Egyre több sorozatadaptáció születik irodalmi alapanyagokból, ami részben a sorozatfejlesztők álkényelmének is kedvez, másrészt kockázatvállalás is, hiszen az így elkészült mozgóképes verzió gyakran nem egyezik egészében az olvasók várakozásaival. Mitől jó egy adaptáció? Hogyan lehet kiemelkedni a rengeteg tartalomból, amelyet a streaming elérhetővé tett, sőt egyenesen a nappalinkba hozott? Az HBO irodalmi szakértők, Tasnádi István József Attila- és Balázs Béla-díjas drámaíró, forgatókönyvíró, rendező, Angyalosy Eszter író és forgatókönyvíró, illetve Kovács Gellért filmszerész meghívásával kereste a választ ilyen és hasonló kérdésekre.

A Valan – Az angyalok völgye Bagota Béla filmrendező első nagyjátékfilmje. A cselekménye misztikus és lélektani vonalon a skandináv krimire hajaz. Izgalmas, sötét, sokkoló. Messzi, zord tájon, az ég felé nyújtózkodó hegyek közé ékelt, hófödte Balánbányán a múltat a jelenbe olvasztó, borzongató esemény zajlott/zajlik. Sűrű homály és idő fedte titkok, kétes karakterek, emberi sorsok és mély társadalmi gyarlóságok sejlenek fel a pörgő thrillerben, amelyet a Mozinet forgalmazásában november 21-étől láthat a közönség. Bagota Bélával a filmjéről, a forgatásról és minden másról beszélgetek.

Napjainkban egyre több szó esik a narcizmusról mint destruktív személyiségtípusról, illetve a narcisztikus személyiségzavarról mint rendellenes pszichés működésről. Ez érthető is, hiszen a személyiségzavarok – részben azok erőteljes társadalmi megjelenésével – bekerültek a pszichológia kiemelt tárgykörébe, majd beszivárogtak a közbeszédbe. Ma már számos közérthető írás szól arról, mit érdemes tenni egy olyan munkahelyi környezetben, ahol a közvetlen felettesünk vagy éppen a cég felsővezetése előszeretettel alkalmaz méltánytalan és mérgező eszközöket a munkavállalói rovására. Az alábbiakban igyekszünk röviden megvilágítani, mit is jelent egy autoriter, mérgező személyiségű vezető, és hogyan érhető tetten a maladaptív működési mechanizmus az ilyen vezetők által kialakított struktúrákban, továbbá hogyan érdemes védekeznünk, ha a gyanúnk beigazolódott. 

A zaj a gyerekeket veszélyezteti a legjobban: manapság egyre több tizenéves gyermeknek olyan a hallása, mint egy hatvanévesnek. A 2020-as uniós kitűzött célokat már biztosan nem teljesítik a tagállamok, pedig a zajszennyezés a légszennyezés után a második legveszélyesebb környezeti károkozó. Interjúsorozatunk második részében Berndt Mihályt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. zajszakértőjét kérdeztük.

Ahogy forog előre az idő kereke, és fejlődik a technológia, úgy válik egyre izgalmasabbá a Földön kívüli élet kutatása. Az elmúlt évben számos szuperfantasztikus felvétel látott napvilágot, amelyek révén kicsit közelebbről is megismerhetjük a Mars történetét – márpedig egyesek szerint sietnünk kell, ugyanis hosszú távon nem maradhat mindenki a jelenlegi otthonában. Összeszedtük az elmúlt egy év fontosabb, a témát érintő eseményeit.

Lehet, hogy a felhasználóknak nem hiányzott még egy online fizetési megoldás, de a közösségimédia-óriás talán meg tudja őket győzni arról, hogy eddig is a Facebook Pay-re volt szükségük, csak nem tudtak róla.

A Z generációnak már természetes az okostelefon jelenléte és mindennapi használata, így egyre több startup igyekszik kihasználni a benne rejlő potenciált olyan területeken is, mint az oktatás. A fiatal egyetemistákból létrejött Innobie által fejlesztett Eddie applikáció egyesíti a hagyományos tankönyv és a kiterjesztett valóság lehetőségeit: az eszközök kameráinak segítségével 3D-s modellekben jeleníti meg a tananyag illusztrációit. Az alkalmazás élményszerűvé és interaktívvá teheti a gyerekeknek a tanulási folyamatot. Muhi Kristóffal, az Innobie egyik alapítójával beszélgettünk.

Gondolattal irányítható elektronikus vezérlőket, úgynevezett agy-gép interfész rendszereket fejleszt egy budapesti startup, a Mindrove. Bár már vannak hasonló megoldások a piacon, az alapítók egyszerűbb, gyorsabb használatot és megbízhatóbb eredményeket ígérnek az eszköztől. Dr. Márton Gergellyel, Csipor Jánossal és Bohn Andrással beszélgettünk a fejlesztési megoldásokról és a lehetséges felhasználási területekről.

Ugyan a klímaváltozás ténye az elmúlt évtizedekben, sőt a múlt században is – amikor még azt hitték, hogy egy újabb jégkorszakra kell számítani – meghatározó politikai tényezőnek számított, érezhetően az utóbbi pár évben lett igazán forró téma. 

Az amerikai-kínai kereskedelmi háború ráirányította a figyelmet az egyik legnagyobb kínai magáncégre, a Huawei Technologiesra, amely Európában ma is részt vesz az 5G hálózatok kiépítésében. Gecse Mariannt, a Huawei Technologies Hungary kormányzati és kommunikációs vezetőjét az 5G hálózatok építése mellett a kapcsolódó üzleti modellekről, a mesterséges intelligencia szerepéről és a saját ökoszisztémájuk fejlesztéséről is kérdeztük.