Kovács Péter körülbelül három hónapja vette át a legnagyobb videómegosztóval járó feladatok menedzselését Bíró Páltól, aki jelenleg a Google magyarországi irodájának vezetője. YouTube-hirdetésekről, influencer marketingről, a társaság kényes ügyeiről, valamint a Momo-jelenségről is beszélgettünk.

Koncerten, meccsnézés közben, valamint futás után. Hogy micsoda? Többek között ez is szóba került a szakemberrel folytatott beszélgetésünk során, hiszen az alkoholmentes termékek piaca az elmúlt években nagyot ugrott, és nemcsak az íz fejlődése miatt, hanem a kiváló tápanyagtartalmának és hidratáló hatásának köszönhetően is, legalábbis ezt vallja Palkó András, a Heineken Hungária marketingigazgatója. Elmondása szerint a társaság nem akarja kiszorítani a kisüzemi gyártókat a piacról, hiszen jól megférnek egymás mellett. Elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben komposztálható, növényi alapú poharakból fogjuk inni a sört műanyag pohár helyett, valamint azt is megtudtuk, hogy a tavalyi évet az ominózus Csíki–Heineken-ügy ellenére is jól zárták.

„Mi nem hanghordozókat, hanem hangulathordozókat árulunk”, „előfordul, hogy az összekötő szövegek fontosabbak, mint maguk a dalok”, „vastag könyvet lehetne írni azokról a szaftos titkokról, amiket tudok”, „ha bejön ide egy előadó, és nem látom rajta azt, hogy kicsit őrült, kicsit dinka, akkor nem tudok vele mit kezdeni, mert könyvelőnk az van”. Ilyen és ehhez hasonló aranyköpések hangzottak el a Joós Istvánnal készült interjúnk során, akinek a keze alatt olyan könnyűzenei sztárok, zenekarok fordultak meg, mint például Majka, a Rapülők, az Edda, Zséda, Zámbó Jimmy, a Magna Cum Laude és a Wellhello. Szóba került a cenzúra, az alkohol- és drogproblémák, valamint a sztárgázsik is.

A gasztronómiában és a filmiparban hazánk megtalálta az elmúlt években a helyét, viszont a könnyűzenében van még hova fejlődni, pedig vannak ígéretes előadók – véli Bajnai, aki bízik abban, hogy az új kulturális államtitkár sokat tesz majd ezért a területért is. Számunkban Joós István, a Magneoton kiadó vezérigazgatója elmondja a véleményét a tavalyi év legmegosztóbb NKA-támogatásáról, a kollégiumvezetőt erről is kérdeztük. Szóba került még a fesztiválszezon, a retró zene „jövője”, illetve hogy miért fontos elmennünk lottózni.

Gerendai Károly vállalkozó nevét az egész országban ismerik, és ami talán még fontosabb, személyét egyöntetűen el is ismerik. Nem véletlenül, az üzletember– kis túlzással – amihez nyúlt, az arannyá vált: elég csak a Sziget Fesztiválra, a Michelin-csillagos Costes éttermekre, vagy éppen a legújabb vállalkozására, a karibi hangulatot Budakalászra varázsoló, Lupa-tavi strandberuházására gondolni. Az egyébként meglehetősen szerény és közvetlen üzletember elárulta, hogy nincs nála a bölcsek köve, de hisz a kemény munkában, a jó csapatban, igyekszik mindig valami újat alkotni, hiszen szerinte egy vállalkozónak ez a jófajta stressz- és adrenalinkoktél a hajtómotorja, és hogy nem hisz a kompromisszumokban. Színes beszélgetés következik fesztiválról, függetlenségről, turizmusról, gasztronómiai beruházásokról és a honi strandolási szokásokról.

Magazinunk fennállása óta több alkalommal írtunk már az élelmiszeripar kérdéseiről, szóba került például, hogy vajon meddig lesz elegendő élelme az egyre csak növekvő lakosságnak, mivel pótolható majd a fehérje, ha egyszer elfogy a hús az asztalunkról, és hogyan hat az ipari élelmiszer-előállítás a földünkre és az egyre nehezebben fenntartható környezeti egyensúlyra. Felkerestük a hazai négy legnagyobb áruházlánc képviselőit, hogy az élelmiszer-pazarlásról és a társadalmi felelősségvállalási programjukról kérdezzük őket, közülük a Lidl nem kívánt élni a lehetőséggel. Ugyanakkor kiderült, hogy az Aldi, a Tesco és a SPAR is sokat tesz az ökológiai lábnyomának csökkentésért. De vajon elég lesz-e ennyi erőfeszítés? 

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásáról mintha kevesebb szó esne mostanában, a környezetvédelem azonban egyre nagyobb teret kap a hírekben. Az etikus működés fontosságáról, a CSR jövőjéről és az emberiséget fenyegető veszélyekről Lakatos Zsófiával, a Magyar Public Relations Szövetség elnökével beszélgettünk.

Nehéz úgy Magyarországon környezetvédelmi aktivizmust építeni, hogy nem lehet önkénteseket alkalmazni – számol be Dömölki Judit és Takács Emőke, akik az Európai Szolidaritási Testület berkein belül olasz partnerekkel igyekeznek tisztábbá tenni a Pó, illetve a Duna folyókat. A VisPO projekt munkatársaival a szelektív hulladékgyűjtésről, a szervezet működéséről beszélgettünk, valamint arról, hogy miért lenne érdemes a fiataloknak a karrierjük megkezdése előtt társadalmi, és nem diákmunkában dolgozniuk.

Az embereken múlik, hogy a multinacionális vállalatokat és a kormányokat mekkora nyomás alá helyezik, ma már a fenntarthatóság komoly elvárás, állítja Schmidt Hajnalka, a Greenpeace Magyarország ügyvezetője. A szakemberrel a Stop Sorosról, a labdarúgó-világbajnokság következtében legyilkolt kutyatömegekről, a kávékapszulák feleslegességéről, valamint a szervezet eredményeiről beszélgettünk.

Belegondolni is nehéz, hogy a The Coca-Cola Company hány milliárd szomjazó állampolgárt elégít ki nap mint nap. Niklós László értékesítési gyakornokból lett a Coca-Cola Magyarország Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, így a világ egyik legemblematikusabb márkájának magyarországi első embere is. Műanyagszennyezésről, egészségtudatosabb életmódról, marketingről és a konkurenciáról beszélgettünk vele, valamint megkérdeztük azt is, hogy mennyire kell tartanunk a hozzáadott cukrot nem tartalmazó termékektől.