Home»First Class»Dunakanyar, te csodás – Remények és aggályok

Dunakanyar, te csodás – Remények és aggályok

0
Shares
Pinterest Google+

A Dunakanyar régió rohamos fejlődésen megy keresztül; hidak, utak épülnek, a térség településeinek megközelíthetősége jelentős mértékben javul. A vállalkozások is látják itt a fantáziát, miközben az ingatlanárak is jelentősen megugrottak. Érdemes azomban vigyázni, ha nem szeretnénk, hogy az ország egyik leglenyűgözőbb része elvesszen a túlzott beépítettség miatt. 

Nagy port kavart a közelmúltban a kisoroszi szigetcsúcson tervezett beruházás, ami egészen az utolsó pillanatig úgy tűnt, hogy meg fog valósulni. A település önkormányzata fejlesztést akart véghez vinni a területen; a tervek szerint a szigetcsúcsra vezető utat lebetonoznák, kibővített parkolót hoznának létre, 14 mobil konténert, 44 WC-t és harminc zuhanyállást alakítanának ki, amire a Magyar Turisztikai Ügynökségtől 370 millió forint állami támogatást is kaptak. A beruházás jókora tiltakozást váltott ki, és a munkálatok már majdnem megindultak, amikor is váratlan fordulat állt be; a kormány leállította a beruházást és egy miniszteri rendelet értelmében a szigetcsúcs a Duna-Ipoly Nemzeti Park része lett. 

Fejlődő infrastruktúra

A kisoroszi szigetcsúcs a Szentendrei-sziget legészakibb pontján található, ahol a Duna-ág szétválasztódik és már hosszú évtizedek óta közkedvelt pihenőhely; a hűsölni vágyók javarészt az érintetlen környezet miatt látogatják – főként a nyári napokon. A tervezett beruházás végül nem valósul meg, azonban az egész Dunakanyar-régiót pezsgés jellemezte az elmúlt években; több komolyabb beruházás van folyamatban vagy épp készítenek elő, ami növelni fogja a térség terheltségét, ugyanakkor fejlesztheti a helyiek életminőségét. Elsőként érdemes megemlíteni a nagyobb infrastrukturális fejlesztéseket; a számos önkormányzati és állami finanszírozásban létrejövő utak mellett több emeletes vonatok is üzemelnek, valamint állandó hajójáratokat indítottak. Továbbá júniusban készült el a Dunakeszit és Budapestet összekötő, 5,36 kilométeres, a Duna-part mentén húzódó kerékpárút, aminek nemcsak turisztikai jelentősége van, hanem az agglomerációban élő sokaság számára a fővárosba tartó munkába és iskolába járást is megkönnyítheti. A bicikliút a másik irányba Szobig fut, ahol szintén kerékpáros infrastruktúrát alakítottak ki a közeli, határmenti Ipolydamásdig. A településen a magyar-szlovák határmenti kapcsolatok is fejlődnek, ugyanis az Ipoly-folyón híd létesül, ami Helembát köti össze magyar településsel, és mindkét irányba útszakaszt valósítanak meg. A híd áldásos hatását minden bizonnyal élvezni tudják majd a helyiek, például a két ország között ingázó munkavállalók, azonban a váci Duna-hídnak, ami az M2-es autóutat lesz hivatott összekötni a Szentendrei-szigeten keresztül a 11-es főúttal, ennél is jelentősebb hatása lesz; általa megindul a szigetet és a Duna mindkét ágát átívelő közlekedési folyosó előkészítése, egy útkapcsolat Esztergomtól egészen Gödöllőig. 

Kerékpáros Vácon – Fotó: Kiss András

Árrobbanás

Nem véletlen, hogy az elmúlt években az ingatlanpiaci árak is megemelkedtek a térségben, amiben a lényegesen jobb megközelíthetőség kialakításának komoly szerepe van. Az ingatlan.com egy közelmúltban publikált elemzése szerint a legkeresettebb nyaraló térségek közé tartozik a Dunakanyar és környéke. A népszerű települések közül Zebegényben, Nagymaroson, Visegrádon idén júniusban 457-542 ezer forintért kínáltak eladásra az ingatlanok négyzetméterét, ami pedig 44-59 százalékos éves drágulásnak felel meg. Kisorosziban, Tahitótfaluban 43 százalékkal mentek feljebb az árak, ugyanis előbbi településen 533 ezer, utóbbin pedig 494 ezer forintos egységár alakult ki. Az ingatlanpiaci portál szakértője szerint nincs semmi meglepő az árrobbanásban, ugyanis a környék a fővárosi agglomerációs övezet részeként funkciónál, ahová folyamatosan kivándorolnak Budapestről. Az ingatlannet.hu is közölt egy hasonló kutatást, ami alapján az esztergomi ingatlanárak 400 ezer forint körül mozognak. A nagymarosi ingatlanok esetében hét hónap alatt másfélszeresére, 350 ezer forintra emelkedett a négyzetméterár. Vácon az átlagos négyzetméterár még ennél is magasabban, átlagosan 545 ezer forintnál mozgott júliusban, Szentendrei drágulás pedig 700 ezer forintos. A portál számítása szerint a térségben egyedül a visegrádi ingatlanpiac mutatott csökkenést, ugyanis január és július között 7,5 százalékkal, 320 ezer forintra mérséklődtek az árak. A Hídlap.hu nevű helyi újság a Központi Statisztikai Hivatal nettó átlagkeresetét alapul véve (ami 293 000 forint) kiszámolta, hogy az Esztergomban meghirdetett ingatlanok 20-30 millió forintba kerülnek, így 8,5 évnyi spórolás árán lehetne a városba beköltözni. Nagymaroson 30-40 millió forint között mozognak az árak, amihez 15 évnyi átlagfizetést kell félretenni, amíg a váci és szentendrei ingatlanok megvásárlásához még ennél is többet, akár 20 évet is spórolni kell. 

Piac Nagymaroson – Fotó: Kiss András

Gasztroforradalom

A térség értelemszerűen az infrastrukturális fejlesztések mellett a turizmus tekintetében kiemelkedő, ugyanis

az ország egyik legvonzóbb része; egész évben járnak ide az emberek kirándulni, pihenni, vagy akár sportolni,

nyaranta pedig megsokszorozódik a forgalom. Érdemes megemlíteni a Visegrád 700 nevű programot, aminek értelmében 2035-re megújul a vár és környezete; a fellegvár, a királyi palota, az alsóvár és  a Salamon-torony, valamint a völgyzárófal és vízibánya rekonstrukciója is megvalósul. Bizonyára a 14 év múlva befejeződő fejlesztés sokakat fog a térségbe vonzani, de természetesen nem csak emiatt (lesz) érdemes a Dunakanyarba látogatni. A folyó keleti oldalán számos, a modern ízvilághoz idomuló étterem nyitotta meg a kapuit az elmúlt években például Kismaroson (Ájj Burger), Nagymaroson (Nomád bár, Danu bár, Piknik Manufaktúra), Zebegényben (Vasparipa, Füstölgő sarok, Natura Hill) és Vácon (Lujza ér koriander, Maora, Mihályi Patisserie). Különleges szálláshelyekben sincs hiány, így például a zebegényi, Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekvő Naphegy-Vendégház a természetkedvelők számára nyújthat remek kikapcsolódást, de a Dömös Camping, a – beruházástól megmentett – Kisoroszi Szigetcsúcs Táborozóhely, valamint a szentendrei Pap-sziget Camping is betekintést enged a sokak által kedvelt vadregényes vidékbe. Szerencsére – a Balatonnal ellentétben – a Dunakanyarban van egy rakás szabadstrand, így például Zebegényben, Nagymaroson, Szentendrén, Dunabogdányban, Gödön és még Dunakeszinél is – ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Duna közkedvelt evezős vonal is. Ha valaki nem szereti folyóvizet, akkor a Szentendrei-szigeten található, egyedülálló pócsmegyeri Pázsit-tavat is meglátogathatja, amit jelenleg még elkerülnek a tömegek, de érdemes Szobra is benézni, ugyanis itt torkollik bele az Ipoly a Dunába, ami szintén lenyűgöző látványt nyújt. Természetesen az ősz beköszöntével már kevésbé lehet élvezni a vizes programokat, viszont remek kirándulóhelyek is vannak a Dunakanyarban; a pilismaróti hajótemető, a hangulatos Kemence, a Búbánatvölgy szintén remek kikapcsolódási lehetőség. De ha a felsoroltak nem elégítenének valakit ki, akkor nekik érdemes átnyálazni a KanyarGO néven elkészült, interaktív, internetről letölthető fenntarthatósági kalauzt, amit az egymeder csoport készített; a térkép több tucat olyan helyet (éttermeket, kilátókat stb.) mutat be, amelyek vállalták, hogy mindent megtesznek az emberi léptékű fejlődésért a térségben. Magyarán a térképen a fenntarthatóságot vállaló vállalkozásokat mutatja be, melyek közül mindenki találhat magának kedvére valót.

Fotó: Kiss András

Civil szerveződések

Minden jel arra mutat, hogy a már most is igencsak népszerű és közkedvelt Dunakanyar további fejlődésen megy majd keresztül a jövőben, ami mind a helyben élők, mint a turisták számára kedvező.

Ugyanakkor

a fokozódó figyelem a térség terheltségével is jár, illetve magával vonzza a természetkárosító beruházásokat is,

amit helyi civilek nem néznek jó szemmel; a közelmúltban a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület kezdeményezésére számos szervezet (köztük szentendrei, gödi, zebegényi, kisoroszi és verőcei is) együttműködéséről állapodott meg, amiről a Mérce számolt be. A szervezetek közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, amiben Magyarország Alaptörvényére hivatkoznak, ugyanis a természet védelme és megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az együttműködésok értelmében közösen cselekednek a természettel összhangban lévő területfejlesztésért; „meggyőződésünk, hogy a térségben lakók életkörülményeinek javítása megvalósítható a természettel összhangban, az ökológiai sokszínűség megőrzésével, a környezettudatos formák kialakításával” – fogalmaznak. Az összeállás nem előzmény nélküli, ugyanis a kisoroszi szigetcsúcson tervezett, végül bedőlő beruházás mellett egyéb természetkárosító tevékenységek is megtörténtek a közelmúltban; minden ilyet felsorolni nem lehet (építkezések, fakivágások, illegális hulladékelhelyezések stb.), viszont kiemelkedik egy Pilismarótra tervezett kavicsbánya tervezett kivitelezése, ami ellen ugyancsak felléptek civilek, kérve a terület helyi és országos védelmét. Az áldásos munkájuknak köszönhetően a beruházás nem valósul meg, így a kisoroszi szigetcsúcs ártéri erdeje mellett a Dunakanyar pilismaróti része is megmenekül a túlzott beépítettségtől, de jövőben is résen kell lenniük, ha ezt el szeretnék kerülni, mert vélhetően egyre több vállalkozás fog üzleti lehetőséget látni a környéken.

A cikk eredetileg a Business Class Magazin 2021/10. számában jelent meg. Ha szeretné megvásárolni a lapot vagy előfizetne rá, akkor azt megteheti a Dimagon keresztül.

Előző cikk

A tiszta vízió a kulcs

Következő cikk

Magyar vizslaőrület a kriptopiacon