Home»Cross»„Az autók zajával nem tudunk mit kezdeni” – Zajos Budapest I.

„Az autók zajával nem tudunk mit kezdeni” – Zajos Budapest I.

1
Shares
Pinterest Google+

Légszennyezés, hulladékszennyezés, szén-dioxid-kibocsátás – a városi környezetkárosító hatások közül a három legnépszerűbb, amelyek ráadásul komolyan összefüggnek a klímaváltozással is. Ugyanakkor van egy tényező, amellyel valamiért kevesebbet foglalkozunk, mint a többivel, pedig legalább annyira megkeserítheti az életünket. A zajszennyezésről két szakértőt is megkérdeztünk, elsőként a Horváth Zsolttal, a Levegő Munkacsoport munkatársával készített interjúnkat közöljük. 

Budapesti lakos?
A külvárosban élek, amely a repülőgépek zajától eléggé terhelt. Gyerekkoromtól fogva hallgatom őket, ahogy áthaladnak felettem. 

Akkor ön is ki van téve a pszichés és vegetatív zavaroknak, a fejfájásnak, az álmatlanságnak és a fülzúgásnak. 
23:58-kor megy el az utolsó, Izraelbe tartó gép, utána tudunk elaludni. Fülzúgás szerencsére nem jellemző a kertváros miatt. A repülőgépek zaja periodikus, ezért hozzá lehet szokni. Már nem minden tünetet produkálunk a családommal. Nem biztos, hogy a Feri-hegy környékén élők ilyen szerencsések, mert ott sokkal nagyobb a zajszint. Nálunk – a saját méréseim alapján – olyan hetven decibellel dübörögnek a repülők. 

Tényleg hozzá lehet szokni a zajhoz?
Mi az, hogy zaj? Egy olyan hang, amely nemkívánatos a számunkra. Az lehet egy szimfonikus zenekar csodálatos dala, ha éppen tőlem hat méterre csendül fel, miközben én relaxálni szeretnék. Ugyanakkor lehet egy rockegyüttes koncertje fantasztikus muzikális élmény, amely a szervezetnek feltöltődést hoz. Ez egy nagyon szubjektív dolog. Ettől függetlenül vannak objektív részei is: a zaj rezgésből és nyomásból áll. Attól függően, hogy milyen sűrű a rezgés, illetve milyen erős a nyomása, törvényszerűen egészségügyi problémákat eredményezhet. A koncerten is produkálunk tüneteket, viszont mivel pozitív élményként éljük meg, a szervezet hormonháztartása is pozitívan reagál rá. Ellenkező esetben testi tünetek lépnek fel: vérnyomás-emelkedés, bőr- és szemkiszáradás, nagyobb arányú stresszhormontermelés. 

Amitől stroke vagy infarktus alakulhat ki. A zaj nem vicc. 
Nagyon nem. Ettől függetlenül keveset foglalkoznak a zajhatással. Ráadásul a szabályozás sem a legjobb. Magyarországon és sok más országban a zaj határértékeit órás átlagban mérik. Az éjszakai alváshoz 40 decibeles szint van meghatározva. Általában olyan 30–32 decibel alatt már tudunk aludni, ami azt jelenti, hogy ha valakinek ennyire „hangos” a szobája, és elmegy a háza mellett két szirénázó rendőrautó az éjjel, akkor az még bőven az elfogadott szint alatt van, hiszen átlagot mérünk. Ennek ellenére az érintett felébred, és nem biztos, hogy vissza tud aludni. Sokan keresnek meg minket, és a panaszukból kiderül, hogy a szabályozás miatt el kell viselniük zavaró zajokat a környezetükben, mert azok pont a határérték alatt vannak. 

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) 2011-es kutatása szerint 1,6 millió egészséges életévet veszítettünk el évente a zaj miatt: ennyivel korábban haltak meg az emberek Európában. 
Az összhatást figyelembe kell venni. Nem lehet markáns állításokat tenni, ugyanis ebbe belejátszhatnak egyéb tényezők. Egy olyan mesterséges környezetben élünk, amely tele van ártalmakkal. A zaj ugyanazokra a faktorokra hat, mint a légszennyezés vagy egyes vegyi anyagok. A stressz nemcsak a gyomrunkban jelenik meg, hanem sejtszinten is. A daganatos betegségek és a rosszul működő hormonháztartás kialakulásához, a sejtdegradációkhoz hozzájárul a zaj. Magyarországon húszezren halnak meg évente a környezeti hatások miatt idő előtt. Ők három-öt évvel élhetnének tovább, ha nem szenvednének mindennap. Egy kutatásban megkérdezték az embereket, hogy milyen zaj zavarja őket a legjobban. A válaszadók nyolcvan százaléka azt mondta, hogy a közlekedés, tizenhárom pedig azt, hogy a szomszéd. A többi választ elhanyagolható százalékban jelölték meg. 

Ezek szerint nem csak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése miatt lenne érdemes biciklivel járnunk. 
Egyáltalán nem! Ráadásul az úgynevezett gördülési zajt is mérsékelni lehetne. Ha hármasban megy az autó, akkor nem a motor a zavaró. Ilyenkor a gázpedálra is alig kell rálépni. Alacsonyabb sebességen a gumik és a féktárcsák is kevésbé kopnak egyébként, amivel tovább lehetne csökkenteni a veszélyes anyagok környezetbe jutását. 

A levegő susogása 10, az óraketyegés 20, a hangos beszéd 70–80, a zongora 80, a nyomdai szedőgép 90 decibellel „szól”. Ezek a hanghatások nem tűnnek zavarónak, mégis ott vannak körülöttünk. 
Régebben végeztek egy kutatást, amelyben olyan emberek vettek részt, akik szedőgép mellett dolgoztak. A kezdő munkavállalók 98 százalékának rendben volt a hallása. Öt év elteltével már csak 76 százalékuk mondhatta ezt el magáról, 35 év munkaviszony után pedig csak 4 százalékuk. Attól még, hogy valamilyen hanghatás nem zavar, a hallásküszöbünket alattomosan emeli. Vannak olyan zajok, amelyek állandóak. Az út zajai ilyenek. Ezek mellett az ember el tud aludni. A probléma akkor kezdődik, ha szünetek vannak. A szervezet felspannolódik, várja a következő hanghatást: az előre tudható zaj jobb, mint a nem kiszámítható. Ha egy repülő elsüvít a fejünk felett, amit egy szünet, majd sűrűn egymás után szálló gépek követnek, az a legrosszabb. Az, aki horkol, nem azért kel fel, mert nem kap levegőt. A hangok ébresztik fel álmából. 

Mindezek ellenére a zajszennyezés kevésbé foglalkoztatja az embereket, mint, mondjuk, a lég- vagy a hulladékszennyezés. 
Nincs objektív magyarázatom erre. Falakba ütköztünk, amikor erről akartunk kommunikálni az embereknek. Egy rendezvényünkre kivittünk egy zajszűrőt, egy mikrohullámmérőt és egy légszennyezésmérőt. Az utóbbi kettő jól láthatóan jobban érdekelte őket. Ugyanakkor sokat vagyunk iskolákban érzékenyíteni. Nemegyszer kiderült, a tanárok olyan terhelést kapnak, hogy csoda, hogy nem géppuskával járnak be órára. Az állandó zaj miatt az idegeik teljesen kimerülnek. 

Egy 2017-es kutatás szerint Magyarországon kétmillióan élnek zajszennyezett területen, Budapest pedig Európa egyik legzajosabb városa. Úgy tűnik, sokunknak tönkremehetnek az idegei az évek alatt. 

Magyarországon a nem vidéki lakások közül minden ötödik, Budapesten minden harmadik lakás zajszennyezett.

Ha nem pihenjük ki magunkat, akkor a testi tünetek kialakulásán túl alacsonyabb lesz a teljesítőképességünk is. A szabadidőnket, a pihenőidőnket és a munkavégzésünket is befolyásolja. Ebből a háromból áll tulajdonképpen az életünk. Ez a stressz láthatatlan, ahogyan a légszennyezés által okozott is, de ha valami rosszat szippantunk be, akkor arrébb tudunk sétálni. Az autók zajával nem lehet mit kezdeni. Ennek egyébként gazdasági hatása is van, ugyanis rengeteg munkaóra vész el a stressz okozta gondok miatt. Azt is lehet tudni, akármilyen csúnya kimondani, hogy Magyarországon 200 millió forintot „ér” egy emberi élet. Ennyit bukik az ország, mindannyian ennyit bukunk, ha valaki, mondjuk, a zaj okozta stressz miatt túl korán meghal. 

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin ÍRÁSTUDÓK című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

A siker képlete öt pontban

Következő cikk

Hasznos alkalmazások könyvmolyoknak