Az előző részt úgy zártam, hogy a következő alkalommal bemutatom az óraipar eddig legnagyobb válságát. Viszont a jelen szám témája a nők, ilyenkor pedig semmiképpen sem illik válságokról írni, beszéljünk inkább a női órákról.

Apró asztalok, a régi idők emlékeit idéző rajzos tapéták, otthonos, bájos közeg, és a francia konyha jegyeit viselő remek ételek. A Kertész utcában elhelyezkedő étterem jellegéhez tartozik, hogy minden nap a piacról frissen hozott alapanyagokkal dolgoznak, így az étlap minden nap cserélődik. Sulyok Miklóssal, a 18 éves M. étterem tulajdonosával beszélgettünk a „falra hányt” történetekről és a koncepcióról.

Napjainkban már nemcsak a szerető feleség, a gondoskodó családanya, a példás háziasszony és a megbízható barátnő feladatkörében kell helyt állniuk, hanem kiváló munkaerőnek, vezetőnek, politikusnak is kell lenniük. A következő összeállításunkban olyan divatházakat mutatunk be, amelyek a kifinomultság és az időtlen női szépség elsöprő erejéből építkezve esztétikus kollekciókkal hódítják meg a világot.

A fermentált vadnövényekre épít a fine-dining köntösbe burkolt, tradicionális magyar ízeket felidéző Salt. A következő Michelin-csillag-gyanús étterem koncepciója rendhagyó: a lakáséttermekre jellemző élményvacsorákkal várja vendégeit. Az étterem filozófiájáról a tulajdonosokkal, Tóth Szilárd séffel és Boldizsár Máté étteremvezetővel beszélgettünk.

Az HBO Europe gyártásában Erica Gornall rendező stábja hosszas szervezés után kivételes lehetőséget kapott: három hónapra szóló forgatási engedélyt. A szaúdi nők autósiskolája című dokumentumfilm bemutatja a bátor nőket, akik kiállnak jogaikért, és a férfiakat, akik eltérően vélekednek az új törvénykezésekről. A filmben megjelenő nők testbeszéde gyakran többet mond minden szónál. 

Karafiáth Orsolya Amikor a mama lelegelte a papa haját című, négyrészes sorozatának első könyvét nemrégiben megjelentető író-költővel a kamaszkorról, a lázadásról, a készülő könyveiről és a nőiségről beszélgettünk

Bukta Imre különös, egyéni szemléletű és sugárzású műveket alkotó festő, a „mezőgazdaság művésze”, aki az átalakulás után a még vegetáló paraszti létezésmód és kultúra jelenségvilágát viszi vászonra. Munkáiban szó sincs folklórról, sem népművészetről vagy a végérvényesen múltba veszett paraszti hagyomány újraértelmezéséről, még csak az agrárkultúra frissítésére tett bizonytalan kísérletekről sem. Hanem a való világról: elmúlásról, kacattá vált, kidobott holmikról, végkiárusításról, lomtalanításról.

Kovács Patrícia a hazai színházi világ különös és rendhagyó egyénisége. Csillogó tehetsége, magával ragadó bája, művészi varázsa a habkönnyű komédia és a mélydráma regiszterei között színpadi és filmszerepek alakításaival kitüntetett helyet biztosít számára a magyar színművészet palettáján. Öntörvényű, autonóm, gondolkodó, nyitott, őszinte és elbűvölő…

Megrázó, csontig hatoló, kendőzetlenül őszinte, tabudöntögető és meghatározó könyvet írt Tisza Kata Most. Túlélő leszel, nem áldozat címmel, mintegy ötszáz oldalban taglalva a bántalmazás természetrajzát.