Magyarország első közösségi irodájában, a hazai loft építészet egyedi példájaként kialakított Loffice Paulay Ede utcai székhelyén jártunk, hogy interjút készítsünk a Klementz testvérpárral, akik nemzetközi inspirációkból és tapasztalatokból tanulva, az elsők között indították el Budapest talán legnépszerűbb és legimpozánsabb coworking irodáját, amely mára már hálózattá alakult. Kettejük közül most Kata viszi az irodák működtetését, mert testvére, Panni kisbabát vár, így vele beszélgettünk a coworking irodák megalakulásáról, szolgáltatásaikról, programjaikról, a közösség kialakulásának és az együtt gondolkodás fontosságáról.

A Loffice volt az első közösségi iroda Magyarországon. Hogyan született az ötlet?
Olvastuk Brad Neuberg, a Google egyik sztárprogramozójának kiáltványát, akinek az az ötlete született, hogy alapít magának egy közösségi irodát. Ez akkor még a 9 to 5 elnevezést kapta, mert reggel 9-től délután 5-ig lehetett bejárni, és költséghatékonysági okokból úgy gondolta, befogad néhány embert a saját irodájába. Kezdetben nem a kooperációt helyezte előtérbe, de egy év után, egy nagyobb iroda megnyitását követően már ez is központi szerepet kapott. A világgal megosztott kiáltványában azt kérte, hogy „lopjátok el az ötletemet”, úgyhogy mi ez alapján cselekedtünk testvéremmel és alapítótársammal, Pannival. Utánanéztünk annak, hogy léteznek-e már hasonló jellegű irodák, és találtunk is párat a tengerentúlon: Amerikában, San Franciscóban alakultak az első ilyen jellegű vállalkozói bázisok. Megnéztük, hogyan működnek, mennyire sikeresek és ezt követően nyitottuk meg az első Loffice-t. Ekkor még csak 75 coworking tér létezett a világon, miközben ma már 14 ezerre rúg a számuk.

Mi volt a koncepciótok? Milyen tapasztalatokat építettetek be az első irodátok megalapításába?
A közösségi szemléletet tartottuk a legfontosabbnak, ezért is próbáltunk közösségi asztalokat kialakítani, egymáshoz fizikailag is közelebb hozni az embereket, hogy a kooperáció, az egymással való közös gondolkodás, a tudástranszfer érvényesüljön a térben. Az első eseményeink is általában közösségi rendezvények voltak, ahol az emberek kötetlenül tudtak egymással beszélgetni, eszmét cserélni. Emellett a technikai infrastruktúrát is igyekeztünk professzionális módon kialakítani, azért, hogy a funkcionalitás is hangsúlyt kapjon, és hogy megadjunk minden eszközt a dolgozók gördülékeny munkájához. Van egy üdvözlő csomagunk, amely tartalmazza az egész iroda működési mechanizmusát, illetve a belső csoportokhoz történő csatlakozást, így az új coworkerek minden eseményünkről megkapják az aktuális információt, a külföldi coworkereink számára pedig egy külön expat csomagot állítottunk össze, így ők is komfortosan érezhetik magukat, és gyorsabban be tudnak illeszkedni.

 

Milyen szempontokat vettetek figyelembe a terek kialakításánál? Mit takar a Loffice elnevezés?
Ez az ingatlan régen a Zeneakadémia kottanyomdájaként működött, egy loft épület, az iroda is innen kapta az elnevezését. 2007-ben kezdtük el felújítani, és 2009. január 1-jén nyitottunk meg. A tervezésnél egy transzparens, átlátható, a kreatív energiák áramlásának szabad utat engedő teret igyekeztünk létrehozni, ahol folyamatosan változnak az olyan képzőművészeti alkotások a falakon, mint például Esterházy Marcell, Murányi Kristóf, Szabó Gábor vagy Mészáros László munkái. Sok az újrahasznosított bútor, például ebben a tárgyalóteremben, ahol most vagyunk, az asztal a Rákóczi téri irodánk – ami azelőtt egy műanyag-feldolgozó üzem volt – tetőgerendájából készült. Ám rengeteg egyéb újrahasznosított elem található még a terekben. Nagyon nagy figyelmet fordítunk a zöld, környezetkímélő megoldásokra, hiszen mi magunk is zöld ház vagyunk, gázfelhasználás nem történik az épületben, a levegő és a víz energiáját hasznosítva hűtjük és fűtjük az ingatlant. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, vannak kerékpártárolóink és zuhanyzóink. Ezt az egész szemléletet szeretnénk a coworkereink számára is közvetíteni.

Egyéni vállalkozóknak, startupoknak és nagyobb cégeknek is biztosítotok teret? Milyen szolgáltatásaitok vannak?
A kis cégek első körben általában a munkaállomásainkat használják. A rendszer úgy működik, hogy egy 1-2 fős startup bérel magának 1-2 coworking munkaállomást, meghatározva a csomag terjedelmét, flexibilisen egy-, kettő-, három- vagy négyhetes csomag vásárlására is lehetősége van, és úgynevezett „pay-per-use” alapon annyit fizet, amennyit a térben tölt. A legmagasabb havi csomagunk árra 44 ezer forint plusz áfa, éjjel-nappali bejárást és hozzáférést biztosítva. Célunk az, hogy az adott vállalkozó a közösségét megtartva tudjon bővülni, fejlődni. Ezért is nyitottunk az első irodánk után másik kettőt, ahol kisebb-nagyobb stúdió irodákat alakítottunk ki a startupok és a vállalkozók számára. A legkisebb bérelhető felület a munkaállomás, emellett vannak még 10–250 négyzetméter területű stúdió irodáink. Egy részét mi rendezzük be, a többit a bérlőkre bízzuk, de ebben is igyekszünk segíteni. Most kezdtünk egy nagyobb ingatlanbefektetési projektbe a VIII. kerületben, ahol már megkaptuk az építkezési engedélyt. Egy nagy, 2000 négyzetméteres iroda épül, ahol a vállalkozást segítő programjainknak is teret adunk. Portfóliónkat is centralizáljuk egyben, mert szeretnénk, ha két nagyobb bázison lennénk hangsúlyosabban jelen a városban. A Salétrom utcai műanyag-feldolgozó üzem mellett fog felépülni ez az ingatlan, és reméljük, hogy tavasszal el tudjuk kezdeni az építkezést.

Mekkora a befogadóképességetek? Van még szabad kapacitásotok?
A coworking irodánkban általában van még szabad helyünk, a stúdió irodáinkban azonban jelenleg nincs szabad kapacitásunk, ám ez napról napra változik. Áprilistól lesz ismét szabad terünk, mert a Munkácsy Mihály utcában alakítunk ki egy új, 200 négyzetméteres irodát. Ezt még az épülő projekt előtt kezdtük el kialakítani. A magyarországi irodáinkban jelenleg több száz ember fordul meg nap mint nap. Mivel a startupok jellemzően nagyon gyorsan növekednek, a kisebb irodáinkból néhányan már fél év után továbbmennek, mert nagyobbak lesznek, és mi már nem tudjuk biztosítani a növekedésükhöz szükséges keretfeltételeket. Ezért is építjük most a VIII. kerületi ingatlant. Egyébként az egész városban nagyon nagy irodahiány van. 2019 végéig körülbelül 500 ezer négyzetméternyi irodaterület épül fel az országban. A gazdaság fellendülőben, de az irodapiac nem tud ilyen gyorsan reagálni az igényekre.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin UTÓDOK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!