Magyarországon nem kapnak európai szintű fizetést a filmes alkotók, ezért kénytelenek mindent elvállalni, ettől viszont szétoszlik a figyelmük – állítja a szakember. Nem tart a Netflixtől, mindennek örül, ami színesíti a piacot, ugyanakkor meglepődne azon, ha a szolgáltató pár éven belül hazai gyártásba fogna. Nem szereti azt a fajta humort, amikor a kisembereken nevetünk, arra gondosan ügyelnek a folyamatok során, hogy náluk ez ne forduljon elő. Az Aranyéletnek nincs direkt politikai üzenete, objektíven mutatja be az országot. Az említetteken túl többek között forgatókönyvírásról, utánpótlás-nevelésről és szinkronizálásról beszélgettünk.

A hazai forgatókönyvírás kiemelkedő alakja Tasnádi István József Attila- és Balázs Béla-díjas drámaíró, rendező, aki az Aranyélet mellett a Terápia magyar adaptációját is vezető íróként jegyzi. Ez alkalommal mégsem vele, hanem a harmadik évadra szó szerint hazaérkező két forgatókönyvíró-társával, Vancsik Péterrel és Vanicsek Olivérrel beszélgettünk, akik a névhasonlóság ellenére nem rokonok. Ugyanakkor roppant kalandos és izgalmas úton kerültek egy asztalhoz a sorozat befejező évadára. Hogy mindez hogyan történt, mivel járt, és egyáltalán, hogyan látja egy Németországban élő, komoly szakmai múltú és egy Amerikát megjárt pályakezdő, de igen ígéretes tehetség a hazai forgatókönyvírás helyzetét – erről beszélgettünk egy izgalmasat.

Once in a lifetime – ezt jelentette Mátyássy Áron és Dyga Zsombor rendezőknek, valamint Marosi Gábor vezető operatőrnek elkészíteni az Aranyélet évadait. A befejezés után a forgatás nehézségeiről, társadalomkritikáról, sorozatgyártásról, kedvenc pillanatokról beszélgettünk, és arról, hogy a sorozat milyen szerepet töltött be az életükben. Mint egy giga nagy karácsonyi ajándék – ilyen volt az Aranyélet belülről.

Az Aranyélet harmadik évadában nagyon sok további karakter kap fontos szerepet. Ezek az alakok az eddigieknél jobban befolyásolják a Miklósi család történetét és életét. Gáll Feri (Végh Zsolt) ott van Attila mellett, és kiderül, hogy még több titkot rejteget, mint gondoltuk. Bianka, a lánya immár Márk vagány, ravasz és magabiztos barátnőjeként jelenik meg (a harmadik évadban a szerepet Staub Viktória vette át). Zebegényi Géza (Rajkai Zoltán), az ügyész Mirával nyomoz a család titkai, ügyei után, és ki tudja, hogy mi lesz ennek a kapcsolatnak a vége. Jakab Erika főhadnagy (Danis Lídia) is folyamatos kapcsolatban van Mirával – a szigorú, olykor szadistának tűnő rendőrnő alakja érzékeny színezetet kap, amikor fény derül egy titkára. Fontos szerep jut a Janka mögött álló, „klasszikus korrupt” Boros Zsuzsa államtitkárnak (Fullajtár Andrea), akinek gyászoló anyaként szintén megmutatkozik az emberi oldala. Feltűnik több teljesen új szereplő is, az egyik ilyen az igazságért harcoló, szentvázsonyi főszerkesztő, Barbara (Bakonyi Csilla), aki érdekes kapcsolatba kerül Attilával. Az Aranyélet színészei meséltek nekünk.

Ha az Aranyélet harmadik évadát a Miklósi család viszonylatában vizsgáljuk, általánosságban mondhatjuk azt, hogy a család mindegyik tagja megérett. A szereplők külön-külön, de családként is biztosabb lábakon állnak. Különböző életkorban és -szakaszban, de mindenki végigjárja a felnőtté válás kálváriáját. A gyerekeknél ez inkább az elszakadásban, függetlenedésben mutatkozik meg (Mira önálló akciói, összeköltözése Zebegényi Gézával; Márk saját vállalkozása, Biankával való kapcsolata). A szülőknél az érési folyamatot a külső tényezők befolyásolják – egyszerűen elkerülhetetlen, hogy döntéseiket jobban átgondolják, hiszen Jankából polgármester, Attilából pedig nagyvállalkozó lesz. Ám ez a „menőség” nemcsak Miklósiékat, hanem az őket alakító színészeket is jellemzi. Két évad alatt hatalmas népszerűségre tettek szert, és talán nem túlzás úgy emlegetni őket, mint: Thuróczy Szabolcs, Ónodi Eszter, Olasz Renátó, Döbrösi Laura – az Aranyélet sztárjai. De mit szólnak ehhez ők? Hogyan élték meg a harmadik évadot és a karakterük fejlődését? Milyen a személyes viszonyuk a szerepükhöz, és az mennyire került közel hozzájuk? Az Aranyélet-család mesélt nekünk.

A különleges autóknak, akárcsak a műkincseknek, saját piacuk van, ahol milliárdos műgyűjtők és kereskedők vadásznak a legjobb darabokra.

A divat a szavak nélküli kommunikáció elsődleges eszköze. Kivétel nélkül mindenhol jelen van. A szürke hétköznapokban, a baráti találkozókon, a céges rendezvényeken, a jelentős családi és társadalmi eseményeken. Soha nem áll meg, folyton megújul. Feledésbe merül egy röpke pillanat alatt, aztán visszatér, ihletet merít a természet szépségéből vagy éppen más művészeti ágazatokból, emellett ma már a gazdaság az és ipar meghatározó szegmense. Korunk színházi előadásaira és a mozifilmekre is hatással van a legkisebb vizuális megjelenéstől egészen a díjkiosztó gálákig. A következő összeállításban megismerhetik a legnépszerűbb világmárkák múlt-jelen-jövő tengelyén elkészült friss kollekcióit, amelyek jelmezszerű darabjai nagyban befolyásolják korunk öltözködési stílusát.

Kovács Péter körülbelül három hónapja vette át a legnagyobb videómegosztóval járó feladatok menedzselését Bíró Páltól, aki jelenleg a Google magyarországi irodájának vezetője. YouTube-hirdetésekről, influencer marketingről, a társaság kényes ügyeiről, valamint a Momo-jelenségről is beszélgettünk.

A YouTube-tutorialok korában autodidakta módon is képezhetjük magunkat, és kellő szorgalommal és kitartással szinte bárki elsajátíthatja bizonyos szakmák fortélyait. De mi a helyzet akkor, ha zeneipari szakemberré szeretnénk válni? Hol szerezhető meg az alapvető szakmai tudás? A válasz: a Zeneipari Hivatalban.

Már gyerekkorom meghatározó élménye volt egy figura, aki fehér öltönyben és kalapban ugrál egy színpadon, körülötte fúvósok és más muzsikusok, akik olyan lüktetésű zenét játszanak, amelytől egyből táncolni támad kedvem. Akkor még nem tudtam, hogy az illető KRSA, azaz Tóth Kristóf, a Pannonia Allstars Ska Orchestra (röviden PASO) frontembere. A korábban több zenekarban is dobosként játszó MC-énekes egyik célkitűzése az volt, hogy a jamaicai ska műfajt megismertesse az itthoni közönséggel. Az idén tizenöt éves PASO sikere magáért beszél – ősszel egy big banddel lépnek színpadra, és a gyerekműsorprojektjük is beindulni látszik. Más kérdés, hogy a ska mennyire vált népszerűvé itthon – sok minden más mellett erről is beszélgettünk KRSA-val, aki ezúttal „civilben” jelent meg, a fehér szett nélkül.