A divat a szavak nélküli kommunikáció elsődleges eszköze. Kivétel nélkül mindenhol jelen van. A szürke hétköznapokban, a baráti találkozókon, a céges rendezvényeken, a jelentős családi és társadalmi eseményeken. Soha nem áll meg, folyton megújul. Feledésbe merül egy röpke pillanat alatt, aztán visszatér, ihletet merít a természet szépségéből vagy éppen más művészeti ágazatokból, emellett ma már a gazdaság az és ipar meghatározó szegmense. Korunk színházi előadásaira és a mozifilmekre is hatással van a legkisebb vizuális megjelenéstől egészen a díjkiosztó gálákig. A következő összeállításban megismerhetik a legnépszerűbb világmárkák múlt-jelen-jövő tengelyén elkészült friss kollekcióit, amelyek jelmezszerű darabjai nagyban befolyásolják korunk öltözködési stílusát.

Kovács Péter körülbelül három hónapja vette át a legnagyobb videómegosztóval járó feladatok menedzselését Bíró Páltól, aki jelenleg a Google magyarországi irodájának vezetője. YouTube-hirdetésekről, influencer marketingről, a társaság kényes ügyeiről, valamint a Momo-jelenségről is beszélgettünk.

A YouTube-tutorialok korában autodidakta módon is képezhetjük magunkat, és kellő szorgalommal és kitartással szinte bárki elsajátíthatja bizonyos szakmák fortélyait. De mi a helyzet akkor, ha zeneipari szakemberré szeretnénk válni? Hol szerezhető meg az alapvető szakmai tudás? A válasz: a Zeneipari Hivatalban.

Már gyerekkorom meghatározó élménye volt egy figura, aki fehér öltönyben és kalapban ugrál egy színpadon, körülötte fúvósok és más muzsikusok, akik olyan lüktetésű zenét játszanak, amelytől egyből táncolni támad kedvem. Akkor még nem tudtam, hogy az illető KRSA, azaz Tóth Kristóf, a Pannonia Allstars Ska Orchestra (röviden PASO) frontembere. A korábban több zenekarban is dobosként játszó MC-énekes egyik célkitűzése az volt, hogy a jamaicai ska műfajt megismertesse az itthoni közönséggel. Az idén tizenöt éves PASO sikere magáért beszél – ősszel egy big banddel lépnek színpadra, és a gyerekműsorprojektjük is beindulni látszik. Más kérdés, hogy a ska mennyire vált népszerűvé itthon – sok minden más mellett erről is beszélgettünk KRSA-val, aki ezúttal „civilben” jelent meg, a fehér szett nélkül.

Elkészült az Aranyélet című, az HBO Europe saját gyártású magyar sikersorozatának befejező, harmadik évada, amely lezárja Miklósiék keserédes kalandjait, és nyugvópontra kíséri az ügyeskedő család négy szereplőjének történetét. Azt, hogy ez Magyarország legsikeresebb televíziós sorozata, a rajongói várakozások és a sorozat körüli buzz is igazolja. Összesen négy évig dolgozott rajta egy közel 250 fős állandó stáb. Két kamera, két rendező, nemzetközi követelmények, nagyjátékfilmes budget és feszített tempó jellemezte az Aranyélet forgatásait, az utolsó évad pedig nemcsak a képernyőn, hanem a háttérben is tartogatott meglepetéseket az alkotóknak. Hogy mi mindent, arról egy, a Budapesti Gazdasági Egyetem Markó utcai épületében zajlott forgatáson tett látogatásunkon mesélt Angyalosy Eszter, az HBO Europe forgatókönyv-fejlesztésért felelős szakembere, és Fodor Judit, a Laokoon Filmgroup és a sorozat gyártási producere, valamint Marosi Gábor vezető operatőr, aki a sorozat esztétikájáért felelt.

Manapság könnyebb befutni a fogyasztási szokások megváltozásának és a közösségimédia-felületeknek köszönhetően, ugyanakkor nem lehet a YouTube-ból befolyó összegekből „Hawaiira utazni” – állítja Tóth Bertalan és Biksi Gábor, a Cloud 9+ két zenésze, akikkel az EFOTT előtt beszélgettünk a lemezeladások „nem létezéséről”, polgári szakmájukról, a mainstream és az underground közti mezsgyéről, valamint arról, hogy miért ne legyen az embernek főnöke.