Home»Cross»„Annak a fülnek annyi” – Zajos Budapest II.

„Annak a fülnek annyi” – Zajos Budapest II.

1
Shares
Pinterest Google+

A zaj a gyerekeket veszélyezteti a legjobban: manapság egyre több tizenéves gyermeknek olyan a hallása, mint egy hatvanévesnek. A 2020-as uniós kitűzött célokat már biztosan nem teljesítik a tagállamok, pedig a zajszennyezés a légszennyezés után a második legveszélyesebb környezeti károkozó. Interjúsorozatunk második részében Berndt Mihályt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. zajszakértőjét kérdeztük.

Egy viszonylag rövid utcában lakom a belvárosban, és több építkezés is zajlik a környéken. Ez azt jelenti, hogy reggel 6-tól este 8-ig dübörögnek a gépek az ablakom alatt, sokszor hétvégén is.
Építkezni kell, ami természetszerűleg zajjal is jár. Ettől függetlenül vannak követelmények, amelyeket a vállalkozóknak/építőknek be kell tartaniuk. A zajhatárértékek sok mindentől függnek, például a beépítettségtől is, ha már a belvárosról beszélünk. De figyelembe kell venni az építés időtartamát is. Azt tudja, hogy a vállalkozók egyeztettek-e a hatóságokkal a határértékekről, vagy a hatóságok állítottak-e fel zajvédelmi követelményrendszert?

Sajnos nincs erről információm, már csak azért sem, mert három különböző társasházat húznak fel éppen. Az is lehet, hogy valaki kért, valaki pedig nem.
Az építkezések végzői gyakran nem tájékozottak a zajvédelmi előírások területén. Sokszor nem is tudják a beruházók, hogy vannak zajvédelmi követelmények. Egyébként ha több zajforrás terhel egy védendő objektumot, akkor nekik együtt kell a határértékeknek megfelelniük. Üzemi létesítmények esetében ez egész jól működik, építkezéseknél kevésbé.

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. által készített stratégiai zajtérképek mit mutatnak meg?
A megújított stratégiai zajtérképeink a 100 ezer lakosnál nagyobb lélekszámú városok környezeti zajállapotát hivatottak bemutatni. A városok teljes közigazgatási területét lefedő térképeken a laikus számára is érthető módon ábrázoltuk a közúti közlekedés, a vasúti közlekedés és egyes üzemi létesítmények okozta zajterhelést. (A zajtérképek a www.zajterkepek.hu linken bárki számára elérhetőek.) Természetesen azzal, hogy a zajtérképeken a teljes terület zajállapotát nyomon követhetjük, nemcsak a zajos városrészeket azonosíthatjuk, hanem információt kapunk arról is, hol találhatók még háborítatlan területek.

Segíthet ez nekem abban, hogy a lakásom környékén mekkora a zajterhelés?
Természetesen. A zajtérképeken minden épületet (és egyéb objektumot is) feltüntettünk, mindenki megtalálhatja, azonosíthatja a lakókörnyezetét. A zajterhelés értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a stratégiai zajtérképek csakis a jelentősebb, stratégiai szempontból figyelembe veendő zajforrásokat tartalmazzák, azok hatásait mutatják be.

Magánemberként mit tudok csinálni? Újságíró vagyok, van, hogy ki sem teszem a lábam a lakásból, mert dolgozom, miközben elég zavaró a folytonos háttérzaj.
Meg kell nézni, hogy ki a felelős a beruházásért, és meg kell tudakolni, hogy van-e engedélye, igazolni tudja-e, hogy a követelményeknek megfelel. Ha nincs, akkor egyszerű panaszbejelentéssel tud élni az illetékes környezetvédelmi hatóságnál.

Az nem oldaná meg minden problémámat, ha vennék egy füldugót?Lehet, hogy önnek megoldaná, bár nem tudom, hogy aludt-e már füldugóval.

Még nem.
Megvan a kellemetlen hatása. Nem olyan egyszerű ám füldugóval aludni vagy dolgozni. Nem hiszem, hogy ez lenne a megoldás. A munkafázisok megfelelő ütemezése már annál inkább. Ha ez ismert, akkor lehetőség van arra, hogy otthonról időben eltávozik, és akkor térjen vissza, amikor már nem, vagy kevésbé zavarja a zajongás. Természetesen ez egy nehézkes, de eredményes védekezés lehet.

Nézzük egy kicsit távolabbról a kérdést. Említette, hogy építkezni kell, a kimutatások szerint azonban a zajhatások 70–80 százalékáért a közlekedés a felelős.
Többért is, de még egy gondolatig térjünk vissza az építkezésekhez: a lakosoknak megnyugtató lehet, hogy a beruházások előbb-utóbb véget érnek. A közlekedés nem ilyen. Az a borzasztó, hogy ez beláthatatlan ideig terhelő marad, nem nagyon csökken, hanem egyre nagyobb zajt generál. Mire társadalmunk felfigyelt a zajszennyezésre, a nagyvárosok szerkezete már kiépült. Úgy azonban nagyon nehéz ezzel bármit is kezdeni, hogy eredetileg, a tervezés fázisában nem gondoltak rá. Ennek ellenére történtek kedvező változások a közelmúltban, például Budapesten is: ilyen az M0-s megépítése. A Hungária körúton régebben kamionok tömkelege közlekedett, ma ez már elképzelhetetlen. Hozzáteszem, a villamospályák felújítása is lehetőséget adott a zaj csökkentésére. Komoly rezgésszigetelést kaptak, a sínek sehol sem érintkeznek a pályatesttel. Viszont több helyen a macskakő-/díszkőburkolat komoly gondot jelent. Sokszor látunk olyat, hogy esztétikai szempontból meghagyják a díszkőburkolatot, ami sokat ront a környezeti zajhelyzeten.

A vasút esetén milyen trendek figyelhetők meg?
2007 és 2012 után 2018-ban immár harmadszor végeztük el az átfogó környezeti zajállapot-felmérést Budapesten és nagyvárosainkban. Nem tekinthető hosszúnak ez az időtáv egy város életében, mégis jól kimutatható, hogy az utolsó öt évben a vasúti zaj kibocsátása, az általa okozott terhelés csökkent, esetenként jelentősen. Mindez a tervszerű és látványos járműpark-megújításnak és pályafelújításnak köszönhető. Remélhetőleg ez a tendencia a következő időszakban is folytatódik.

Tehát fejlődőképesek a városok a zajszennyezés területén?
Létezik egy uniós jogszabály, amely alapján a városoknak zajtérképet kell készíteniük. Ez átfogó képet ad egy város környezeti zajállapotáról. Érdekes módon Pécsen – a 2012-es állapotokhoz képest – javult a helyzet. Hozzá kell tenni, hogy ott jelentős útfelújítások zajlottak az elmúlt időszakban. Híresen rosszak voltak a város útburkolatai, az erre irányult beruházások éreztetik a hatásukat.

Budapesten hol vannak a legnagyobb problémák?
Az autópályák bevezető szakaszainál. Jókora zajtúllépést okoznak ezek az útszakaszok, hiszen ahol gyorsan mennek a járművek, és nagy a forgalom, ott komoly zajszennyezettség lép fel. Ezek a területek jól láthatóak a zajtérképen.

Különböző listák vannak arra vonatkozóan, hogy a zaj egyes mértékei milyen hatást váltanak ki az embereknél. A 175 decibel például halálos.
A „normál” élettereinkben nem fordul elő 175 decibel. A legtöbb, amit mértem, azt egy MiG–29-es (a Magyar Honvédség állományában lévő vadászrepülőgép – a szerk.)hajtóműve próbázás közben adta ki: 150 decibel volt. A 125 decibel azonnali halláskárosodást okozhat, egy városlakó viszont „csak” 60–70 decibeles környezetben éli az életét.

A teljes interjút olvassa el a Business Class Magazin FÖLD,KALAND,ILYESM című lapszámában! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!

Előző cikk

Mikor költözünk?

Következő cikk

Narcisztikus vezetők és mérgező struktúrák a munkahelyen