Tizenhatodik alkalommal rendezik meg idén október 4. és 13. között a Design Hét Budapest fesztivált, a legnagyobb hazai designereseményt, amely összehozza a szakembereket a piaci szereplőkkel, ösztönözve az iparág hazai fejlődését. A részletekről és a legújabb trendekről, valamint a designerszakma hazai megítéléséről Osvárt Juditot, az esemény kurátorát kérdeztük.  

Erős a design gazdasági hatása

A Design Hét Budapest azért jött létre 2004-ben, hogy felhívja a figyelmet a designra mint művészeti formára és társadalmi jelenségre, de az elmúlt években az is nyilvánvalóvá vált, hogy immáron gazdasági értelemben is meghatározó – mutatott rá Osvárt Judit a design globális jelentőségének növekedésére. Elmondta, hogy ez a folyamat főként az Apple ismertségének elterjedésével vált láthatóvá, hiszen a népszerű techvállalat eszközei megjelenésük és kialakításuk révén váltak olyan kelendővé, ez pedig jól alátámasztja, milyen meghatározó gazdasági hatása és befolyása lehet a designnak. Megfigyelhető akár a belsőépítészeti szegmensben is, mennyire fontos egy vendéglátóegység vevő- és forgalomszáma és az enteriőr kialakítása közötti összefüggés.
„A gyártás során rengeteg dolognak kell megfelelni, és egy jó designer ismeri és követi a trendeket, technológiákat, ismeri az új anyagokat, tudja, hogy milyen stíluselemekkel és megközelítéssel érdemes kifejeznie az adott terméket, és ha már a fejlesztés elején bevonják, akkor nagyon sok dologban hozzá tud tenni ahhoz, hogy a produktum piacképes és sikeres legyen, ami gazdasági versenyelőnyt fog jelenteni az őt alkalmazó cég számára” – mutatott rá a szakember.

Pörög a szolgáltatásalapú design

Egy új és aktív terület a service design, amely Magyarországon az utóbbi egy-két évben kezdett fellendülni. Ez a szolgáltatások tervezését jelenti, aminek nagyon sok területen lehet jelentősége, például az ügyfélmegtartás tekintetében, és emiatt főleg a nagyvállalatok használják, de előbb-utóbb be fog gyűrűzni a kkv-k életébe is. A service design abban tud segíteni, hogy hogyan érzi magát egy ügyfél, ha például várakozni kényszerül. Ha megfelelő tájékoztatás mellett, pár perc alatt elvégezheti az ügyletét, és látja, hogy mikor hova kell mennie és mit kell tennie, és eközben szép fények között egy filmet nézhet a kivetítőn egy kényelmes fotelből, akkor elégedetten fog távozni, és a várakozást sem teherként éli meg. Az egyik távközlési cégnél például régóta nem számhúzási rendszert működtetnek, mert az emberek többségének averziói vannak azzal kapcsolatban, hogy numerikusan vagy adatként tekintsék őket, így ennél a szolgáltatónál a keresztnevük megadásával regisztrálják és szólítják az ügyfeleket. „Ebből is látszik, hány területen lehet vállalkozásfejlesztő hatása a designnak” – mutatott rá Osvárt Judit.
A szolgáltatásalapú design mellett szintén nagyon erősödik a belsőépítészet iránya, amely nagyrészt az ország turisztikai népszerűségével függ össze; még több étteremre, kávézóra vagy szállodára lesz szükség a jövőben.

A szakember kell, a terméke már kevésbé

Ettől némiképpen lemarad azonban a forma-, a textil-, illetve a divattervezés szegmense, ahol a szakemberek jellemzően külföldre dolgoznak, mert a saját termék fejlesztése és gyártása még nem biztosít számukra megélhetést. „Ahhoz, hogy egy belsőépítész dolgozzon, elég, ha van egy megrendelője, a formatervezőnek, a textiltervezőnek, a divattervezőnek viszont ehhez már gyártaniuk kell, és erre gyakran önerőből nincs lehetőségük. Mindegyikük saját brandet szeretne létrehozni, és dolgoznak is rajta, de egy részük a saját márkájának erősítése mellett a tervezést mint szolgáltatást vállalja” – összegezte Osvárt Judit. Hozzátette: „Nagyon szeretik külföldön alkalmazni a magyar designereket, mert nagyon jó az oktatás, és felkészültek a szakemberek. Bár az animáció, a webdesign és a szolgáltatási piac is erős, a világhírt csak egy-egy hazai márka érte el ez idáig.”

 

Talán a hogyan kéne? kérdésre is választ kínál az idei Design Hét Budapest, amelynek idei díszvendégei a balti országok: az Észt Köztársaság, a Lett Köztársaság és a Litván Köztársaság. A három állam természetközeli szemléletmódja, designereik hagyományokat tiszteletben tartó és egyben megreformáló attitűdje, az új technológiák, anyagok és más innovációk gyors adaptálása, valamint az élet mind nagyobb részét átszövő digitalizáció olyan gyorsan változó és rendkívül inspiráló design-ökoszisztémát teremtett az elmúlt időszakban a balti országokban, amely több szempontból is párhuzamba állítható hazai példákkal, illetve módot ad a tapasztalatcserére. „A balti országokat azért hívtuk meg, mert szerettük volna azt prezentálni, hogy hozzánk hasonló méretű és adottságú, történelmi és politikai hátterű országoknál milyen a piac és a lehetőség, illetve hogyan tudják kihasználni ezeket az adottságaikat ezek az országok.”

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin PÁLYAVÁLTÓK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!