Hol csúszott félre az anyák napi ünnepség? Milyen szaga van egy bácsinak? Az a felnőtt, aki annak látszik? Mosoly a kamerának, milyen egyformák a családi albumok! Felnőni nehéz, de meg kell próbálni. A valósággal való minden egyezés a véletlen műve! A Margó Irodalmi Fesztiválon jelent meg Karafiáth Orsolya új, személyes prózagyűjteménye.

Nincs annál jobb élmény, mint bekuckózni otthon egy bögre forró teával és a kedvenc könyvünkkel. Erre azonban egyre ritkábban van lehetőség, és örülünk, ha a rohanásban jut egy kis időnk olvasásra – ezért az e-könyvek népszerűsége lassan növekszik az olvasók körében. Nagy előnye ennek a formátumnak a könnyű hordozhatóság, hiszen már egy telefonon is többkötetnyi könyvet vihetünk magunkkal és olvashatunk. Bemutatunk néhány alkalmazást, amelyek segítségével nemcsak könyvekhez juthatunk hozzá, hanem virtuális közösségeket is kialakíthatunk más könyvmolyokkal.

Egy óriásplakátra kevesebb szó fér el, mint egy hatszáz oldalas regényben – állítja a korábbi televíziós, kávézótulajdonos, aki már nagyon unja, ha tizennyolc éve történt botrányokról kérdezik. Új könyve a migrációról szól, amely szerinte a legaktuálisabb kérdés jelenleg, viszont a hazai kép nagyon leegyszerűsített a téma ellenére. Frei Tamással a könyv karaktereiről, a bukás lehetőségéről és a politikusok véleményéről is beszélgettünk.

Miért kell folyamatosan újratervezni a jól működő felületeket is? Hogyan lehet felépíteni új írókat és tematikákat? Mivel járulhat hozzá a piacvezető könyvkereskedő cég a könyvpiac és az irodalmi élet fejlődéséhez? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Sándor Gabriellával, a Libri-Bookline Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatójával.

Nyáry Krisztiánnal, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatójával az irodalmi kanonizációs folyamat megváltozásáról, a személyes találkozások szerepéről, valamint saját műveiről és a lánya irodalmi debütálásáról beszélgettünk.

  A Kossuth- és Prima Primissima díjas író legújabb regénye, a tavaly év végén megjelent Kőbéka utópisztikus szatíra egy jövőbeli Magyarországról és világról, egy „mesély”, ahogy az alcímben szerepel, melyben a bumfordi főhős, Kálmánka bebarangolja a fél világot szülőfalujától, Záptól egészen Iowa Cityig és Afrikáig. Hazánkban és a világban egyaránt abszurd, ám sajnos nem elképzelhetetlen rendszerek és viszonyok működnek – így Kálmánkából először ispán, majd cégtulajdonos, végül magyar miniszterelnök-jelölt válik, de valójában minden elképzelhető titulust megkap – ám mindebből keveset fog fel. A regény egy pontján végül 1946 őszének Budapestjén, a Lipótmezei Elmegyógyintézetben találja magát – hogy aztán a regény végére visszatérjen saját „idejébe” és falujába. Az íróval a regényről, fikcióról és valóságról, kollektív tájékozatlanságról, a realisztikus próza és a mese viszonyáról, valamint 2018-ról is beszélgettünk.

Grecsó Krisztián író a kortárs irodalom helyzetéről, művészi sokszínűségéről, társadalmi szerepvállalásáról és következő könyvéről adott interjút az Ünnepi Könyvhét alkalmával. A népszerű szerzővel a Margó Irodalmi Fesztiválon beszélgettem.

Napjainkban a legapróbb egyéni vállalkozásoktól a giga méretű multikig, sztárok, sportolók, közszereplők, mindenki jelen van a legnépszerűbb online közösségi oldalakon – legyen szó a Facebookról, Twitterről, Instagramról vagy Tumblr-ről – egy kidolgozott marketingstratégiával. De mi a helyzet az írókkal? Annak ellenére, hogy a magyar szerzőknél még nem egy általános tendencia a közösségi oldalakon történő aktív jelenlét, egyre több alkotó – felismerve és kihasználva a lehetőséget – tudatosan építi ki olvasótáborát, rekordidő alatt szerezve népszerűséget és publikációs lehetőséget.