Tetőfokára hágtak az indulatok az elmúlt hetekben: a vendéglátósok a korlátozások feloldását követelték, szakértők viszont inkább a szigorítás mellett tartanának ki. A kormány ennek érdekében módosított az állami támogatások szempontjain, kérdés, hogy ez mire lesz elég. Az iparág helyzetéről és jövőjéről a szállodaszövetség elnökével beszélgettünk. 

A cikk eredetileg a Business Class Magazin 2021/2. számában jelent meg.

„A szövetségünk is érzi, hogy iszonyú nehéz a helyzet, de nem az a megoldás, hogy kinyitunk, amikor nem lehet kinyitni. Változatlanul a tárgyalóasztalnál kell eredményeket elérni, hogy minél hamarabb túl lehessen vészelni ezt az időszakot”

– mondja Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ)  az elnöke.  Nem múlhatott el 2021 első hónapja feszültségmentesen; a vendéglátós szektor képviselői lázadni kezdtek a korlátozások ellen, egyesek például gerilla üzemmódban, a hatályos jogszabályokat kijátszva próbáltak maguknak bevételre szert tenni. 

Ezt követően Budapest bulinegyedében található Központ elviteles formában egy napra kinyitott, ami miatt a rendőrség azonnali hatállyal 60 napra bezáratta a helyet, illetve 500 000 forintos pénzbírságot szabott ki, mert a vendégek az üzlet előtti köztéren fogyasztották el a vásárolt termékeket. „Egyelőre értetlenül állunk a tények előtt. Nagyon köszönjük azoknak, akik ma eljöttek, elviteles termékeket vásároltak, ezzel is támogatva a több, mint 2 hónapja zárva lévő Központot” – írták még akkor a Facebookon. 

Hasonló döntésre határozta el magát a nagykanizsai Resti söröző is, ami azt írta a közösségi felületén, hogy a korlátozásoknak eleget tett, de mivel semmiféle támogatást nem kapott a kormány részéről, tehát „az út szélén lettünk hagyva”, így 3 hónap után nem kívánják „tovább támogatni” a kormány munkáját. Végül azonban nem mertek kinyitni. 

Január végén pár százan gyűltek össze a Hősök terén, hogy a tömeges üzletnyitás mellett álljanak ki. A rendőrség maszkhasználat hiánya miatt hat résztvevővel szemben intézkedett; kettőre helyszíni bírságot szabtak ki, négy ellen pedig szabálysértési feljelentést tettek a hatóságiak. A gyűlés helyszínén tartózkodókat igazoltatták és figyelmeztették, a szervezőkkel és tartókkal szemben közigazgatási eljárást kezdeményeztek.

A legelképesztőbb jelenetek az Árkád bevásárlóközpontban játszódtak le; a Freshland franchise étteremhálózat tulajdonosa festékszóróval fújt üzenetet a salátázója elé húzott gipszkarton falra; Gyömbér Ákos azt írta, hogy „Mi is élni akarunk!! Engedjetek dolgozni!!!! 5 ember munkahelye ez!” A rendőrök rongálás vétsége miatt állították elő és indítottak eljárást ellene. Az ügy előzménye, hogy az Árkád felbontotta a bérleti szerződést a Freshlanddel. A társaság ezt megelőzően a szerződés módosítását kérte a bevásárlóközponttól, ugyanis a járvány miatt rendkívül nehéz helyzetbe került, viszont erre végül nem került sor, majd a bevásárlóközpont vezetősége úgy döntött, hogy befalazza az üzlethelyiséget. Nem sokkal később kiderült, hogy a győri Árkád is befalazta a helyi Freshland étterem bejáratát. 

Lépett a kormány

„Érzem a sürgetést, mindenki nyitni szeretne, szabadságot szeretne, és visszakapni az életét, értem a szállodások, vendéglátósok nyomását is. Az élet egy fontos része hiányzik” – mondta Orbán Viktor február elején a szokásos pénteki Kossuth rádiónak adott interjújában. 

A kormány valóban megérezhette, hogy az elégedetlenségből baj lehet, ezért elsőkörben arról döntött, hogy a vendéglátóiparban és a turizmusban érdekelt vállalkozók nem utólag, hanem előre megkapják a megpályázott állami bértámogatásokat. Tehát a segítséget nem az igényléssel érintett hónapot követően, azaz utófinanszírozás keretében folyósítják, hanem már az aktuális hónap elején eljuttatják a munkavállalókhoz. A kormány továbbá arra is vállalkozott, hogy február végéig egy összegben kifizetik a bértámogatást (február 9-én arról számolt be az MTI, hogy a megítélt bértámogatások 98 százalékát már kifizették a kormányhivatalok a vendéglátás, a turizmus, a szállodaipar, illetve a sport- és szabadidős létesítmények terén bajba jutott vállalkozásoknak). Azt nem tudni, hogy a bértámogatás tényleg mindenkinek valós támogatást nyújt-e, ugyanis előfordultak olyan esetek, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az állami pénzeket lefoglalta, ugyanis az érintettek adósságot halmoztak fel az elmúlt időszakban. 

A bértámogatás kifizetésének módosítását követően Varga Mihály pénzügyminiszter egy 100 milliárd forint hitelkeretű programról tett bejelentést, amely a legsérülékenyebb kis- és középvállalkozások megsegítését célozza meg. Ennek keretében 10 millió forintos kamatmentes gyorskölcsönt nyújt az állam, a törlesztés megkezdésére pedig három év türelmi időt hagy a kabinet. Továbbá Orbán Viktor kormányfő bejelentette, hogy februárban nemzeti konzultációt tart a kormány a járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésének módjáról, ezúttal online. 

Kevés lesz a támogatás

„Ez a támogatás kevés lesz ahhoz, hogy túléljenek”

– mondja Flesch Tamás, amikor a bértámogatás folyósításának módosításáról kérdeztük. A MSZÉSZ nevében egy javaslatcsomagot dolgozott ki, amit levélben elküldött a kormány képviselőinek. Azt szeretné a szövetség, ha a bértámogatást 50 százalékosról 75 százalékosra emelnék, és az összes ehhez kapcsolódó adót és járulékot eltörölnék mind a munkaadói és munkavállalói oldalról, egészen a nyitásig. Azt követően pedig, ha csökkentett mértékben is, de továbbra is igényelhessenek támogatást a vállalkozások. „Attól még, hogy kinyitnak egy csomó helyen, még nem lesz különösebben egyszerűbb az élet. Nagyon bírom benne, hogy lesz alkalmunk erről személyesen is tárgyalni” – mondja. 

Szerinte az sem mindegy, hogy a tízmillió forintos gyorshitelhez milyen feltételeket támasztanak a bankok. Biztos sok kisvállalkozáson segít majd, de például fontos, hogy a pénzintézetek ne kérjenek ingatlanfedezetet, vagy főkönyvi számlákat (amikből kiderül a források, költségek, bevételek mértéke), mert ezek „most nem léteznek a vendéglátó iparban”. Ugyanakkor szerinte valakinek a támogatás elég lesz, valakinek pedig nem, hiszen a szektor kifejezetten heterogén, a kiskocsmától a szállodáig, a kis utazási irodától a rendezvényszervező cégig minden megtalálható benne. „Nagy valószínűség szerint mindenkinek nem tudnak a kedvére járni” – mondja a tízmilliós hitelről. 

30 ezer ember küldtek el

„Csak kérdőjelek vannak. Nem kettő, hanem tíz ismeretlen van az egyenletben. Helyre fog állni a turizmus, ez nem kérdés. Hogy milyen minőségű munkaerő áll majd rendelkezésre, ezt senki nem tudja megmondani”

– számol be a piacon uralkodó állapotokról Flesch Tamás. A szakember szerint, egy kisebb, 100 szoba alatti szálloda, ha megtartott valamennyi munkaerőt, és fizette a kötelező elemeket (például a karbantartást), egy év alatt 50-60 millió forint mínuszt termelt. „Nem bevétel kiesésről beszélünk, hanem ennyit kellett bevinnie az üzletébe, hogy fenntartsa” – mondja. 

Nagyságrendileg a szállodaiparból a dolgozók felét kellett elküldeni, ami összességében nagyjából 30 ezer ember jelent. Sok múlik azon, hogy mennyit tud majd visszaszívni a piac, ezt „valahogyan meg kell oldani”, mondja. Az újranyitás után a belföldi turizmus Flesch szerint erős lesz, legalább annyira, ha nem jobban, mint tavaly, a külföldi turizmus pedig, főleg Budapest tekintetében, leginkább az uniós beoltottság mértékétől függ majd.

„Remélhetőleg lesz valamennyi autós turizmus”

– mondja.  A főváros tavaly nyáron sem tudott forgalmat generálni, idén is kicsi erre az esély, amit a légitársaságok működésétől, valamint a repterek nyitvatartásától is függ. 

Bíró Lajos, a Bock Bisztró, a Buja disznók és a Vendéglő a Kisbíróhoz alapító szakácsa az Indexnek azt mondta, hogy a következő egy-két évben feleannyi étterem fog működni a fővárosban. Azonban a MSZÉSZ-elnök „nem lottózik” ebben a kérdésben, mert szerinte annyi esély van eltalálni ezt, mint elvéteni. Minden attól függ, hogy az éttermek, szállodák mögötti gazdasági társaságok milyen állapotban vannak. „Trendeket lehet látni csak” – szögezi le. 

Volt, aki megnyitott

„2022 már egy egész normális év lesz. A nyár, az ősz is rendben lehet. Meglátjuk, hogy alakul” – véli Flesch, aki  ha tehetné, akár már holnap reggel is kinyitna, de ez nem így működik, „majd megmondják”, hogy mikor van erre lehetőség. „Be sem zártam volna, ha a járványhelyzet nem indokolta volna”.

Érdekesség, hogy tíz szálloda azért megnyitott 2020-ban a járvány kellős közepén (amiről épp a MSZÉSZ számolt be), és Gerendai Károly, valamint Jókuti András is beindított egy éttermet az elmúlt hónapokban. Flesch szerint ez nem olyan meglepő, ugyanis egy szálloda megnyitása több éves projekt, amit nem lehet visszafordítani, és amúgy is csak papíron indultak el. „Mint a gyerek, az már kijön” – ad jellemzést, hozzátéve, hogy idén, és jövőre is lesznek nyitások, a fővárosi piacra kétezer szoba fog rájönni. Nem is ez a lényeg szerinte, hanem hogy milyen financiális háttérrel rendelkezik a beruházás, terhelik-e a kölcsönök. „Egy szálloda megtérülése alaphangon 12-15 év”.

Összességében szerinte biztos lesznek még olyanok, akik tönkremennek a járványban, és a nyitás után sem lesz képes mindenki egyszerre elindulni, viszont „lesz hol enni, inni és lakni”. Felméréseket végeznek a szövetség tagjai között, de szerinte a jelenlegi tetszhalott állapot miatt ezekből nem lehet sok mindent leszűrni, a nyitás előtt kell őket elvégezni. Ettől függetlenül optimista, ugyanis ha a kormány által tervezett nyitási procedúra beválik, akkor már alapvetően nagyon kevés van hátra.

„El lehet kezdeni vágni a centit” – fogalmaz.

A cikk eredetileg a Business Class Magazin 2021/3. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne rá, akkor azt megteheti a Dimagon keresztül.