A szerzőről

Szilágyi Katalin Kinga

Szilágyi Katalin Kinga

Már kisiskolás koromban belebolondultam az olvasásba, és bár a könyvtáros nénik igyekeztek az ifjúsági irodalmi részleg felé irányítani, én makacsul ragaszkodtam a pszichothrillerekhez és az abszurd drámákhoz. Ezzel egy időben a színház is foglalkoztatni kezdett, így gimnáziumi éveimet színművészeti osztályban töltöttem, majd dramaturgiai tanulmányaimat követően lehetőségem volt színházkritikák publikálására. Időközben kíváncsiságom egy újabb terület felé irányított, a film és a média világába. Az itt szerzett tudásommal televíziós hírszerkesztőként, riporterként kezdtem el tevékenykedni. Azokban az években jöttem rá, hogy nincs annál jobb dolog, mint teljesen eltérő területeken, más-más mentalitással rendelkező embereket megismerni, nap mint nap új világokra csatlakozni rá. A Business Class Magazin nyitottságának köszönhetően szerkesztőként olyan érdekes személyekkel léphetek kapcsolatba, akiktől minden alkalommal tanulhatok valami újat. Remélem ezekből a beszélgetésekből sikerül minél többet visszaadni az olvasóknak.

Idén 4 magyar cég képviselte hazánkat a világ legnagyobb tech-show-ján, a CES-en Las Vegasban: a GPS Tuner, a DoBox, a Sybrillo és a Chameleon. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan születik meg egy startup ötlete, milyen utat kell bejárni annak megvalósításáig, mitől függ egy cég sikeressége, és miért fontos a nemzetközi kiállításokon való jelenlét? Az alapítókkal beszélgettünk.

Tudomány és művészet fúziója a molekuláris gasztronómia jegyében életre hívott és az országban egyedülálló, innovatív bárkonyha, a NANO. Cikkünkben Keresztes Ferenc bártender és Huszák Zoltán séf kalauzolnak az inkább varázslathoz, mint főzéshez hasonlító, a megszokott halmazállapotú ételek és italok textúráját megváltoztató alkotói folyamatokba. Egy érzékszerveinknek és fantáziánknak különleges élményt nyújtó hely, ahol a főétel iható, és a koktél rágható

Ma már alig van olyan mozi- vagy reklámfilm, amely nem tartalmaz digitális trükköket. Hogy mennyi munka van a leforgatott nyersanyaggal, azt Szarvasi Zoltán és Benyó Zoltán szakemberek, Budapest egyik legnépszerűbb vizuális effektekkel foglalkozó utómunka stúdiójának számító Digital Apes két vezetője mutatta be a Business Class Magazinnak. Megismerhettük a digitális utómunka kulisszatitkait és a tudatosan látványos – vagy épp észrevehetetlen – trükkök működési mechanizmusát.

A hazai filmgyártás aranykorát éli – ezt igazolják az elmúlt egy év filmes sikerei. Nemes Jeles László Saul fia című filmjének tavalyi Oscar-díja után idén Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje kapott aranyszobrot, az idei Berlinale fődíjáért járó Arany Medvét pedig Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása nyerte. Karlovy Varyban is taroltunk, méghozzá egy alacsony költségvetésű, állami finanszírozás nélkül készült mozival, Hajdu Szabolcs: Ernelláék Farkaséknál című filmjével. Az alkotókkal meglátásaikról és élményeikről beszélgettünk.

Kakaófüggőből felcseperedett ínyenc, kiváló sztárséf, a magyar gasztronómia fellendítője, a Bocuse d’Or európai bajnoka, a rakott krumplik királya, a horgászat függője, kaméleonok nevelője, legók gyűjtője és mára már egy közvetlen hangulatú, csúcséttermi minőségű bisztró tulajdonosa – ismerjék meg a sokszínű Széll Tamást.

A misztikummal és várakozással övezett Oscar-gála nem más, mint a legapróbb részletekig megkoreografált eseménysorozat, amelynek első fontos felvonása a jelöltek kihirdetése. A díjátadó napja pedig kivételesen fontos dátum a filmes álomvilágban. 89 éve része globális és kulturális környezetünknek, és jelentősek politikai és gazdasági vetületei is. Cikkünkben igyekszünk betekintést nyújtani ebbe a szédületes világba, megszólaltatva Villány Dániel filmkritikust és filmesztétát, illetve Deák Kristóf rendezőt, akinek Mindenki című rövidfilmje szerepel az idei jelöltek listáján.

A történelemben a kávéházak jelentős szerepet töltöttek be a társadalmi és kulturális életben. Vitathatatlan, hogy a kávé nem csak egy frissítő ital, hanem egy szimbólum, amely köré létesítmények, hagyományok rendeződtek. Budapesten az első kávézók a törökök 150 éves uralma alatt jelentek meg, a 19. századra pedig már a városiak szociális életének fontos részét képezték. A különböző korszakoknak és társadalmi rétegeknek mindig megvoltak a maguk kedvencei, és bár rengeteg kávéház megszűnt a második világháború alatt – maradtak túlélők.

A világ fővárosai közül Budapest rendelkezik a legtöbb termál- és gyógyvízkúttal – ráadásul többségük egyben műemlék és turisztikai látványosság is. A különböző stílusú és árkategóriájú fürdő az egyetemisták, a családosok és a nyugdíjasok igényeit is képes kielégíteni.

9 év, 2,9 milliárdos költségvetés, 72 forgatási nap, több száz statiszta, 97 ló, másfél év utómunka – és elkészült Herendi Gábor grandiózus látványvilágú, sok kalanddal, fordulattal és humorral fűszerezett kosztümös nagyjátékfilmje. Az 1870-es években játszódó Kincsem Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) és Otto von Oettingen (Gáspár Tibor) rivalizálását meséli el. A magyar nemes a szabadságharc után mindenét elvesztette. Céltalan, kicsapongó életet élt, amíg egy nap megjelent élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, akivel minden versenyt megnyert az európai lóversenypályákon, és végre legyőzhette ősi ellenségét. A bonyodalom ott kezdődött, amikor beleszeretett Klára von Oettingenbe (Petrik Andrea), apja gyilkosának lányába. Herendi Gábor rendezővel beszélgettünk az ötlet születéséről, a szereplőválogatásról, a forgatási napok kihívásairól, az utómunkáról és a forgalmazásról.

Az internetes kommunikáció folyamatos fejlődése lehetővé tette, hogy a személyes kapcsolatok helyett ma már a virtuális világban intézhessük munkaügyeinket. Egyre népszerűbbé válik a szabadúszó létforma, főként az Y generáció körében, akik megbízásos vagy projekt alapon dolgoznak. Ennek az életformának – bár rengeteg előnye van – egyik legnagyobb hátránya a magány, a teljes elszigetelődés. Erre (is) nyújtanak megoldást a közösségi irodák. Cikkünk megpróbál átfogó képet adni az ismertebb hazai coworking terek hangulatáról, előnyeiről, szolgáltatásairól, árairól, és – ami a legmeghatározóbb egy „második otthon” felkeresésénél – az általuk képviselt értékekről.