Új munka, új befektető, új vevő, új üzleti partner és új élmények – mindezekhez hozzájuthattak azok a résztvevők, akik ellátogattak az idei Startup Safari programjaira. Az eseményt a hazai ökoszisztémában az egyik legváltozatosabb szakmai támogatói kezdeményezésként tartják számon.

A siker kulcsa az oktatásban rejlik

Az idén negyedik alkalommal megszervezett Startup Safari 100 helyszínén közel 300 program várta az érdeklődőket. Kovács Péter alapító ügyvezető szerint ez annak is a jele, hogy nagy a hiány azokból a lehetőségekből, ahol kapcsolatot teremthetnek, illetve tapasztalathoz és erőforrásokhoz juthatnak a startupok. Emellett a magyar rendezvény népszerűsége a vállalkozó szellemű és érdeklődő startupoknak is köszönhető, valamint azoknak a partneri nagyvállalatoknak – például a Bosch, a KPMG, az SAP vagy a T-Systems közreműködésének –, amelyek többek közt tematikus látogatói utak támogatóiként gondoskodnak az aktuális, változatos és értékes programokról.
A Startup Safari beharangozásakor Kölkedi Krisztián, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal stratégiai tanácsadója elmondta, a magyar startup-ökoszisztéma támogatói oldalán az államnak is helye kell hogy legyen. „Óriási félreértés azt állítani, hogy nincs helye az államnak, és élénk startupszférájuk miatt hivatkozni Izrael, Észtország vagy az USA példájára, hiszen ezekben az országokban is jelen van az állam akár a megrendelői oldalon, akár a környezeti feltételek biztosításában.” Somogyi Zsolt, a magáncégek szabad parkolóhelyeinek alkalmi bérbeadását applikáció útján lebonyolító Parkl alapítója is kiemelte, hogy utólag visszatekintve úgy látja, saját képességeik mellett a networking útján megszerezhető tapasztalatokra, partnerekre, erőforrásokra is érdemes lett volna támaszkodniuk, még akkor is, ha abban az elkényeztetett helyzetben voltak, hogy financiálisan belátható időre biztosítva volt a működésük.

Galácz Ábel, a Lead Ventures vezérigazgatója a kockázati tőkés oldal képviseletében elmondta, hogy változatos szolgáltatásokkal igyekeznek támogatni a startupokat az érvényesülésben, ugyanakkor fontos, hogy az alapvető vállalkozói készségeket akár már középiskolai vagy egyetemi éveik alatt megszerezzék a későbbi alapítók. Kölkedi Krisztián jelezte, hogy az NKFIH dolgozik egy olyan terven, amely a közép- és felsőoktatási intézményeket hozza helyzetbe, hogy támogatáshoz jussanak, ha helyi ökoszisztémát, vállalkozóbarát környezetet és tudásmegosztási modelleket alakítanak ki a startupok ösztönzésére. A startupok sikerének kulcsa leginkább az oktatásban rejlik, hogy az onnan kikerülőket már ne kelljen edukációs programokkal külön felkészíteni a vállalkozói létre. A Startup Safari szervezői ezért is határozták el, hogy idén országszerte több városból mintegy 250 általános és középiskolai diákot ingyen bejuttatnak a Startup Safari eseményeire.

Közösségi irodák a startupok sikerességéért

Az eseményen több coworking iroda is részt vett olyan programokkal, előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, amelyek több területen is hasznos tanácsokat adhatnak a kezdő vállalkozóknak vagy a szabadúszóknak. A Millenáris Startup Campuson Kenyeres András üzleti tanácsadó mutatott rá arra, hogy mi alapján hozzunk meg fontosabb döntéseket, mire mondjunk igent vagy éppen nemet, hogyan priorizáljunk. A startuppereknek szintén a Campuson lehetőségük volt ötleteiket tapasztalt szakértőkkel átbeszélni, akár növekedés, akár tőkebefektetés a következő céljuk. A mentorok az AbilityMatrix tanácsadó cég alapítói és senior szakemberei voltak.
A Loffice-ban olyan kérdéseket is feszegettek egy kerekasztal-beszélgetés során, hogy hogyan válhat valakiből digitális nomád. Hogyan élnek meg a youtuberek abból, amit csinálnak? Mikor lesz az énmárkaépítés iskolai tantárgy? Szakértők beszélgettek arról, hogy milyen irányba változnak a munkavégzés formái a következő öt évben, és hogy honnan dolgoznak szívesen a jövő munkavállalói.

 

Egy másik előadás keretében Szijj András filmproducer, videostratégiai tervező, mentor arról beszélt, hogy mi a jelentőségük és jövőjük a videós tartalmaknak, miért fontos azok használata, főként a személyes márkára épülő vállalkozásoknak. Szabó Eszter, a Nők/Üzlet/Angyalok egyesület alapítója arról tartott előadást, hogyan érhetik el a nők, hogy üzletasszonyként leülhessenek ahhoz az asztalhoz, amelynél a koedukált üzleti angyalbefektetők által mozgósított pénz hasznosulhat a jövő cégeiben. Amellett, hogy a pénz, a kulturális és a kapcsolati tőke milyen formában érhető el ma Magyarországon, azt is megvizsgálták, hogy milyen opciók vannak arra, hogy több nő váljon üzleti döntéshozóvá, befektetővé, vagy akár egy nemzetközi piacra lövő startup alapítójává.
A női vállalkozókkal a Photon online platform is foglalkozott a Kaptár közösségi irodában. A kerekasztal-beszélgetésük alatt négy női vállalkozó mesélt arról, hogy nap mint nap milyen sztereotípiákkal kell szembesülniük, és ez hogyan hat a cégükre. Szerintük megfelelő hozzáállással és értékrenddel ezek a beállt normák lassan felengednek. Szintén a Kaptár adott helyet Golda Bence CTO előadásának, aki arról beszélt, hogyan lesz egy projekt eredményéből termék. Előadásában összefoglalta a termékfejlesztéshez vezető út leghasznosabb gondolatait, bemutatta azokat a buktatókat, amelyeket a saját bőrükön tapasztaltak meg. Továbbá kitért a szállító-megrendelő viszonyból levont tapasztalataikra és ezek termékfejlesztést befolyásoló hatásaira is.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin BOHÓCOK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!