Home»Cross»A Theranos bukása

A Theranos bukása

1
Shares
Pinterest Google+

A 800 embert foglalkoztató cég, a Theranos értékét 10 milliárd dollárra becsülték 2014-ben. Négy évvel később egyenlő lett a nullával. A világ és a befektetők tudatos félrevezetése vagy a realitás teljes elvesztése állt a háttérben? Az esetet feldolgozó, az HBO GO-n nemrég megjelent dokumentumfilm, A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben címmel arra keresi a választ, hogyan lehetett megalapozatlan tényekre, csupán üres ígéretekre építeni egy ekkora vállalkozást. Hogyan nyerhette el a 19 éves alapító, Elizabeth Holmes a befolyásos vezetők bizalmát? A végsőkig hitt a „világmegváltó küldetésben”, vagy csupán egy dollármilliárdos sikkasztás volt a Theranos-ügy?

Fiatal forradalmár az egészségügyben

Elizabeth Holmes 19 éves korában, 2003-ban alapította meg a Theranos nevű céget azzal a céllal, hogy kidolgozzon egy új technológiát, amelynek segítségével egy csepp, ujjbegyből vett vérből rendkívül gyorsan el lehet készíteni egy olyan laborleletet, amely tartalmazza és megmutatja a legfontosabb egészségügyi adatokat. A módszer az orvosi vérvétel procedúráját helyettesítette. Holmes azt ígérte, hogy áttörést érnek el a betegségek korai diagnosztizálásában, mivel az általuk kifejlesztett vérvizsgálat olcsó, gyors és hatékony, ráadásul senkinek sem kell átélnie a hagyományos vérvétel fájdalmát.
Forradalmat kiáltott, ami alapjaiban rengeti meg az orvosi kezelést. Meg kellett dönteni a laboripart. Két domináns cég volt a piacon: a Quest és a LabCorp, amelyek valamivel több, mint ezerféle vérvizsgálatot el tudtak végezni, így nehéz volt szembeszállni velük. Aztán jött Elizabeth Holmes és a „dobozba zárt laboratórium”, az Edison. Találmányával arra is rámutatott, hogy a legtöbben évente egyszer megyünk vizsgálatra, vagyis csak pillanatképeket kapunk az állapotunkról, de ha minden hónapban megcsinálnánk az analíziseket, akkor pillanatnyi állóképek helyett már egy egész filmünk lenne az egészségünkről. „Több képkockát látunk, és kirajzolódik a kontextus, amelyből meg lehet jósolni, hogy merre tartunk. Követni lehet a laboradatok változásait, és érteni lehet, hogy ez klinikailag miért fontos. Sokkal hasznosabban lehetne felhasználni az adatokat” – nyilatkozta több alkalommal. Olyan világot vizionált, amelyben bárki hozzáférhet az egészségügyi adataihoz, mielőtt még késő lenne. „Ebben a világban senkinek sem kell idő előtt elbúcsúznia.” Vagyis időben kezelhetők lennének a rákos és daganatos megbetegedések is, nem úgy, mint a több előadásában is emlegetett nagybátyjánál, akit nagyon szeretett, és aki bőrrákban hunyt el.

Befektetői bizalom – megalapozatlanul

Elizabeth Holmes 2003-ban Palo Altóban alapította meg a cégét, a Theranos azonban nagyon kevés adatot és tudnivalót hozott nyilvánosságra az új teszt lényegéről, és nem osztotta meg sem a befektetőkkel, sem az orvosokkal a vizsgálathoz használt Edison gép paramétereit. A startup ennek ellenére ígéretes jövő előtt állt, igazgatótanácsába még olyan nagy neveket is be tudott csábítani, mint a korábbi honvédelmi miniszter, James Mattis és két volt külügyminiszter, George Shultz és Henry Kissinger, aki így vélekedett az alapítóról: „Kiváló üzletasszony. Szinte már földöntúli jelenség. Mint valami szerzetesrend tagja.” Hatalommal bíró, idősebb férfiakkal vette körül magát, akik hagyták magukat elvarázsolni. „Az volt a feladat, hogy 19 évesen meggyőzzek másokat, hogy tudom, mit csinálok, és hogy sikerülni fog” – nyilatkozta Elizabeth Holmes egy korábbi interjúban. Úgy gyűjtött össze 100 milliókat befektetőktől, hogy azok semmilyen pénzügyi kimutatást nem néztek meg, hanem zsigerből cselekedtek. Nem a tényekre támaszkodtak, csak hittek az ötlet megvalósulásában. Holmes technológiai újításában bízott az Apple egyik régi vezetője, Avadis Tevanian, az Oracle alapítója, Larry Ellison és az Oracle első befektetőinek egyike, Donald Lucas is. Tisztességesnek gondolták Elizabethet anélkül, hogy feltevésüket bármilyen konkrétumra alapozhatták volna. Elhitték neki, hogy az üzlet és az orvoslás a vérében van. „21 éves volt, nem volt semmi üzleti háttere, de a dédapja vállalkozó volt. Majd kiderült, hogy a helybéli kórházat a nagy-nagybátyjáról nevezték el, aki orvoslással foglalkozott, szóval megvolt mindkét szál, ami szükséges volt a bizalom kiépítéséhez” – nyilatkozta Donald Lucas A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben címűdokumentumfilmben.

A Theranosba fektetett bizalmat a média is erősítette, amelynek kiváló alapanyag volt a semmiből felépült sikersztori: egy 19 éves nő otthagyja az egyetemet, és felépít egy 9 milliárd dolláros feltalálócéget. Ő volt a férfiak uralta Szilícium-völgy női igazgatója, aki olyan céget alapított, amely valós társadalmi hasznot hozhat. Roger Parloff, a Fortune amerikai magazin újságírója a dokumentumfilmben rámutatott, hogy Holmes „amikor a küldetésről, az üzletről beszélt, nagyon koncentráltan, átéléssel tette, még a hangját is mélyebbre vitte, és soha nem pislogott az interjúk vagy megbeszélések alatt. Minden a fejében volt, nem volt kérdés, ami meglepte volna. Idealista hatást keltett”. Az alapító gyakran nyilatkozta, hogy a Theranos a férje. Tudatosan felépített egy karaktert, akiben bízni lehet: a példaképét, Steve Jobsot utánozva mindig feketébe öltözött, volt egy szekrénye tele egyforma ruhákkal, hogy mindennap ugyanazt vegye fel, „ne kelljen ezen gondolkodnia” (Steve Jobs is mindig így nyilatkozott), hogy csak a Theranosra fókuszálhasson. Gyakori résztvevője volt konferenciáknak, rendszeresen tartott inspiráló előadásokat és beszédeket komoly múltú üzleti rendezvényeken. Ikonná nőtte ki magát.

„Fake it, till you make it”

A Szilícium-völgybe beköltöző, 800 embert foglalkoztató cég értékét 10 milliárd dollárra becsülték 2014-ben. Négy évvel később azonban csalás miatt vádat emeltek Holmes és volt operatív igazgatója, Ramesh Balwani ellen, kétrendbeli összeesküvés és kilencrendbeli csalás miatt. A vádirat szerint a startup két vezetője elsikkasztotta a befektetők pénzét, politikai döntéshozókat és orvosokat vezetett félre szándékosan, valamint becsapta a vevőkörét is. A dokumentumfilm feszegeti azt a kérdést is, hogy talán nem ilyen egyszerű a történet, könnyen lehet, hogy Elizabeth Holmes elveszett a megvalósíthatóság és a fantáziavilág határán.
„Jóval többet tanulunk a kudarcokból, mint a sikerekből. A terméknek az Edison fedőnevet adtuk, mert feltételeztük, hogy tízezerszer vallunk kudarcot, mielőtt tízezer-egyedikre működni fog. És így is lett” – mondta egy előadásán a cégalapító, miután már több szkeptikus támadta.

Joggal mondhatjuk, hogy minden találmány a képzelet szüleménye. Ez jelenthet teremtést és megtévesztést is. A legnagyobb feltaláló, Thomas Alva Edison mindkettőhöz értett. A fonográf, az elektromos izzó és a látható világ jut eszünkbe róla, hiszen munkatársaival ők forgatták az első filmet. Több mint 200 szabadalmat adott be a telegráftól a vákuumpumpán át az elektromos autóig, de gyakran ígért olyat, amit nem tudott megvalósítani. 1878-ban a New York Sun megírta azt a kijelentését, hogy sikerült megoldania az izzólámpa rejtélyét. Ám ez nem volt igaz, az izzószálak megolvadtak. Amikor a tudósítók és a befektetők látni akarták, átejtette őket (akárcsak Holmes a befektetőket a laborvizsgálattal). A riporterek szimpátiáját céges részvénycsomagokkal nyerte el. Négy éven át színlelte, hogy a találmány készen áll, pedig sokszor csak kínlódott. Már majdnem elfogyott a pénze és a hitele is, amikor végre megtalálta a tartós izzószálat. Ő volt az első üzletember, aki először csinálta meg, amit a Szilícium-völgyben szoktak: „Fake it, till you make it! (Amíg nem megy, színlelj!)”.
Több mint 100 évvel később Elizabeth Holmes saját ambiciózus karrierjét erről a nagy feltalálóról mintázta, és róla nevezte el saját varázsgépét is.

A sikersztori egészen addig tartott, míg a The Wall Street Journal oknyomozó újságírói 2016-ban ki nem derítették, hogy a Theranos-tesztek egyáltalán nem pontosak, és a vállalat a vizsgálatokhoz tulajdonképpen régi, rutinteszteknél alkalmazott berendezéseket használt. Ennek következtében – a pontatlanságok és félrediagnosztizálások miatt – a cég kifejezetten veszélybe sodorta a tesztjeit használó páciensek egészségét. Az Edisonnal csak tizenötféle vértesztet végeztek el, miközben a reklámban kétszázat ígértek. A többi mérést hagyományos vérelemző készülékekkel, köztük Siemens gépekkel készítették el, és egyes mintákat hígítani kellett a megfelelő mennyiség eléréséhez, ami jelentősen rontotta a mérések pontosságát. A befektetőknek a cégnél tett látogatásukkor levették az ujjukból az egy csepp vérmintát, amelyet előttük behelyeztek a doboznyi méretű minilaboratóriumba, az Edisonba, majd amíg körbevezették őket, addig az alagsorban felállított, hagyományos készülékeken elvégezték az analízist, így az eredmények viszonylag pontos képet mutattak; ezeket távozáskor át is adták az érintetteknek. Később ugyanezt a gyakorlatot vitték át és alkalmazták a lakossági vizsgálatoknál is.
Mindennek ellenére a Theranos ügyvédei kímélet nélkül, ha kellett, fenyegetve, félelmet keltve hallgattatták el azokat, akik kritizálták a céget. A startup tevékenységét, kísérleteinek, fejlesztéseinek tényleges eredményeit homály fedte, a komolyabb kérdéseket rendre „üzleti titokra” hivatkozva ütötték el. A vállalat egyes részlegei teljesen izoláltan működtek, a mérnököknek, fejlesztőknek tilos volt egymással beszélniük, így Holmeson kívül legfeljebb egy vagy két bizalmas tudhatta, pontosan mi folyik a cégen belül. „Keveset árultak el arról, mit csinálnak. Az egy csepp vér ideáját elmondták, meg hogy orvosi elemzést végeznek, de azt már nem, hogyan működik és milyen technológiát használ a gép, csak annyit közöltek, hogy egy árucikken fogok dolgozni. Ez azért elég homályos” – emlékezik vissza a Theranos állásinterjújára a dokumentumfilmben nyilatkozó Dave Philippides mérnök. Elizabeth mindig csak annyit mondott: „Nem hisszük, hogy bármit el kéne magyaráznunk a versenytársaknak”.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin BOHÓCOK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Ötletek és tanácsok startuppereknek – Startup Safari Budapesten

Következő cikk

Új befektetési lehetőség: hamarosan startol a Nemzeti Kötvény