kívül az orvos elindíthatja a klinikai vizsgálat kalkulátort (Clinical Trial Calculator), ami rögtön kikeresi, hogy van-e olyan vizsgálat, amely a betegnek hatásos gyógykészítményt fejleszti, és hogy az adott beteg megfelel-e a beválasztási és kizárási kritériumoknak. Így nem fordulhat elő, hogy egy már létező lehetőségről nem kap információt a beteg és a kezelőorvosa.”

Az Oncompass Calculator döntéstámogató rendszerrel a beteghez keresik meg a terápiás stratégiát. A kezelés számos döntési pontból áll, hiszen egy célzott gyógyszeres, terápiás kezelést követhet kemoterápia vagy egy műtéti beavatkozás, a daganat specializációjától függően. „A valóságban a molekuláris információt többféleképpen fel lehet használni ahhoz, hogy egy személyre szabott döntés szülessen. Például lehet az is egy döntés, hogy ha olyan génhibákat találunk, amiből feltételezhető, hogy mindenféle gyógyszeres terápiára rezisztens lenne, akkor, hacsak lehet, azonnal megműtjük. De ha azt látjuk, hogy egy gyógyszerre nagy valószínűség szerint nagyon jól reagál a daganat, akkor lehet, hogy érdemes előtte kezelni, hogy zsugorodjon, ezáltal elég legyen egy kisebb műtéti beavatkozás az eltávolításához. Még nem áll rendelkezésre minden génhibára hatékony, célzott gyógyszer. És nagyon fontos az is, hogy elkerüljük a hatástalan kezeléseket. Van arra bizonyíték, hogy a precíziós onkológiai programban, összességében, minden beteg esetében nő annak az esélye, hogy személyre szabottan a legjobb terápiás döntés születik.”

A célzott hatóanyagokból ma körülbelül 50-féle áll rendelkezésre a klinikai gyakorlatban, ami a 609 rákkal kapcsolatba hozható gén közül 50–60-nál jelent megoldást. Azonban több mint 300 hatóanyag fejlesztése történik klinikai vizsgálatokban. Az Oncompass Medicine napi kapcsolatot tart fenn sok hazai és európai klinikai centrummal, ahol a gyógyszerkipróbálásokat végzik.

CSAPATMUNKA

A döntéshozatalban a páciens kezelőorvosát egy ún. onkoteam segíti, amelyben az onkológuson kívül jelen van sebész, patológus és radiotherapeuta is. Magyarországon terápiás javaslatot csak onkoteam adhat.
Az amerikai onkológusok társaságának, az ASCO-nak az ajánlása, hogy az onkoteameket ki kell bővíteni molekuláris onkoteammé úgy, hogy a munkában részt vesznek molekuláris biológusok, genetikus és bioinformatikusok is. „Az viszont nem kivitelezhető, hogy minden egyes onkoteambe ilyen speciális szakembereket vegyenek fel, és képezzenek ki, ezért van egy olyan szolgáltatásunk, amit úgy hívnak, hogy virtuális molekuláris onkoteam. A nálunk dolgozó molekuláris biológusból, bioinformatikusból, molekuláris infobionikusból és genetikusból álló szakembercsoport egyszerűen betelefonál vagy online bejelentkezik az adott onkoteambe, és a döntéstámogató rendszer segítségével közösen egyeztetnek az eredményről. Magyarországon már van is 21 olyan onkológiai központ, akikkel ilyen szoros együttműködésben állunk.”

Miután a beteg mintáját az Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikai laboratóriumában megvizsgálják, annak eredményét a szakértők bioinformatikailag kielemzik, tájékoztatják a kezelőorvost és a helyi onkoteamet a megfelelő molekuláris onkológiai információkról, és egyeztetik a javasolható terápiát. A kezelési javaslat továbbra is nagyon sok onkológiai és sebészi, klinikai szempontra támaszkodik, és ezt csak kiegészíti a molekuláris információ. „Arra van bizonyíték a szakirodalomban, hogy ahol a molekuláris döntéstámogatást beépítik a folyamatba, ott statisztikailag a betegek nagyobb eséllyel kapnak jobb terápiát.”

Mivel a legtájékozottabb kezelőorvos sem képes munka mellett folyamatos önképzésre, és a rendelkezésre álló szakirodalom végigolvasása praxis mellett szinte lehetetlen, így a szakmai eredményekről, elérhető klinikai kísérletekről, áttörést jelentő innovációkról szintén az Oncompass döntéstámogató rendszer nyújt hozzáférést a beteg kezelőorvosa számára. „Ha az adott beteghez még nem volt hasonló, akkor tudunk az evidenciák segítségével, és a tudományos publikációk alapján következtetni arra, hogy mi a legvalószínűbben hatásos kezelés, mit támogat legerősebben a tudományos bizonyíték. Azt kell kikeresnie az orvosnak, hogy az adott génhibával kapcsolatban, az adott betegségben milyen tudományos közlemények léteznek, milyen terápiákat javasolnak. Az az adatbázis, amelyben ezek megtalálhatóak és hozzáférhetőek, jelen pillanatban 24 millió publikációt tartalmaz.”

A szoftveres háttér azért is szükséges, hogy egy ritka mutáció esetében azonnal tájékoztathassák a többi orvost a világon, hogy ne fordulhasson elő, hogy egy sikeres kezelési lehetőség információja nem ér el időben minden olyan orvoshoz, akinek ugyanolyan génhibával rendelkező betege van. Ha pedig a kezelés nem hat, akkor is fontos, hogy ne ismételgessék újra a hatástalan kezelési módot. Így nemzetközi összefogással nagyon gyorsan lehetne megtalálni a terápiát minden molekuláris eltérés esetében.

INFORMATIKA ÉS ORVOSTUDOMÁNY

Az Oncompass Calculator alapját egy speciális algoritmus képezi. A cégben informatikusok dolgoznak a döntéstámogató szoftver továbbfejlesztésén, illetve egy csapat molekuláris biológussal és molekuláris infobionikussal fejlesztik az adatbázist és az algoritmust, ők többségükben a Roska Tamás által a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen létrehozott Információs Technológiai Kar szakán diplomáztak. „Az első egy klasszikus bioinformatikai feladat, amikor megpróbáljuk kiszűrni a valódi jeleket a zajból, és van egy molekuláris infobionikai lépcső, amikor ezt az információt lefordítjuk biológiai, funkcionális és klinikai eredményre. Folyamatosan vadásszuk a jól képzett munkaerőt.

A fizetés mellett tudunk egy nagyon izgalmas projektet is kínálni: aki hozzánk jön, azon a szoftveren dolgozhat, ami egy napon akár segíthet legyőzni a rákot.”

VERSENYBEN A VILÁGGAL ÉS A RÁKKAL

Az Oncompass Calculator első hallásra tengerentúli találmánynak, de legalábbis nyugat-európai újításnak tűnhet. Dr. Peták István szerint a magyar kutatók eredményességéről tanúskodik az Oncompass sikere is – molekuláris biológiában és informatikában nekünk is sikerül elől járnunk. Míg Magyarországon 21 kórházzal állnak kapcsolatban, Antwerpen, Barcelona vagy Köln mellett az USA több onkológiai centruma is élénken érdeklődik a magyar találmány iránt. „Az Egyesült Államokban vagy Ázsiában is labdába rúghatunk, hiszen ezen a területen annyira elől járnunk, hogy mások még csak most ocsúdnak, ilyen szoftverre, ilyen szolgáltatásra nekik is szükségük van.”
Dr. Peták István friss diplomásként maga is az Egyesült Államokban kezdett el dolgozni Fulbright Ösztöndíjasként, úgynevezett O-1-es vízummal („outstanding abilities”, vagyis különleges képességű szakemberi minősítéssel). „Ezen a területen, mint kutatóorvosok, mindig élen jártunk. A világon az első tüdődaganatos beteg, aki molekuláris információ alapján kapott kezelést, megjelent a Journal of Clinical Oncologyban, az amerikai onkológusok lapjában. De több tudományos közleményünk jelent meg, és 2010-ben felkérést kaptunk egy összefoglaló közlemény elkészítésére a területről.”

Lázár-effektus
2003-ban egy 63 éves nőbeteg tüdődaganattal és agyi áttétekkel, kómás állapotban került a diagnosztikai központba. Bár az agyban lévő áttét egyáltalán nem reagált a hagyományos kezelésekre, volt még egy lehetőség, egy úgynevezett célzott daganatterápiás szer, amelynek éppen akkor zajlottak a klinikai vizsgálatai. Ennek köszönhetően eltűntek az agyi áttétek. Ez a történet is azt példázza, hogy a betegek néha még akkor is sikeresen kezelhetőek, ha már nagyon rossz általános állapotban vannak. Ezt a jelenséget nemzetközi szakirodalom elnevezte „Lázár-effektusnak”. (Oncompass Medicine)

A PRECÍZIÓS ORVOSLÁS KÖLTSÉGHATÉKONYABB

Az Oncompass nyújtotta szolgáltatásokat egyelőre magánfinanszírozásban lehet igénybe venni, de az egyszeri konzultáció bárki számára térítésmentesen elérhető. A betegek választhatnak, hogy csak egy-két gén vizsgálatát veszik-e igénybe, ami mindössze 50–100 ezer forintba kerül, vagy egy full programot, aminek az ára eléri az egymillió forintot. Ez 50–60 gén vizsgálatát és 5 éven keresztül nyújtott döntéstámogatást jelent. „A nulladik ponttól szívesen várjuk a betegeket, tehát már a gyanúval is, mivel segítünk megszervezni a gyors kivizsgálást. Azért kell gyorsan dolgozni, hogy a diagnózistól a terápiáig minél kevesebb idő teljen el, és minél kevesebbet tudjanak osztódni a rákos sejtek. Ehhez megszervezzük az egész kivizsgálást, akár egy hét alatt.” Igazán nagy kiadást a gyógyszer-finanszírozás jelent, hiszen az állami támogatásban nem részesülő készítmények több millióba kerülnek, és ezeket hónapokig, vagy akár éveken át kell szedni. „Elindult egy együttműködésünk az NN Biztosítóval, és folyamatosan tárgyalunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel is (korábban Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a szerk.), hogy bizonyos indikációkban fogadja be ezt a szolgáltatást, lehetővé téve a precíziós orvosi ellátást.”

A már forgalomban lévő, finanszírozott gyógyszerek költséghatékonyságát is növelni lehet olyan molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal, amelyek előre jelezhetik, kinél nem lesz hatásos a kezelés, és nem lesz szükség gyógyszerekre.
„Annyira felgyorsult a precíziós orvoslás fejlődése, hogy fontos, hogy rugalmasság legyen a rendszerben.

A precíziós orvoslással és a mi segítségünkkel lehet csökkenteni a költségeket, mert előre tudjuk jelezni, hogy ki az, akinek egy bizonyos kezelés felesleges, mert hatástalan lesz.

A klinikai vizsgálatok pedig teljesen ingyenesek, hiszen minden, a vizsgálattal kapcsolatos költséget a tesztelt hatóanyag gyártója fizet.

A NINCS IS ÉLETMENTŐ LEHET

„Az az információ, hogy mit ne adjunk, ugyanolyan értékes, mint az, hogy mit adjunk. És ilyen szempontból nincs felesleges vagy sikertelen vizsgálat, hiszen ha tudjuk, hogy miben nincs mutáció, az sokkal fontosabb, mint az, ha nem tudjuk, hogy lehet-e benne mutáció.” Az Oncompass Calculator sem képes megoldást találni minden egyes betegnek, így azt tudják megígérni a hozzájuk fordulóknak, hogy segítenek megtalálni, létezik-e jelen pillanatban gyógymód a betegségükre. Hiszen fontos, hogy senki se kapjon olyan célzott kezelést, amely valójában hatástalan.

„Ha nem kap a beteg hatástalan kezelést, már meg tudjuk hosszabbítani az életét.

Ahogy megy előre a kezelés, úgy többször is van terápiás döntés. Minden egyes terápiás döntési pontban újra kutatjuk, hogy a következő vonalban van-e már célzott gyógyszer, vagy jobban jár a nem célzott gyógyszerrel.”

Bár a koncepció és a tudományos cél az az, hogy minden génhibára legyen egy célzott gyógyszer, jelenleg szolgáltatóként azt tudják megígérni, hogy minden betegnek megadják a program kínálta meglévő támogatást. „Az a feladatunk, hogy mindent megtegyünk azért, hogy felgyorsítsuk ezt a folyamatot, amivel összekapcsoljuk a molekuláris altípusokat a megfelelő célzott kezeléssel, hogy igaza legyen a mérnök apukának abban, hogy már rendelkezésre állnak azok a gyógyszerek, amivel meg lehet gyógyítani a betegeket, csak még nem tudjuk, hogy kinél melyiket kell használni.”

Évente 15 millió rákos megbetegedést regisztrálnak a világban, így belátható időn belül gyakorlatilag minden mutáció, illetve minden azoknak megfelelő kezelés ismert lenne, ha létrejönne egy egységes molekuláris genetikai adatbázis.

„Vannak már olyan eseteink, amelyekkel tényleg csodálatos áttöréseket érünk el. Persze nem minden betegnél tudjuk még megtenni, de tény, hogy vannak olyan betegek, akiknél kimutatjuk a génhibát, és tudunk rá megfelelő célzott gyógyszert adni, ez pedig bizonyítja, hogy a koncepció működik. A rákkutatás jelenlegi feladata, hogy minden egyes mutációhoz megtalálja azt a gyógyszert vagy gyógyszer-kombinációt, ami hatásos lehet.”

Ma már a vérből is kimutathatóak a ráksejtek, és azok genetikai örökítőanyaga is. A ráksejteket nemcsak a felgyorsult szaporodás, hanem magasabb sejtpusztulási arány is jellemzi, a széteső daganatsejtekből pedig azok örökítőanyaga (DNS) bekerül a vérkeringésbe. Ez régóta ismert tény a rákkutatók körében, azonban mostanra fejlődött a technológia annyit, hogy a keringő tumor-DNS kimutatásával érdemi információkat szerezzenek magáról a tumorról, annak kiterjedtségéről és molekuláris genetikai jellemzőiről is. (Oncompass Medicine)

„Én azt látom, hogy valójában nincs választási lehetőségünk. Nincs olyan opció, hogy feladjuk. 10 éve még csak egy-két gén kimutatására és célzott kezelésére volt lehetőségünk. Ma már rutinszerűen végzünk 50, 500 vagy akár teljes génkészlet vizsgálatokat (15 ezer gén). Már több mint 50 célzott gyógyszerünk van, és több mint 300 van már klinikai vizsgálatokban. Még mindig messze vagyunk attól, hogy mind a 609 rákgénre legyen gyógyszerünk, de a fejlődés rendkívül gyors.

Az alapító kutatorvosok és az Oncompass munkatársainak a missziója, hogy minden tudományos lehetőséghez hozzáférjenek ma a betegek. Nem fordulhat elő, hogy a világban már létezik jobb diagnosztikai vagy terápiás lehetőség, de az információ nem jut el időben a beteghez, illetve a beteg kezelőorvosához. : Patients deserve the benefit of science today!, vagyis a betegeknek joguk van ma hozzáférni a tudomány adta lehetőségekhez, hiszen erre esküdtünk föl orvosként.”

Dr. Peták István 1971-ben született Szolnokon. 1995-ben általános orvosi diplomát, 2000-ben PhD fokozatot szerzett a Semmelweis Egyetemen. 1997-ben DAAD Ösztöndíjas (Aachen, Németország). 1998-tól 2002-ig Fulbright Ösztöndíjas kutató (Memphis, Egyesült Államok). 2002-ben Magyary Zoltán Ösztöndíjjal tért haza. 2004-től 2010-ig a Semmelweis Egyetem I. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének, majd 2010-től az MTA Patobiokémiai munkacsoportjának tudományos főmunkatársa. 2005-től 2015-ig a Racionális Hatóanyagtervező Laboratórium Kooperációs Kutatóközpont tudományos igazgatója. 2006-tól a Magyar Biotechnológiai Szövetség tudományos és bioetikai szakbizottságának elnöke. 2003-ban társalapítója a KPS Orvosi Biotechnológiai Kft-nek. 2012-től a KPS Diagnosztika Zrt. tudományos igazgatója. 2016-tól Oncompass Medicine Zrt. vezérigazgatója. Kutatási területe a célzott daganatellenes gyógyszerek hatásmechanizmusának vizsgálata, a személyre szabott alkalmazásukhoz szükséges molekuláris diagnosztikai módszerek, és azok bioinformatikai fejlesztése. Több mint 60 tudományos közlemény, többek között Nature Reviews Drug Discovery szerzője. Munkája úttörő módon hozzájárult a molekuláris orvostudományi kutatások gyakorlati hasznosításához a daganatos betegek személyre szabott kezelésében. Ennek elismeréséül 2012-ben Gábor Dénes-díjban részesült. 2016 januárjában a Szilícium-völgyben, a személyre szabott orvoslás világkonferenciáján (Mountain View, PMWC 2016) mutatta be a munkatársaival kifejlesztett, az interneten szabadon elérhető informatikai rendszerét, aminek segítségével kiválasztható a daganatos betegek számára a leghatékonyabb személyre szabott célzott kezelés.

Fotó: Kiss András

Előző cikk

EGY CSALÁD AZ EGYEDI MINŐSÉG SZOLGÁLATÁBAN – A ROSENSTEIN VENDÉGLŐ

Következő cikk

"A NÉV NEM AZ ÉN ÉRDEMEM” – KARINTHY MÁRTON HAGYOMÁNYRÓL, SZÍNHÁZRÓL, SZEMBENÉZÉSRŐL