Turcsán Tamás Péter tíz éve építi a hazai startupvilágot, és most megjelent az első szakkönyve Az elveszett recept címmel. A szerző eloszlat sok félreértést, tévhitet és csalfa reményt a startupról gondolkodókban, miközben személyes tapasztalatain keresztül igyekszik rávilágítani az ötletek megvalósításának lehetőségeire. 

„Érdemes a biztonságot elcserélni a szabadságra?”

Turcsán Tamás Pétert éveken át különböző szaklapok újságírójaként és szerkesztőként ismerhettük, később a figyelme egyre inkább a startupvilág felé fordult. Már az egyetem kapuján kilépve három társával megalapította a fiatal célközönségű számítástechnikai magazint, a Gurut (a mai PC Guru), amelyet befektetők hiányában floppylemezen jelentettek meg 1991-ben. Ma pedig már közel harmincéves vállalkozói múlttal segíti a fiatal tehetségeket projektjeik megvalósításában. Szerinte erős csapatmunkával és okos tervezéssel világsikert lehet kovácsolni. Az elveszett recept egyediségét az adja, hogy a szerző a startupvilág szereplőjeként belülről láttatja, mit érez egy ötletgazda, miért szükséges egy megvalósító csapat, milyen képességeket kell birtokolniuk nekik és a csapattársaiknak egy sikeres vállalkozás elindításához és a sikeres stratégiák kidolgozásához.

„A siker leginkább a befektetett energia és munka mennyiségén, a csapat és az alapítók képességein, a piac érettségén és a megfelelő időzítésen múlik”

– vallja Turcsán Tamás, miután rengeteg startuppal dolgozott együtt az utóbbi évtizedben. Szerinte gyakran egy tévedés is rádöbbenthet a későbbi valódi megoldásra, és sok döntési helyzetben nem egyértelmű, hogy melyik a helyes lépés. A szerző figyelmeztet arra, hogy mielőtt bárki belevágna ötlete megvalósításába, számoljon a lehetséges bukással is, és tegye fel magának azt a kérdést, hogy érdemes-e a biztonságot felcserélnie a szabadságra. A startupos működés a viszonylagos rugalmassága mellett ugyanis sok lemondással, rengeteg munkával és még több felelősséggel jár.

Valós problémára valós válasz

Annak ellenére, hogy száz meg száz ötlet születik naponta, rengeteg globális problémára még egyáltalán nem talált megoldást az emberiség. Turcsán Tamás rámutat arra, hogy az ötletek nagy része nem hatalmas, világmegváltó újdonság, hanem egy már meglévő üzleti megoldás, technológia továbbfejlesztése. Az ötletek többsége a nélkül merül fel, hogy konkrét üzleti logikát is megálmodna hozzá az ötletgazda. Milliószámra gyártja az emberi elme a megvalósítható és használhatatlan ötleteket, de egy startup

„csak akkor lehet sikeres, ha valós problémára valós választ tud adni, és sokak igényét és érdeklődését tudja megragadni”

– idézi a szerző a könyvében Rubik Ernőt.
Számtalan helyen leírták vagy elmondták már a startupszférában, hogy az ötlet önmagában semmit sem ér. Turcsán Tamás inkább úgy látja, hogy „az ötlet a megvalósítás folyamán értékelődik fel”, addig viszont rengeteg szűrőn kell átmennie. Mivel az ötletgazda elfogult önmagával szemben, fontos, hogy validálja az ötletét. A probléma azonosítása ugyanis nem elegendő, a lényeg, hogy a megoldás valóban választ adjon a felhasználókban felmerült kérdésekre. Az ötletet pedig a legjobb közvetlenül a célközönségen tesztelni. „A fejlődés egyik lépése, hogy megérted, mi a különbség a hit és a ragaszkodás között” – írja a szerző, aki már sokszor látott hasztalan saját ötletükbe kapaszkodó ötletgazdákat, ezért a validálást mindig függetlenekre kell bízni, nem családtagokra vagy ismerősökre. Sokan félnek elmesélni ötleteket másoknak, mert attól tartanak, hogy ellopják tőlük. Turcsány Tamás szerint ez egy tévképzet, mert a megvalósításához elengedhetetlen a szerelem.

De mi is a startupszerelem?

A világ hatalmas fejlődésen megy át, és hiába a fejlett technológia, egyre nagyobb problémákkal nézünk farkasszemet. A klímaváltozás, a környezetszennyezés, a túlnépesedés, az energiaéhség számtalan nyomasztó kérdést vet fel. „Ideje lenne megoldásokat találni olyan kérdésekre, amelyek már közvetlenül a jövőnket fenyegetik” – mondja Turcsán. Megváltoznak a szokásaink, az energiaforrásaink, és minden ilyen jelentős változás mögött minimum egy-egy ötlet áll. A szerző a szerelemmel hasonlítja össze egy startupalapító ötletéhez való viszonyulását. „A saját ötletükbe szerelmes ötletgazdák legtöbbje sokkal többnek látja az ötletét, mint amennyit az a valóságban, mások által reálisabban értékelve ér.” A legtöbb startup emiatt vérzik el. Ha sikeresen átmegy a validáláson, külső értékelések begyűjtésén, a megvalósítás esélyeit jelentősen befolyásolhatja az időzítés: a túl korán piacra dobott vagy halogatott megvalósítás egyaránt veszélyeztetheti a sikert. A szerelemhez hasonlítanak azok a pillanatnyi, reményt erősítő sikerek és csalódottságot kiváltó kudarcok is, amelyek a fejlesztés során jelentkeznek. A szerző kiemeli, hogy a startuplétben létfontosságú a gyorsaság. A problémákat a megjelenésükkor kell megoldani, még mielőtt nagyobbra nőnének.

„Hibázni kisebb probléma, mint lassan reagálni. A halogatás pedig a kudarc első állomása.”

Turcsán Tamás meggyőződése azonban, hogy a bukásból könnyebb tanulni, mint a sikerből, amely csillogásával elhomályosítja az éleslátást és a helyzetérzékelést. A túl gyorsan jött pénz vagy siker is okozhat pusztító folyamatokat egy startup életében. „A siker gyakran a szerencse eredménye, a kudarc viszont szinte mindig saját hibáink következménye.” Sokan összetévesztik a sikert a befektető pénzének megérkezésével, pedig az igazi munka csak az után kezdődik, és a startupok nagy százaléka az első kör után bukik be. Mire kell figyelniük az életben maradáshoz? „A startuplét alapvető követelményei: kitartás, intuíció, kreativitás, üzleti etika, stratégiai gondolkodás és felelősség másokért.”
Sokan ma is úgy vélik, hogy a startup fogalma azonos a kezdő vállalkozással – tévesen. A startup valójában nagyszámú felhasználó valós problémájára született, könnyen monetizálható megoldás, megfelelő időben piacra dobva. Minden más ötlet, amely például csak szórakoztatást nyújt, kezdő vállalkozásnak felel meg.