A történelemben a kávéházak jelentős szerepet töltöttek be a társadalmi és kulturális életben. Vitathatatlan, hogy a kávé nem csak egy frissítő ital, hanem egy szimbólum, amely köré létesítmények, hagyományok rendeződtek. Budapesten az első kávézók a törökök 150 éves uralma alatt jelentek meg, a 19. századra pedig már a városiak szociális életének fontos részét képezték. A különböző korszakoknak és társadalmi rétegeknek mindig megvoltak a maguk kedvencei, és bár rengeteg kávéház megszűnt a második világháború alatt – maradtak túlélők.

Az okostelefonok megjelenése óta velünk vannak az applikációk, bár népszerűségük generációnként eltérő. Sokan szeretik még maguktól bepötyögni az adott híroldal címét, és a böngészőből előkutatni az oldalt, de ma már jellemzőbb, hogy alkalmazásokkal tájékozódunk. Ezek a szoftverek tematikájukat tekintve változatos képet mutatnak: híroldal, kalóriaszámláló, kismamasegítő, nyelvtanuló, térképalkalmazás – a variánsok száma végtelen. Ugyanakkor az sem mindegy, milyen felületre programozzák az adott alkalmazást, hiszen teljesen más programnyelv szükséges egy Android és egy iOS telefonhoz, de a Windows és a BlackBerry telefonok is más megközelítést igényelnek. De vajon melyek azok az alkalmazások, amelyek már az okostelefonok megjelenése óta töretlen népszerűségűek? Most sorra vesszük a legfontosabbakat!

Mi is az a márka? Miért fontos, hogy történelme és története legyen? Fontos egyáltalán, hogy autentikus és tradicionális legyen? Mindez csupán a marketing része? Vagy racionális magyarázatok is alátámasztják, hogy ha elismert márkát választunk és viszünk haza a szupermarket polcáról az nekünk is jó? Az első elismert márkákról sokféle magyarázatot, eredeztetést találunk. Godin szerint az 1730-ban alapított Wedgwood fazekas márkája volt az első, megint mások a Moët&Chandon pezsgőmárka 1743-as alapítását teszik meg elsőnek. Azonban nem is az a legfontosabb, melyik márka volt az első, sokkal inkább az, hogy mennyire tudta megőrizni hírnevét az idők folyamán, és tudott igazán népszerű branddé kiteljesedni, és annak meg is maradni.

A világ fővárosai közül Budapest rendelkezik a legtöbb termál- és gyógyvízkúttal – ráadásul többségük egyben műemlék és turisztikai látványosság is. A különböző stílusú és árkategóriájú fürdő az egyetemisták, a családosok és a nyugdíjasok igényeit is képes kielégíteni.

Többek szerint a Föld nevű bolygó ismert történelmének egyik leginnovatívabb és legérdekesebb elképzelése az emberi élet „megteremtése”, annak intellektuális és spirituális fejlődése, öntudatra ébredése és úgynevezett „történetszála”. Mások a valóságot szemlélve ezt az elméletet erősen vitatják.

A Tesla Motors nem csak azért érdemli ki az autógyártás leginnovatívabbja címet, mert környezettudatos és modern autót tervez, hanem mert képes megújulni és reagálni a felmerülő igényekre. Elon Musk pedig nem áll meg itt, legnagyobb terve nem a Tesla bevételeinek növelése, hanem egy általa szentnek hívott cél, amely szerint a Marson akar meghalni.

9 év, 2,9 milliárdos költségvetés, 72 forgatási nap, több száz statiszta, 97 ló, másfél év utómunka – és elkészült Herendi Gábor grandiózus látványvilágú, sok kalanddal, fordulattal és humorral fűszerezett kosztümös nagyjátékfilmje. Az 1870-es években játszódó Kincsem Blaskovich Ernő (Nagy Ervin) és Otto von Oettingen (Gáspár Tibor) rivalizálását meséli el. A magyar nemes a szabadságharc után mindenét elvesztette. Céltalan, kicsapongó életet élt, amíg egy nap megjelent élete nagy lehetősége, Kincsem, a csodaló, akivel minden versenyt megnyert az európai lóversenypályákon, és végre legyőzhette ősi ellenségét. A bonyodalom ott kezdődött, amikor beleszeretett Klára von Oettingenbe (Petrik Andrea), apja gyilkosának lányába. Herendi Gábor rendezővel beszélgettünk az ötlet születéséről, a szereplőválogatásról, a forgatási napok kihívásairól, az utómunkáról és a forgalmazásról.

Az emberi élet fontos és meghatározó eleme az alkotás, az új megismerése és a határok folyamatos tágítása. A nyughatatlanság és a kíváncsiság hajtóereje a felfedezések iránt érzett vágynak, amely új inspirációk és kezdeményezések megteremtője. Ezt a folyamatot, vagy annak végeredményét, innovációnak nevezzük.

Az újévi fogadalmak listájára nem ritkán felkerül egy olyan gondolat is, amelyben megígérjük magunknak, hogy valami hasznos dolgot is megtanulunk az évben. Az online marketing ma egyike a legdivatosabb ismeretszerzési területeknek, éppen ezért a rövid és intenzív tanfolyamokat kínáló képzésekből sincs hiány. Az Online Marketing Akadémia immáron kilenc éve indít képzéseket egyéni vállalkozóknak, nagyvállalatoknak, marketingeseknek és laikusoknak. Honlapjukon úgy fogalmaznak: „Küldetésünk, hogy a misztikus ködbe vesző internetes marketing némi tanulással, gyakorlással bárkinek hasznos segítőtársa lehessen.” Az akadémia két alapítójával és trénerével, Gombos Zsolttal és Fehér Mártonnal beszélgettünk az OMA-ról.

Fintechcégek, mesterséges intelligencia, virtuális kriptovaluta. A pénzügyi innovációk és a startupok törekvése újragondolni az idáig ismert pénzügyi rendszereket és struktúrákat. A törekvéseket a pénzügyi instabilitás és a piaci kiszámíthatatlanság táplálja, de vajon felválthatják-e a jövőben a technológiai fejlődés eszközei a hagyományos rendszert?