Gerendai Károly vállalkozó nevét az egész országban ismerik, és ami talán még fontosabb, személyét egyöntetűen el is ismerik. Nem véletlenül, az üzletember– kis túlzással – amihez nyúlt, az arannyá vált: elég csak a Sziget Fesztiválra, a Michelin-csillagos Costes éttermekre, vagy éppen a legújabb vállalkozására, a karibi hangulatot Budakalászra varázsoló, Lupa-tavi strandberuházására gondolni. Az egyébként meglehetősen szerény és közvetlen üzletember elárulta, hogy nincs nála a bölcsek köve, de hisz a kemény munkában, a jó csapatban, igyekszik mindig valami újat alkotni, hiszen szerinte egy vállalkozónak ez a jófajta stressz- és adrenalinkoktél a hajtómotorja, és hogy nem hisz a kompromisszumokban. Színes beszélgetés következik fesztiválról, függetlenségről, turizmusról, gasztronómiai beruházásokról és a honi strandolási szokásokról.

Az egészségmegőrzés területén alkotott egészen újat dr. Békási Sándor és dr. Oláh Dániel, akik kitalálták a Fitpuli alkalmazást, amely egyszerre kezeli az orvosi és az életmódbeli paramétereket. Az elsősorban munkáltatóknak és munkavállalóiknak szánt app ősszel lép a piacra, az ide vezető útról és a Fitpuli újszerűségéről az alapítókat kérdeztük.

Magazinunk fennállása óta több alkalommal írtunk már az élelmiszeripar kérdéseiről, szóba került például, hogy vajon meddig lesz elegendő élelme az egyre csak növekvő lakosságnak, mivel pótolható majd a fehérje, ha egyszer elfogy a hús az asztalunkról, és hogyan hat az ipari élelmiszer-előállítás a földünkre és az egyre nehezebben fenntartható környezeti egyensúlyra. Felkerestük a hazai négy legnagyobb áruházlánc képviselőit, hogy az élelmiszer-pazarlásról és a társadalmi felelősségvállalási programjukról kérdezzük őket, közülük a Lidl nem kívánt élni a lehetőséggel. Ugyanakkor kiderült, hogy az Aldi, a Tesco és a SPAR is sokat tesz az ökológiai lábnyomának csökkentésért. De vajon elég lesz-e ennyi erőfeszítés? 

Meseszerű történet a Balaton északkeleti csücskénél elterülő Litér községben élő egykori gépészmérnök, Balogh Ákos vállalkozása. A ma már nagycsaládos apuka gyeden volt egyik gyermekével, amikor a feleségével megálmodták a YouTyúk ötletét, amely egyszerre ember- és természetközpontú üzleti elképzelés, megsegítve a vidéki termelőket, és friss, igazi tojást juttatva jó pár budapesti lakos asztalára, és még néhány éttermi kosztba is. A 2014-ben indult online tyúkfoglaló és tojásrendelő üzleti elképzelés – amelyet furcsa lenne startupként emlegetni, holott tulajdonképpen mégis az – jó ütemben bővül, és bár, ahogy az alapító fogalmaz, nem járnak Audival, azért szépen eléldegélnek belőle.

Az egyik legnagyobb multinacionális energiavállalatnak már van kézzelfogható stratégiája az elektromos autózás elterjedésére. A Shell Magyarország hazai felsővezetőjével, Bujdosó Andrea igazgatósági elnökkel a vállalat CSR (corporate social responsibility, magyarul társadalmi felelősségvállalás) tevékenységéről, legfontosabb kulturális értékeiről, a fenntarthatóságról, a hazai piacról és a jövő energiaszolgáltatási lehetőségeiről beszélgettünk.

Dokumentumfilmet nézni sokszor megrendítő és maradandó élmény, a kijelentés pedig különösen igazzá válik Mila Turajlic személyes és őszinte alkotása, a The Other Side of Everything, vagy magyarul A másik oldal című alkotását nézve. Az anya-lánya beszélgetésekből kibontakozó film rendkívül intim közegében, saját mikrokozmoszán keresztül enged bepillantást Szerbia egykori és mai történelmi-politikai helyzetébe. A film szimbolikus helyszín, így nemcsak a film készítője és szereplője számára fontos mementó, de egy kor lenyomata is egyben, így az egyszerű élettérben megjelenő misztikum a film egésze alatt fenntartja az érdeklődést és a tudni, megismerni vágyást. Az HBO Europe gyártásában készült dokumentumfilmet egy zártkörű vetítés keretében volt szerencsénk megnézni, utána pedig beszélgethettünk a film alkotójával, a belgrádi születésű Mila Turajlic rendező-producerrel és a film executive producerével és az HBO Europe dokumentumfilmes vezetőjével, Hanka Kastelicovàval, akikkel a film mellett szóba került a filmkészítés nehézsége, szépsége és a dokumentumfilm megbecsültsége is.

A Four Seasons Hotelben találkoztunk Dr. Robert Hogan amerikai pszichológussal, a Hogan Assessments alapítójával, aki az elsők között intézményesítette a személyiségmérő eszközök használatát a munkahelyi teljesítmény növelésében, és akinek szervezete a Fortune 500 cégek több mint felét kiszolgálja. Budapestre április közepén, az Akváriumban rendezett „Future of Coaching in Organisations” nemzetközi konferenciára érkezett, de szakított ránk egy kis időt egy pohár chardonnay mellet. Az izgalmas beszélgetés során kiderült, hogy a szaktekintély szerint miért nem volt jó vezető Clinton, Bush vagy éppen Obama, mi a hasonlóság és a különbség politikus és cégvezető között, megváltoztathatja-e a digitalizáció az emberi természetet, és egyáltalán, mi kell az eredményes vállalatvezetéshez és az üzleti sikerekhez.

A mesterséges intelligencia térnyeréséről, a robotok fontosságáról, a jövő munkahelyeiről és a munka világáról tartott érdekes előadást a Smart konferencián Mérő László matematikus, mesterségesintelligencia-kutató, akivel később személyesen is lehetőségünk nyílt beszélgetni.

Utópisztikus, futurisztikus és teoretikus vonatkozásokkal bíró vízió testesülhet meg a Microsoft legújabb fejlesztésében, a kvantumszámítógépben, amely – ha megépül – forradalmasíthatja az élelmiszertermelést, a gyógyszeripart, illetve megoldást nyújthat a globális felmelegedés problémájára. Hogy mi is az a qubit, kiknek készül egy amerikai, mesterséges hőmérsékletű bunkerben a kvantumszámítógép, mi mindenre használhatjuk majd, és mikor lesz elérhető, arról Farkas Bálint, a Microsoft Magyarország technical evangelistja adott választ izgalmas előadásában. Tovább faggattuk őt a Smart konferencián, mert egy ilyen volumenű fejlesztést nem lehet szó nélkül hagyni. 

Dr. Pintér Róbert szociológus, az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatásvezetője és a Corvinus Egyetem adjunktusa tartotta a Smart konferencia egyik legizgalmasabb előadását. A szociológussal arról beszélgettünk, hogyan értelmezzük majd a jövőben a munka fogalmát, mit hozhat a szingularitás, illetve milyen a mai gyerekek viszonya a digitalizációhoz.