Februárban egészen sokszor voltam színházban, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen megrendezett, művészeti egyetemek nemzetközi találkozóján (Festival Art Cinema Theatre = FACT) látott előadások mellett a karácsonyi ajándékjegyek legtöbbje is erre a hónapra szólt. Az egyetemen lévő külföldi előadások sajnos nem tettek rám mély benyomást, a budapesti „menő” kőszínházak (Katona, Örkény, Radnóti) egy-egy produkciója viszont annál inkább. Mégsem ezekről az előadásokról szeretnék beszélni, annak ellenére, hogy bőven lehetne elemezni őket, és a maguk nemében szinte tökéletes produkciók. Viszont legyenek bármennyire is jó kőszínházaink, oda kell figyelnünk a független társulatokra és az alternatív színházra. Pontosan olyan előadások miatt, mint a Tünet Együttes Sóvirága.

Nem lehet szem elől téveszteni őket, amikor megjelennek a Jurányi kávézójában – tényleg, mint két rocksztár a régi időkből, akár két Beatles-tagnak is elmennének. Zenekaruk, az Ivan & The Parazol néhány év alatt tett szert hazai és nemzetközi sikerre. A hatvanas-hetvenes évek rockzenéjét a kortárs zenei irányzatokkal ötvöző banda március 22-én jelenteti meg negyedik, Exotic Post Traumatic című nagylemezét, amelyet hosszabb szünet után a nagy múltú, Los Angeles-i EastWest Studiosban vettek fel. A zenekar két tagjával stílusuk alakulásáról, sikerük titkáról, új lemezük felvételéről és a hazai könnyűzeneipari helyzetről is beszélgettünk.

A millenniumokkal ellentétben a Z-erek születésük óta az interneten élnek, és 91%-uk azt állítja, hogy a vállalat technológiai eszközeinek és megoldásainak kifinomultsága befolyásolná a döntésüket egy-egy cég mellett. Ezenkívül jellemző rájuk a DIY-attitűd (Csináld magad!) a YouTube-oktatóvideók korszakának elindulásával, hogy egyszerre több szerepet tölthetnek be egy pozícióban, és a FOMO érzés (lemaradok valamiről) is meghatározó számukra. A munkaadóknak szembe kell nézniük a ténnyel, hogy ez a generáció már egészen más tapasztalatokkal, igényekkel és munkához fűződő viszonnyal lép be a munkaerőpiacra, mint elődei. De mit kezdjenek a munkaadók és a HR-szakemberek a lassan a munkavállalók közé becsatlakozó Z generációsokkal? Cikkünkből kiderül!

Mindenkinek egyéni felelőssége van abban, hogy megvédje a földet, ugyanakkor látható, hogy a fiatal generációk jobban mozgolódnak ezen a fronton. De elég lehet a pontszerű demonstrációk és a látszólagos környezet- és egészségtudatosabb életmód ahhoz, hogy változás történjen a jövőben? A WWF, a CSAOSZ, az ÉFOSZ és a Levegő Munkacsoport szakembereit hívtuk segítségül, hogy megfejtsük, meddig erősödhetnek a zöld politikai mozgalmak a világban, és vajon értik-e az emberek a környezeti problémák azon összefüggéseit, amelyek végül minden emberre hatással lesznek.

Egyre több klasszikus iparág esik áldozatul a fiatal generációk fogyasztási szokásainak, ezzel párhuzamosan azonban újak is születnek. Csak néhány egyszerű példa: az ifjabbak nem vásárolnak saját lakást vagy autót, inkább bérelik és megosztják őket. Elutasítják a fosszilis és nukleáris energiaforrást, mert inkább a fenntartható energiában hisznek. A luxustárgyak és értékek halmozása helyett pedig az élményre költenek. Megvetik a gyorséttermeket és a cukros üdítőket, és egyre inkább az egészséges ételek fogyasztása felé hajlanak. Pogátsa Zoltán közgazdásszal beszélgettünk az ilyen módon átalakuló világpiacról.

A Budapest Music Centerben rendezték meg a SCIndikátor 2019 országos döntőjét, amely a tavaly november óta tartó felkészítő program végeredménye, és amelyen a szervezők szerint a legkiválóbbnak ítélt természettudományi, műszaki, informatika és matematika szakos felsőoktatási hallgatók vehettek részt és mérették meg magukat folyamatosan. Ellátogattunk az eseményre, ahol a két díjazottal is beszélgettünk, az ifjú startupperrel, a komposztálási technológiát fejlesztő Lévay Krisztinával és a közönségdíjas Horváth Ivett Szalómével, aki különleges, versbe szőtt gyógytornájával segít elsős gyerekeken.

A Mindtech nem a szokványos startupéletutat követi: kockázati tőke helyett piaci megbízásokból tartják fenn a társadalmi igényt kielégítő és üzleti potenciállal is bíró saját projektjeiket, amelyekből hamarosan az amerikai piacra szánt termék is lehet. Králik Tamás alapítóval a cég által bejárt pályáról, a saját fejlesztéseikről és bérmunkákról is beszélgettünk.

Az RTL Klubon nemrég szokatlan, új formátumú show-műsor indult. A Cápák közöttben vállalkozók próbálják meg eladni befektetési ötletüket a komoly üzleti tapasztalattal rendelkező „cápáknak”, akik a sikeres versenyzők ötletét saját zsebből támogatják. A műsor hátteréről Máté Kriszta producert kérdeztük.

Egy budapesti székhelyű fejlesztőcsapat újratervezte és kültéri használatra alkalmassá tette a hagyományos 230 voltos csatlakozót. Az okostelefonos alkalmazással működő Voltee töltő bármelyik villanyoszlopon telepíthető városszerte, és nemcsak elektromos járművek, hanem más eszközök is tölthetők róla.

A sikeres vállalkozásokhoz nem szükséges „feltalálni a spanyolviaszt”. Ezt bizonyította be Koltai Balázs üzletember is, aki mindössze harmincévesen már hat nyereséges cég tulajdonosa, és nem is akarja eltitkolni, hogy ötleteit hazai vagy külföldi mintákból merítette. Az első és legnagyobb vállalkozása, a Pániq-szoba ma már három kontinensen van jelen. Ehhez persze szükség volt bátorságra, egy kevés tőkére és sok kreativitásra – na meg a fogyasztói igények folyamatos nyomon követésére.