Az ALTEO Csoport vezérigazgatójával könnyed hangvételű beszélgetés keretén belül értekeztünk komoly kérdésekről. A magát befektetési szakembernek valló Ifj. Chikán Attilának van véleménye a politikáról – sőt még politizálna is –, de nem akar állást foglalni, továbbá azt javasolja, hogy tanuljunk a multiktól. 

Az interjú kezdése előtt Ifj. Chikán Attila jelezte, hogy lesz egy olyan hívása, amelyet fel kell majd vennie. Egy gázkereskedelmi ajánlatra várt, amelyek többségében csak pár óráig élnek. „A gáz és a villany is nagyon érdekes, hiszen tőzsdei termékek, ráadásul az utóbbiakat – persze nem minden esetben, van, hogy határidővel – azonnal meg kell vásárolni. Ha a piacon venni akarok öt órától hét óráig 5 megawatt villamosenergiát, akkor az öt óráig vehető meg, öt óra egy perckor már nincsen. Nem mindent én vásárolok személyesen, de ez egy nagyobb tétel, amely külföldről érkezik, ráadásul első üzlet.”

A gimnáziumban hangadó volt, de rosszul tanult, nem is vették fel a jogra. Bánkódik emiatt?
Miután többé-kevésbé elégedett vagyok az életemmel, butaság lenne bármi miatt is bánkódnom, hiszen ha valami máshogy alakult volna a múltban, akkor most nem ez lenne a jelenben. Ráadásul azt gondolom, hogy az olyan karaktereket, mint amilyen én is vagyok, a klasszikus poroszos iskolarendszer nem támogatta. Én nem azt mondanám, hogy rossz tanuló voltam, hanem kiválogattam azt, amit tanulni szerettem volna, és ez nem esett mindig feltétlenül egybe a tanrenddel.
Hozzá kell tennem ugyanakkor, hogy voltak tanárok, akik támogattak. A mai napig azt gondolom például, hogy nem kronologikusan kellene irodalmat tanítani, hanem témánként. Szerencsére az én irodalomtanárom ezt akceptálta, ezért jól kijöttünk egymással, nem is voltam rossz a tárgyból. A big picture – ahogy mondani szokták – nem volt tökéletes, de a részletek önmagukban megfeleltek. Jó volt az, ahogy volt. (nevet)

 

A gyermekei még mindig rászólnak, ha két perccel tovább folyatja a vizet?
Már megtanultam tőlük, hogy nem szabad. (nevet) Jó látni, hogy nőnek és nyiladozik az értelmük. A kislányom ökoiskolába jár, így folytatódik a nevelésük, amely nem a viselkedésminták megtanulását jelenti, hanem a környezettudatos gondolkodás fejlesztését. Már most látszik, hogy hatással szeretne lenni a környezetére, az abban élőkre, amelyért akár egy konfliktusba is beleáll. És az öccsét sem kell félteni ezen a téren. Büszke vagyok rájuk. 

30 évesen már befektetési igazgató volt. 2018-ban Magyarországon milyen vállalkozásba érdemes belevágni, befektetni?
A 2017-et jobban meg tudtam volna mondani. (nevet) Én nem itt kezdeném ezt a dolgot, hanem ott, hogy mit van kedvem csinálni. Szerintem nincsen olyan, hogy work–life balance, csak life balance van. Meg kell találnunk azt, amivel szívesen foglalkozunk. Akkor találtunk rá a jó vállalkozásra, ha nem érezzük, hogy számolgatni kellene a munkaórákat. Ha egy pék hazafelé úton a bagettsütés rejtelmein gondolkozik, és értelmetlen számára az a kérdés, hogy most éppen vajon ő dolgozik vagy nem dolgozik, arra mondom én azt: megtalálta, amit keresett. Ezerféle jó tanács létezik, de az első, hogy az ember akkor vállalkozzon, ha nem csak pénzt akar keresni, mert akkor valószínűleg nem lesz sikeres. Akkor vállalkozzon, ha valami igazán érdekli, és azzal akar foglalkozni. A befektetés más tészta, ott a hozam a lényeg, de lehet itt is jó ügyet szolgálni – elég csak a fiatalok körében egyre népszerűbb, a szolgált jó ügyet a hozammal egy szinten értékelő, dollars and sense befektetési szemléletre gondolni.

Ön abba vágott bele, amit szeret, vagy menet közben szerette meg azt, amibe belevágott?
Én klasszikus értelemben nem vállalkozó vagyok, hanem vállalatalapító. Befektetési – mostanra pedig, ha már ennyi időt eltöltöttem ebben az ágazatban – learning-by-doing energetikai szakembernek tartom magam, aki ért ahhoz, hogy hogyan kell cégeket összekovácsolni. Én vállalatépítő vagyok, a vállalkozók azok, akik pénzt adtak a vállalkozásaimhoz. De visszatérve a kérdésre, én szeretek dolgokat létrehozni, ezért a befektetés mellé – ami alapvetően pénzcsinálás – nekem szükségem van a kézzel fogható értékteremtésre is ahhoz, hogy egy-egy feladatot kielégítőnek találjak. Az ALTEO ebben a tekintetben tökéletes terep a számomra.

Ha már kézzel fogható értékekről beszélgetünk: novemberben megvásároltak két projektcéget, így bővült napenergiával az ALTEO portfóliója.
Igen, ráadásul az egyik már működik is, a másikat még most építjük. Tökéletes példák ezek arra, hogy a befektetés miként ér össze az értékteremtéssel.

A közelmúltban úgy nyilatkozott a napenergia piacáról, hogy aranylázban ég. Ez még tart?
Annyiban, hogy aki elő tudta készíteni a projektjét és megkapta az engedélyeket, az már dolgozik a megvalósításon, vagy éppen az előkészített projekt értékesítésén. Mindkét kategóriában rengeteg projekt van kint a piacon. Ezek egy része megvalósul, másik felük elhal, de hogy pontosan mennyi aranyat találtunk, azt év végére lehet majd megmondani. 

Ki lehet jó aranyásó ezen a piacon?
Ez a dolog csak értékláncokban működhet. Kell egy napenergiás fejlesztésre alkalmas földterület és egy fejlesztő, beruházó vállalkozás, majd az alapfejlesztőnek be kell vonnia egy szakmai partnert a projekt megvalósítására. Ha ez a hármas partnerség jól működik, akkor belőlük lehet egy sikeres aranyásó csapat. Bár azt hozzá kell tennem, hogy nem ahhoz kell a legkomolyabb energetikai szaktudás, hogy valaki napcellákat építsen. Ez egy egyszerű biznisz a gázerőműhöz és a biomasszához képest. „Ne nyúlj hozzá, ne piszkáld!” – körülbelül ennyi kell az üzemeltetéshez. Én pedig ezúton is elnézést kérek az üzemeltető kollégáktól. (nevet)

Mennyire kiaknázatlan ez a piac?
Amennyi projekt ma létezik és valamilyen fázisban fut, az messze nem annyi, mint amennyi megvalósuló erőmű lesz az országban. Magyarországon körülbelül 6-8 ezer megawatt a villamosenergia-kapacitás. A napenergiára 2 ezer megawatt engedélykérelem érkezett be, ugyanakkor a megújulóból jelenleg körülbelül 600 megawatt van kint a piacon, ez durván a teljes kapacitás 10 százaléka. Ha a most engedélyezett naperőművek megépülnének, akkor Magyarország megnégyszerezné a kapacitását megújuló energiákban. Én viszont azt gondolom, hogy a projektek felének lehet reális esélye a megvalósulásra, amely még így is brutális szám. Amikor ezek megépülnek, radikálisan előre fogunk lépni a megújulók részaránya terén.

Ha már radikális előrelépés: Németországban 2017. április 30-án, a nagy melegnek köszönhetően, az ország 80 százalékának energiaszükségletét a megújulók fedezték, 2016 májusában pedig a portugál energiarendszer négy napig teljesen zöld energiával működött. Ettől mi még messze vagyunk?
Messze. Ha a kint lévő projektek megépülnének, akkor az ország energiaigényének negyedét tudnánk megújulókból fedezni – elméletileg. Ugyanakkor nem is azt kell elérni, hogy egy-egy napon teljesen ilyen technológiák adják az energiát, hanem egy éves átlaghoz érdemes viszonyítani. Sajnos, ebben sem érjük még el az európai uniós átlagot, de ebben vannak tartalékok.

Milyen volt az egyéves átlag 2017-ben?
Pontos adatok még nincsenek, de olyan 15 százalék körüli, ebből könnyen lehet 25-öt csinálni.

Korábban elmondta, hogy támogatja a villanyautók elterjedését. Ez lendíthetne a megújulók elterjedésén?Fordítva fognám meg a kérdést. Először fontos, hogy a megújulók aránya növekedjen, különben hamar eljutunk odáig, hogy a környezetet védelmezni hivatott elektromos autókba nem klímavédő módon kerül áram. Abban bízom, hogy a megújulók terjedése, a lakossági környezettudatosság és ezzel párhuzamosan az elektromos autók iránti igény is növekedni fog.

Az ALTEO Csoport vizsgálja esetleg azt, hogy miként tudna ebbe a szegmensbe Magyarország is beszállni?
Nem állítom, hogy az ALTEO-nak nem lesznek töltői, de kúthálózatot biztos nem építünk. Vannak itt óriási infrastruktúrával rendelkező vállalatok – például, akinek hagyományos benzinkúthálózata van –, amelyeknek nem kell a teljes infrastruktúrát a nulláról kiépíteniük. Valószínűleg, ha nekem elektromos autóm lesz, akkor én is oda fogok állni, ahol vásárolni is lehet. Nekünk nem ez a fő csapásirány, hanem a villamosenergia-igény kiszolgálása.

Mikorra várható a töltőállomások elterjedése?
Ha a Jedlik Ányos Terv bejön, akkor 2020-ig 3000 töltőállomás épül, amely első lépésnek elég.

Ez reális cél?
Ez akarat kérdése, van 1200 pont az országban, ahova építeni lehet. Én ismerem a Klaszter vezetőit, komolyan gondolják, amit mondanak. Hogy meg fog-e valósulni? Azt nem tudom.

Mennyire motiválja ez a piaci szereplőket?
Nagyon. Közelről követik a történéseket, ahogy ezt mondani szokták. Az áramszolgáltatóknak ez villamosenergia-értékesítési lehetőség, az infrastruktúraüzemeltetőknek pedig egy selling point. Ez most mindenkit foglalkoztat.

Térjünk át az energiatárolásra. Az ALTEO 1,1 milliárd forint értékű kutatás-fejlesztési projektbe vágott bele, annak érdekében, hogy kidolgozza ennek a hazai modelljét. Hol tart most a folyamat?
Jelentem, jól állunk, az év végére ez működni fog. Ez egy rohamosan fejlődő területe az energetikának. Körülbelül tíz évvel van lemaradva a megújuló alapú technológiák mögött, de 6-8 éven belül ezt behozhatja, és életképes lesz. Ne feledjük, a megújulókon is harsányan nevettek tíz éve, mára viszont elhalt a nevetés.

Korábban úgy fogalmazott, hogy nem foglalkozik a politikával.
Alighanem pontatlanul fogalmaztam. Engem alapvetően érdekel a politika, de nem akarok párthoz kötődni, hiszen egy nyilvános tőzsdei céget vezetek. Ha megkérdeznék tőlem, hogy mi lesz a választások eredménye, akkor arra nem akarnék válaszolni. De nem azért mert engem nem érdekel a politika, hanem mert nem engedhetem meg magamnak az állásfoglalást. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ebben az ágazatban mindenhol nagyon erős szerepe van az államnak. A kormány szeret beleszólni abba, ahol stratégiai szerepe van. A lényeg, hogy mindenkinek egyforma legyen a pálya, legyenek egyenlő feltételek és verseny.

Magyarországon van verseny?
Mi az ALTEO-val olyan liberalizált piacokon mozgunk, ahol ez jól működik. Nem véletlenül vagyunk ebben az ágazatban, cégeket szolgálunk ki Business-to-Business szerződésekkel.
Ráadásul a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban az állam kifejezetten támogató. A lakossági energiaellátásnál – ahol az állam úgy gondolta, hogy komolyabb befolyást akar szerezni – mi nem vagyunk ott. Ez egy tudatos stratégia a részünkről.

Mit gondol a paksi bővítésről? Lehet ez az évszázad üzlete?
Azt azért nem hinném. (nevet) Abba a vitába nem akarok belemenni, hogy kell-e nukleáris energia vagy sem. Ez egy klímasemleges megoldás, amely pozitívum. Ha ezt a kapacitást olajjal meg szénnel helyettesítenénk, abból nagy baj lenne. Amúgy sem tudom eldönteni, hogy a 24. vagy a 25. órában vagyunk-e, remélem az előbbiben. Nem szeretném megvárni azt az időt, amikor még mindig nemzetközi klímavédelmi jegyzőkönyveket írunk alá, de Hollandia már víz alatt van. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a megújuló energia reménykeltő sebességgel növekszik. Ötven év múlva, véleményem szerint, az atomenergia már kicsit elavult technológia lesz. Mi ezzel a bővítéssel hosszú időre berakjuk az országot egy csatornába, ami akár jó is lehet, hiszen hamarosan nem nemzeti, hanem régiós és összeurópai energiarendszerekről beszélünk majd, és ebben egy magyar atomerőmű könnyedén elférhet.

Ez a regionális rendszer hogyan fog hatni az ALTEO-ra?
Mi nagyon készülünk erre. Bárki idejöhet majd versenyezni, de mi is mehetünk kifelé. Ez meg fogja könnyíteni az egyébként is vágyott külföldi szereplést.

A közelmúltban szerződést hosszabbítottak a Heinekennel. Hogy látja, mennyire környezettudatosak a multinacionális vállalatok?
Én azt látom, hogy ők élen járnak ebben. Iszonyat nagy tudás van náluk, amelyet alkalmaznak is, de nem feltétlenül csak a fenntarthatóság miatt. Rájöttek arra, hogy ez egy lehetőség. Öt éve egyesek még megmosolyogták őket, most már viszont vannak olyan fogyasztók, akiknek a vásárlási döntéseiben fontos szempont, hogy fenntartható vállalattól, fenntartható terméket vásároljanak. A fentarthatóság üzleti lehetőség. Tanuljunk a multiktól, nem csinálnak butaságot.

A közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a szavazó, a vásárló, illetve az alkalmazott tudja elhozni a zöld változást. Az első kettő érthető, a harmadiknál a sztrájkra gondolt?
Nem. (nevet) Először is, mind a három mi vagyunk, én, a feleségem, a szomszédjaim. Arra céloztam, hogy az átlagember tudja elhozni a változást: a választó a politikust, a fogyasztó a céget tudja befolyásolni, az alkalmazott pedig tovább tudja vinni, meg tudja valósítani ezeket a dolgokat. Ha jó programokat tudnak házon belül csinálni – például hogy mindenki két perc után zárja el a csapot, hogy visszatérjek a beszélgetés elejére –, akkor az a vízfogyasztás, vízpazarlás tetemes csökkenéséhez vezethet. Ha a multik alkalmazottjainak a fele változtat a mindennapjain otthon, és mondjuk létrejön egy politikai párt, amelyiknek hiteles fenntarthatósági politikája van, akkor az már változást jelent. Számomra riasztó jövőkép, hogy az unokáink búra alatt lesznek kénytelenek élni. Mindenféleképpen tennünk kellene valamit, hogy ezt elkerülhessük.

Visszacsatolt a beszélgetés elejére, most elérkeztünk a végére. Van egy blogja, Chikansplanet néven. Mennyire érzi úgy, hogy edukálnia kell az ágazat szereplőit és az átlagolvasókat?
Az edukáció nem a jó szó, ennyire nem vagyok beképzelt. Két dolgot szeretnék elérni: egyrészt hatással lenni, elgondolkodtatni. Szeretném bedobni a követ a tóba. Azt szeretném elérni, hogy az olvasó akarja kitalálni, hogy mit tudna tenni, mit gondol a feldolgozott témákról. Ez egy lassú folyamat. Úgy tudnám ezt egy hasonlattal leírni, hogy látunk valakit egy szakadék szélén kapaszkodni, és látszik, hogy már nem bírja sokáig. Ha harminc méterre egy csomó kispárna van, akkor azokat elkezdem odahordani. Nem tudom, hogy lesz-e elég időm vagy párnám, és jó lenne, ha egy hatalmas párnát kellene csak átcibálnom, de olyan nincs a közelben. Nekem viszont az a dolgom, hogy hordjam azokat a kispárnákat, függetlenül az eredménytől.

Nem csörrent meg a telefon az interjú végéig. Lemaradtunk az üzletről?
Nem maradtunk le, föltettem nekik három kérdést, valószínűleg hosszabb ideig tart összeszedni a válaszokat, mint gondoltam. De hívni fognak, elvégre ők akarnak nekem eladni.

A teljes interjú a Business Class Magazin ÉBREDŐ ERŐ című számában jelent meg! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!