Meghatározó időket él a tőzsde, amelyek nem kímélték az egészségügyi szektort, így a gyógyszeripari és a biotechnológiai részvényeket sem. A Brexit és Donald Trump is éreztette hatását, ugyanakkor számos nagyvállalati személyi változás is történt, amelyeknek befolyásoló erejéről az Equilor Befektetési Zrt. elemzőjét kérdeztük.

A hazai tőzsdén egyedül a blue chipnek (legnagyobb forgalmú, leglikvidebb és legnagyobb kapitalizációjú papírok gyűjtőneve) számító Richter gyógyszergyártó képviseli a szektort – korábban az Egis részvényeivel is lehetett kereskedni, de azokat 2013 év végén kivezették. A nemzetközi piacon a nagyvállalatok sora olyan szereplőkből áll, mint a Bayer, az AstraZeneca, a GlaxoSmithKline, a Roche, a Merck vagy a Pfizer. A biotechnológiai szektor lazán kapcsolódik a már említett ágazathoz, ahol leginkább a Celgene, a Biogen, vagy a Gilead neve csenghet ismerősen. A Richter körülbelül 22%-os súlyt tesz ki a BUX-indexben, amely az OTP és a MOL után a harmadik legnagyobb. A nemzetközi piacokon jelentős eltérést láthatunk a gyógyszercégek adott indexben elfoglalt súlyánál, de például a német DAX-index esetében a Bayer közel 8,7%-ot, a Merck pedig 1,4%-ot tesz ki. Általánosságban elmondható, hogy Európában a tágabb értelemben vett egészségügyi szektor súlya a brit és a svájci indexben a legnagyobb.
„Ezeknél a részvényeknél elsősorban a vállalatspecifikus hírek dominálnak, különösen a fejlesztés-engedélyeztetés fázisában álló készítményeket illetően. Ez azzal magyarázható, hogy általában a cégek termékportfóliója kevésbé strukturált, egy-egy stratégiai készítmény felel az árbevétel jelentős részéért, így az azzal kapcsolatos hírek, események piacbefolyásoló hatásúak. Természetesen az iparági hírek is mozgatják a részvényárfolyamokat, például még a 2016-os amerikai elnökválasztás és Hillary Clinton kampányígérete a készítményárak szabályozására vonatkozóan.” – tudtuk meg Kovács Bálinttól, az Equilor elemzőjétől.
A szakember elmondta azt is, hogy a Brexit-szavazás eredménye szinte sokkolta a részvénypiacokat, de a főbb európai indexek rövid időn belül talpra álltak. A brit FTSE-100 index a referendum után (és a font gyengülésének hatására) kilőtt, és 2016 hátralévő részében felülteljesítőnek bizonyult. A gyógyszeripari vállalatok papírjai pedig az indexszel közel megegyező teljesítményt mutattak. A Trump-hatás sem kímélte az egészségügyi szektort, hiszen a választás után kibontakozó raliból az ágazat nem tudta kivenni a részét, és szűk két hónap alatt 10%-os gyengülést mutatott. Ez azzal volt magyarázható, hogy a megválasztott elnök bejelentette a gyógyszerhatású készítmények hatósági árszabályozását, illetve egyik fő kampányígérete az Obamacare bedöntése volt.
„Egyelőre ebből nem lett semmi, az Obamacare eltörlése pedig kongresszusi felülvizsgálat alatt áll, de rövid távon nem számítok jelentős átalakításra.” – szögezte le a megkérdezett szakértő.

 

Nemzetünk gyógyszerbüszkesége

Kíváncsiak voltunk, hogy az elemző „mit ajánl”, mibe érdemes befektetni, amelyre a következő választ kaptuk: „A Richter részvényét jelenleg gyűjtési ajánláson tartjuk 7046 forintos célár mellett. A vállalat, meglátásunk szerint, leginkább hosszú távú befektetés, a részvényportfólió egyik defenzív eleme lehet. Euróalapú befektetés esetében a Bayer mutat kedvező lehetőséget. Az amerikai, tehát dolláralapú beruházás esetében szektorszintű termékekben gondolkodnék, mint például az amerikai egészségügyi szektorindexet követő ETF-k.”
A Richter teljes 2017-es évéről még korai beszélni, csak a második negyedévről számolt be a vállalat, a harmadik negyedéves gyorsjelentések néhány hét múlva jelennek meg. A blue chipek közül hosszú távon változatlanul nagy potenciált lát az elemzőcég a Richter részvényeiben, a kedvező jövőképet alátámasztja a cég második negyedéves gyorsjelentése is. Az év első hat hónapjában a Richternél, a várakozásoknak megfelelően, erős értékesítési számok jellemezték a legtöbb piacot, a kiemelt készítmények nagy részben hozzájárultak a jó teljesítményhez: a Vraylar (cariprazine hatóanyagú, skizofrénia elleni szer) ebben a negyedévben 12,8 millió dollárt hozott az előző negyedév 8,9 millió dollárja után. Az Esmya (nőgyógyászai készítmény, méhmiómák kezelésére) eladásai 23,3 millió euróra rúgtak ebben a negyedévben, így a vállalat túlszárnyalhatja a 80 millió eurós éves értékesítési tervet. (Az első félévben 44,1 millió euró folyt be.) A kiváló első féléves értékesítési adatok alapján, ha kitart a lendület, véleményük szerint, az idei évben akár 15% feletti mértékben is növekedhet év/év alapon az árbevétel, bár a menedzsment kihívásokkal teli második félévet prognosztizált és 10%-os, euróban mért bővülést. A nőgyógyászati árbevétel az első félévben majd 30%-kal növekedett éves bázison, ez pedig a teljes bevétel 39,6%-át adta az első félévben. „A jó hírek ellenére úgy látjuk, hogy most kifogyott a rövid távú impulzus a tőzsdei raliból: a cég fontos termékeinél a különböző hatósági eljárások miatt a következő kedvező bejelentések 2018 második fele előtt nem érkeznek meg, a cariprazine európai forgalmazására (Reagila) várni kell, hiszen most kezdődtek meg a TB-tárgyalások.” – mondta el Kovács Bálint.

A teljes cikket olvassa el a Business Class Magazin GYÓGYÍTÓK című lapszámában!
Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!